Érdekességek : Ha beteg a gyermek... - Leggyakoribb téli gyermekfertőzések |
Ha beteg a gyermek... - Leggyakoribb téli gyermekfertőzések
Ideál - Reforméletmód magazin 2005;17(12):45-47 2007.02.03. 22:14
Tél: hideg, hó, szürkeség. A természet ilyenkor pihen, „téli álmot" alszik, amit mi, emberek - sajnos - nem tehetünk meg. Ez nemcsak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is vonatkozik, akiknek ugyanúgy kell bölcsődébe, óvodába vagy iskolába járniuk, vagyis „dolgozniuk"... Feltéve, hogy nem betegek éppen...
A téli külső környezeti hatások és emiatt a belső terek - lakások, iskolák - klímájának megváltozása a legtöbb esetben elősegíti a felső légúti megbetegedések kialakulását.
VESZÉLYBEN A NYÁLKAHÁRTYÁK!
A fűtés jelentős hőmérséklet-különbséghez vezet, és szárítja a levegőt. Ez pedig leginkább a nyálkahártyákat viseli meg. Épségüket, alkalmazkodóképességüket veszélyezteti.
A helyzetet ronthatják a gyermekek kis átmérőjű, szűk légútjai, duzzadásra, vizenyősödésre hajlamos nyálkahártyáik, és bizonyos immunológiai sajátosságai.
A kicsik immunrendszere folyamatosan „érik", így az életkor előrehaladtával más és más kórokozókra lesznek fogékonyak.
EGYHETES MEGFÁZÁS...
A leggyakoribb téli fertőzések a kicsiknél is a felső légutakat - orr, garat, légcső, arcüregek, fül - érintik. Ezek többségét vírusok okozzák, melyekhez időközönként baktériumok is csatlakoznak. A leggyakoribb betegség a közönséges nátha. Tüneteit mindannyian jól ismerjük. Régi mondás: a megfázás ha kezeljük, 1 hét, ha nem, 1 hét. Ez valóban így is van.
NEHÉZ ELSŐ NAPOK...
A másik igen sokszor előforduló kórkép az influenza, melyet hirtelen jelentkező magas láz, hidegrázás, gyengeség jelez. Szövődménymentes esetben 3-4 napig tart, melyből az első 1-2 nap a nehezebb.
A FÉLELMETES KRUPP...
A croup-syndroma középső légúti szűkületet jelent, a belégzés nehezítettségével. Ezt a kórt 80%-ban olyan vírusok okozzák, melyek a garat-gége és a légcső felső részének gyulladását idézik elő, így okoznak szűkületet, pszeudokruppot. Ehhez a betegséghez sorolható a torokgyík is, vagyis a diftéria rettegett szövődménye, amikor is a baktérium okozta gyulladásos álhártya, a krupp lehúzódik a hangszalag alatti területre, és fulladást idéz elő. A croup-syndroma jellemzője az ugató köhögés. Ilyen esetben a picik gyakran nyitott szájjal ülnek, illetve, ha mégis lefekszenek és elalszanak, riadtan ébrednek fel, és sok nyálkát hánynak - ez megkönnyebbülést jelent számukra.
NAGYON FONTOS! Vegyük ölbe kruppos gyermekünket, nyugtassuk meg, vigyük ki a hideg levegőre, kapcsoljuk be a hidegpárásítót, nyissunk ablakot, és próbáljuk megitatni nyákoldót tartalmazó folyadékkal, amennyiben ez lehetséges!
FONTOS! Ne adjunk gyermekünknek nyugtatót vagy ilyen hatású szereket!
HÍVJUNK MENTŐT!
A croup-syndromához a következő kórképek tartoznak:
- Az epiglottitis acuta - heveny gégefőgyulladás főleg a 2-7 éves korosztályt érinti. Jellemzője, hogy nincs szezonalitása és baktérium okozza. Kifejezetten fájdalmas nyeléssel vagy nyelésképtelenséggel jár. Légzészavar is kialakulhat, melyet magas láz előz meg.
FONTOS! Ne fektessük le a gyereket, ültessük előrehajtott fejjel, nyugtassuk meg, adjunk lázcsillapítót, és hívjunk hozzá azonnal rohamkocsit; speciális ellátást igényel!
- A laryngitis subglottica a hangszál alatti terület gyulladásos duzzanata, melyet vírus okoz. Fél-három évestől egészen 14 éves korig fordulhat elő, leginkább késő ősztől kora tavaszig. Éjjel rohamszerűen kezdődik típusos ugató-húzó köhögéssel, esetleg felső légúti hurut tüneteivel. Láz esetén légzészavar társulhat hozzá. Ilyen esetben fontos, hogy oldjuk a gyermek ijedtségét, szorongását, kapcsoljuk be a hidegpárásítót, vagy vigyük ki a hideg levegőre, és hívjunk mentőt!
- A laryngotracheobronchitis maligna sicca igen súlyos megbetegedés, mely leginkább 1 éves kor alattiaknál alakul ki télen, bakteriális fertőzés talaján. Ez a kór pörkképződéssel járó, gennyes gyulladás a gége-légcső-hörgők területén, azok eltömeszelődését okozza. Jellemzője az ugató és/vagy öblös köhögés, belégzési és kilégzési nehezítettség, magas láz, sápadtság, esetleg az ajkak lilás elszíneződése és a nyugtalanság. Ez az igen komoly légzészavarral járó, alsó légutakra is ráterjedő kórkép mindenképpen kórházi ellátást igényel!
HÉTKÖZNAPI BAJOK...
Az ijesztő betegségek után még nézzük meg, mi az, ami „hétköznapi gondot" okozhat egy gyermeknél!
Ilyen a torok-garat mandula gyulladása, melyet vírusok és baktériumok is okozhatnak. A leggyakoribb ezek közül a tüszős mandulagyulladás. Ilyen esetben a vörös mandulákon fehér, gennyes pontocskákat látunk. Ez a nyavalya leggyakrabban az iskoláskorúak megbetegedése, s ha bőrkiütéssel is jár, skarlátról beszélünk. Ebben az esetben penicillint kell kapjon gyermekünk! Skarlát esetében a családnak is szednie kell megelőzés céljából, 10 napig!
És most nézzük a leggyakoribb szövődményeket, melyek a vírusinfekció utáni bakteriális felülfertőződésből adódnak! Ezek: a gennyes középfül- és arcüreggyulladás. Mindkettőre jellemző, hogy elhúzódó gyógyulás, láz és fájdalom kíséri, s az adott üregből - fülből vagy az orrból - sárgás-zöldes, sűrű váladék távozik. Ilyen esetben is feltétlenül orvoshoz kell fordulni, s megkezdeni a megfelelő kezelést! Otthon annyit tehetünk gyermekünk érdekében, hogy váladékoldót, orrcseppet használunk, párásítjuk a levegőt, illóolajjal fertőtlenítünk, bőven itatjuk a kis beteget, és ha szükséges, láz- és fájdalomcsillapítót adunk neki, infralámpázunk, amíg az orvos meg nem érkezik.
A legfontosabb azonban a megelőzés!
ELŐZZÜK MEG A BAJT!
Próbáljuk télen is megfelelően táplálni gyermekünket! Adjunk neki nyers gyümölcsöket - alma, narancs, kivi - és zöldségeket, főzzünk főzeléket! Ne hagyjuk, hogy késő este étkezzen.
Édes, szénsavas üdítő helyett inkább szénsavmentes ásványvizet töltsünk a poharába!
Kérjünk szakembertől tanácsot, és adjunk multivitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Immunerősítőként - különösen vírusok esetén - alkalmazzunk echinaceát! Mindenképpen fertőtlenítsük azoknak a helyiségeknek a levegőjét, ahol tartózkodunk, például fahéj-, szegfűszeg-illóolajjal!
Párásítsuk a hálószobákat, lakásunkat, a hőmérséklet ne legyen több 20-22 °C-nál!
Mindenkinek jót tesz, ha ilyentájt bőven fogyaszt gyógyteákat - hárs, bodza, csipkebogyó, feketeribizli - és reggelente frissen préselt zöldség-gyümölcs levet - alma, narancs, cékla, sárgarépa!
Használjunk a gyermek esti fürdővizéhez is aromás fürdő- vagy relaxációs olajokat! Ha odafigyelünk a megelőzésre, az nem csak a betegségtől véd, de jobb közérzetet és lelkiállapotot is eredményez, így pedig nemcsak a gyermekeknek lesz könnyebb...
ÉRETTEN...
Nagyjából ötéves életkorra a gyermekek védekezőrendszere a felnőttekéhez hasonlatos érettséget ér el.
ORVOS KELL!
Az első vagy súlyos kruppozók mindenképpen sürgős orvosi ellátásra szorulnak!
dr. Bodrog Andrea Oldalak: 1
Bodrog, A.
|