Bioshock

Demóteszt:

Majd 5 órás töltés után leejött a mennyi manna (micsoda szóösszetétel), és rögtön nekiálltam a telepítésnek. Korábban már fény derült a gépigényre, így reménykettem, hogy nem minimumon kell tolnom a gammát. Ez így is lett, mivel betöltés után először high-ra, majd mediumra és 1024*768-as felbontásra állítottam a cuccost. Így 30 FPS körüli teljesítményt tudtam kicsikarni gépemből, és a látvány is irtózatosan odab@szott.

De a grafikáról csak később. A játék betöltésekór láthatunk egy videót, melyben sok minden nem derül ki: hajókázunk, majd egy baleset folyamán a vízben találjuk magunkat. Nagy nehezen felúszunk a felszínre, majd mikor felérünk, meg is kapjuk az irányítást. Körülöttünk víz, és mindenhol törmelékdarabok érnek: bevallom őszintén, először azt hittem, hogy még mindig átvezető videóban vagyunk, olyannyira brutálisan néz ki a játék. Mikor kimásztunk egy közeli világítótorny-hoz, és sikerült bemennünk az ajtón, máris elkezdődik az a félig parás, félig régies hangulat. Felkapcsolódnak a lámpák, és elindul a nosztalgikus nóta.

Nemegyünk egy vízilift-be, megnézünk egy kisfilmet, majd az üvegablakon kinézve elénk tárul Rapture, a víz alatti város teljes pompájával. Elúszik előttünk egy bálna, felhőkaroclók tűnnek fel, szóval a hangulat nagyszerű. Mikor megékezünk a megállóhelyre, a lift még nem nyílik ki, hanem egy előre scriptelt jelenetet nézhetünk végig: két Rapture lakos veszekszik, majd az egyik szépen szétmetszi a másikat... Kicsit kellemetlen érzés foghat el minket: ott áll előttünk valaki, akinek feje teli van ragyákkal, valami szürke sisak van a fejére húzva, kezében pedig két kaszavég van, mi pedig ott állunk egy szál semmivel, és ekkor jön a legdurvább: a liftre ráugrik a csávó, és lekezdi szétmetszeni. Szerencsékre abbahagyja, majd továbbáll, és máris indulhatunk körbenézni. 

Kis kereséssel megtaláljuk az első fegyverünket, egy bitang nagy csavarkulcsot, később pedig ráébredünk az adam szer különleges hatásaira... Aki nem ismerné a Bioshock sztoriját, annak röviden elmondanám, hogy ez a víz alatti város egy, az emeriségtől teljesen különálló létforma volt, és az itt élő emberek egy adam nevű drog hatására különleges képességekre tettek szert. A sok drogozás azonban az agyukra szállt, és félig emberek, félig szörnyekké váltak: kommunikáltak, de alapvető tulajdonságuk volt, hogy folyton az adam után kutattak, akár egymást is megölve. Közbe pedig azt jitták, hogy még minig normálisak: néhányuk beszélgetnek, volt egy anya, aki kisbabájával volt elfoglalva.

Ráadásul kinézetük sem hétköznapi. Arcuk sebhelyes, ragyás, és a legkülönfélébb ruhákkal vannak ellátva. Nővér ruha, doktor, és minden egyéb, hozzájuk igencsak nem passzoló szerkokat hordanak. Sokuknál fegyverek is vannak, melyet mi majd szépen elcsórunk tőlük.

A menürendszer egyébként bitang jól néz ki, teljesen átadja számunkra azt a régies hangulatot, mely az egész Bioshock-ot átjárja. Az irányítás sem bonyolult: a szokásos legugol, jobbra balra megy, meg hasonlók mind megvannak, az érdekesség a fegyverváltásban van. Nem igazán értettem előszőr, hogyan oldják meg a képességeink és a fegyvereink közötti váltást, de ezt igencsak jól megvariálták: jobb egérgombbal válthatunk a fegyverek (gépfegyver, pisztoly, csavarkulcs, amik mind-mind a múltból származnak), valamint az adam szer között. Utána pedig a jól megszokott egérgörgőt használhatjuk.

Na és akkor végre kipróbálhattam az adam szert. A demóban az elektrosokk és a tűzbigyós cuccot használhattuk. Mindkettő veszett jól néz ki, és nagyon hasznos, az ellenfeleket igencsak lebénítják. Főleg az elektro használható ilyen téren: akárcsak az embereket, ugyanúgy a repkedő gépeket is lebénítja egy ideig, míg a tűztől kigyulladnak, de ez nem halálos, közben ugyanannyira veszélyesek. Az elketromosságot pedig igen jól használhatjuk a vízben álló egyénekre, mert mint tudjuk, a víz vezeti az áramot.

Játék közben egyébként rengeteg dolgot felszedhetünk, vagy megkajálhatunk, az alkoholfogyasztással pedig vele jár a szédülgés és a homályos látás. Néha vetítőkön filmeket nézhetünk, vagy rádiónk segítségével régi beszélgetéseket halgathatunk. A repkedő robotbiszbaszokat pedig áthackelhetjük, vagy az útunk során felszedett dollárok segítségével, vagy egy rövid minijátékkal, a csövezéssel. Ez is passzol a képbe, pedig korábban úgy gondolotam, nem illik a játékba. Pedig de.

A grafikát illetően ismét dicséret a fejlesztőknek. A víz és a tűz gyönyörű, a régies hangulat teljesen visszaköszönt, az égési sérülések ellenégein űberdurvák... Egy-kettő hiányosság van a játékban a grafikát illetően, de ezeket meg sem említem, annyira lényegtelenek. Talán az egyedül hiba a Bioshock-ban, hogy a demó alapján kissé lineáris, de így legalább nem tévedünk el a hatalmas Raptuer-ben. Nem tudom, a teljesben nagyobb lesz e a szabadság, de ha nem, még akkor sem gáz, maximum nem 3*, hanem csak kétszer akasszuk ki.

Összességében valami eszméletlen a hangulat, a sok akció abszolút nem tudta lenyomni a játékélményt, teljesen úgy játszhatjuk, ahogy akarjuk, tehát végigfuthatunk, szét akciózhatjuk magunkat, vagy akár lassan, nyugosian mehetünk, és átathatjuk magunkat a Bioshock fergeteges játékélményének, amire rendesen rádukál a kurva jól (elnézést, de így van) kidolgozott grafika, és a zene...

berc

Előzetes:

Mit szólnánk egy olyan helyhez, amire azt lehet mondani: víz alatti város. Nem, most nem Atlantisz rejtélyeiről lesz szó, hanem egy modernebb helyről, mely mégis a 60-as évek feelingét idézi.

Adam:

Már megint rosszra gondoltatok, ha Ádá és Éva története ugrott a szemetek elé. Az adam egy szer, amit én a droghoz tudnék hasonlítani: a víz alatti városban ettől múlik az élet. Ha beadod magadnak, akkor jobban leszel, erősebb, ügyesebb leszel, de elkezdesz mutálódni. Sajnos akik a városban éltek, szedték ezt a szert, és mára már csak mutálódott izékkel találkozhatunk...

Helyszín, ellenfelek:

Mint már említettem, a játék régebbi stílusú, és nagyon jól látványba hozza az akkor bútorokat, plakátokat... A játék gyönyörű, kíváncsi lennék egy minimum konfigra. A víz alatti város védő burka repedezik, szivárog be a víz... Király. Az ellenfelek pedig irtó változatosak. Érdemes megemlítenem a Big Daddy-t, meg a Little Sister-t. A kislány feladata a holtakból elszedni az adam-ot, ezért őket érdemes megtámadnunk, hogy legyen egy kis szerünk nekünk is. De vigyázzunk, a Big Daddy-k árgus szemekkel figyelik a sisterek minden lépését, és ellenük nem biztos, hogy lesz esélyünk. De minden megengedett! A játék akkora szabadságot ad nekünk, hogy mi azt sem tudjunk, hogy mit csináljunk örömünkben. Várhatunk arra, hogy valaki önként dalolva támadjon rá a little sisterre, ekkor a daddy rohan megölni azt, aki megtámadta a kölyköt, ekkor mi csendben elvehetjük az adamot és sprint!

Gyere:

Jöhetne már, valószínűleg versenyezni fog az év legszebb játékáért, vagy az év legjobb FPS címéért! Csak egy baj van, ki tudja el fog e menni a mi kis PC-ken, hisz a rendszerkövetelménye az egekben lesz!

berc

[Tovább a játék adatlapjára]