KLIKKER, TUDÁS, JUTALOM
A klikker kattanó hangjából a kutya tudja, hogy amit éppen csinál, az jó és jutalmat fog kapni érte. Így megéri jól dolgozni, hiszen jutalom jár érte...

A klikker egy pici műanyag dobozba szerelt fémlap, ami hüvelykujjunk nyomására éles, kattanó hangot hallat. Ez a hang lesz majd az a jel, amelyből a kutya tudja, hogy amit éppen csinál, az jó, és jutalmat fog kapni érte.

A "klikk" minimálisra csökkenti az időt az elvárt viselkedés és a jutalom között. Nem zavarjuk meg a kutyát a cselekvésben, de csak a helyes tevékenységért jutalmazzuk. Ha így járunk el, hamar megtaníthatjuk ebünknek a következő trükköket:

Kondicionálás, másképp

A kondicionáláshoz mindössze egy marék jutalomfalatra van szükség. A szokványos esti száraz táp helyett aprítsunk inkább kis kockákra valami nyálcsorgatóan finomat, pl. felvágottat, sajtot. Fontos, hogy az eleség könnyen nyelhető legyen, a rágás eltereli a figyelmet. A klikkerre kondicionálást egyszer kell végigcsinálnunk (tehát nem szükséges megismételni minden új gyakorlat előtt), és fontos, hogy ügyködésünkkel a kutyában különlegesen jó érzéseket váltsunk ki. Semmi egyebet nem kell tennünk, mint klikkelni, aztán adni neki egy falatkát, kis idő múlva megint klikk, újabb falat... és így tovább.

Ügyelni kell rá, hogy a jutalomfalat ne legyen folyamatosan a kutya szeme előtt, valamint arra is, hogy ne a sajtkockákat rejtő zacskó látványát, hanem a "klikk" hangot kösse össze az étellel. A jutalomfalatotot hol a jobb, hol a bal kezünkből adjuk, néha dobjuk le a földre is. Ha néhány jutalomfalattal összekötött klikkelés eredményeképpen a kutya feje figyelmesen felénk fordul, lezárhatjuk az első fázist.

 Igen hatékony segédeszköz került a kezünkbe, amit megerősítésként használhatunk - viszont soha ne klikkeljünk figyelemfelkeltés vagy behívás céljából.

A klikker használata

A klikker használatának három alapvető módja van. Ha a kutya egy cselekvést magától hajt végre, azt elkaphatjuk: abban a pillanatban, amikor a kutya a bizonyos viselkedést produkálja, klikkelünk és jutalmazunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a kutyát a kívánt pozícióba csalogatjuk és ekkor klikkelünk. Nehéz vagy összetett feladatot lépésről lépésre, apró részletek láncba fűzésével is felépíthetünk.

Példaként nézzük meg a mutatópálca tanítását. Ez az eszköz egy vékony, 60-80 centis fa vagy műanyag rúd, esetleg kihúzható teleszkópantenna. A kutya feladata annyi, hogy a pálca végét, amit - pl. fehér szigetelőszalaggal - ki is emeltünk, az orrával megérintse. A gyakorlat tökéletes elsajátítása után a pálca igen hasznos lehet majd ahhoz, hogy a kutyát különböző irányokba vezessük-irányítsuk (forgások, kúszás, stb.).

 Ismét készítsünk elő egy kupac jutalomfalatot és tartsuk a pálcát a kutya orrának magasságában. Ha szerencsénk van, elsőre megérinti - ekkor "elkapjuk" a mozdulatát, klikkelünk és jutalmazunk. A továbbiakban már csak a tényleges érintést díjazzuk.

Ha nem mutat túlzott érdeklődést, próbálkozhatunk rávezetéssel: a pálca végét összemaszatoljuk sajttal vagy felvágottal, így biztosan megszagolja - azaz megérinti az orrával, jöhet tehát a klikk és a jutalom.

De felépíthetjük a gyakorlatot fokozatosan is. Elsőre elég, ha ránéz a pálcára, azonnal klikkelünk és adunk egy sajtkockát. Amennyiben a következő próbálkozásra egy kicsit közelebb megy hozzá, kapjon extra jutalmat és nagy dicséretet. Idővel meg fogja érteni, hogy a jutalom valamilyen módon összefüggésben van a pálcával és egyszer csak meg is érinti. Itt az ideje a jackpotnak!

Gyakran változtassuk a pálca helyzetét: tegyük le talajszintre, emeljük a kutya feje fölé, vigyük egy kicsit távolabb, hogy az érintéshez néhány lépést meg kelljen tennie vagy el kelljen fordulnia. Ha a kutya a pálcát már minden esetben megérinti, bevezethetjük a vezényszót, mégpedig úgy, hogy mindig akkor mondjuk neki a választott hangjelet (pl., "Bot"), amikor a pálca felé fordul, de csak akkor jutalmazzuk, ha valóban megérintette.

A klikkerrel szinte bármilyen feladatot megtaníthatunk, érdemes viszont végiggondolni, hogy a kívánt viselkedés eléréséhez nem találunk-e egyszerűbb megoldást. Azt például, hogy a kutya a kezünket figyelje, leggyorsabban egy ujjak közé rejtett sajtkockával rögzíthetjük. Viszont ha arra akarjuk rávenni, hogy az arcunkba nézzen, kényelmesebb leülni a fotelba, odahívni a kutyát, aztán ha ránk pillant, jöhet a klikk és a falatka.

A feladatok tökéletesítésénél nagyon fontos használnunk a jutalom elmaradását és a bíztatást. Meg kell azonban találnunk a helyes mértéket, hogy a kutya motiváltságát megőrizzük, miközben nem jutalmazzuk meg olyanért, ami nem igazán jó.

• A jutalom elmaradása:
  Használjuk pl. a "rossz" vagy "nem" vezényszót, amiből a kutya megérti, hogy amit éppen csinál, azért nem fog jutalmat kapni.
• Bíztatás:
  Az "ez az" vagy "így tovább" szavakból a kutya megérti, hogy amit éppen csinál, az jó ugyan, de nem elég jó, tehát sokkal erősebben kell próbálkoznia.
  Általában a bíztató módszert kezdő, vagy bizonytalan kutyáknál kell alkalmazni, míg a jutalom elmaradását haladó, vagy megbízható kutyáknál. A jutalom elmaradása arra ösztökéli a kutyát, hogy elgondolkodjon azon, hogy mi a feladat célja.

Ne feledjük azonban, hogy minden kutya külön egyéniség, így mindegyik másképpen reagál a tréningre. Ezért nagyon fontos, hogy megértsük saját kutyánkat és hozzá igazítsuk a tréninget.

Hogyan reagálhatnak a kutyák a clickerre:

• Passzivitás (motivációs probléma - próbáljunk sokkal értékesebb jutalmat használni)
• Ugatás, harapás (frusztráció; nem képes megérteni, hogy mit várunk tőle - túl nagy lépésekkel haladunk, túl hosszú ideig tart a tréning)
• Felajánl mindenféle viselkedést, kivéve a kívántat (legyünk türelmesek és csak azért jutalmazzuk a kutyát, amit kértünk tőle)
• Lassúvá válik a feladatok végrehajtása (próbálunkj több értékes jutalmat adni). 
• Reagál a vezényszóra, de csak kézjel segítségével (próbáljuk a kézjeleket egyre kisebbre és kisebbre redukálni, míg végül teljesen el lehet hagyni).

A gazda hibái:

• Nem jó időben klikkel (gyakoroljunk kutya nélkül)
• Következetlenség.
• Túl sokat segít a kutyának és nem hagyja őt gondolkodni.
• Túl nagy lépésekkel halad (próbálunk meg edzéstervet készíteni)
• Túl kevés motiváció a kutya felé (a kutya csak akkor fogja szeretni a tanulást, ha közben jól érzi magát - próbáljuk érdekesebbé tenni számára a tréninget)