|
Néhány üvegszilánk, egy lakástűz, egy szem, egy fül,
egy dobhártya a 2005-ös szilveszter orvosi petárdamérlege. Ugyanakkor
állattartók százezrei élték át rettegve az ünnepet. A rémülettől világgá ment
állatok száma több ezerre tehető. Egy részük országutakra szaladva lelte
halálát, más részük kóborállattá vált. A szerencsésebbek menhelyekre kerültek,
így van esély, hogy gazdájuk egyszer rájuk talál.
Mi a baj a
petárdával?
Az egészséges állatok idegrendszere erős, a civilizációs
zajokat megszokták, együtt élnek velük. Ha csikorogva fékez az autó, akkor a
kutya elugrik, ha csörömpölve lezuhan a konyhában egy edény, legfeljebb attól
tartanak az állatok, hogy a fejükre esik. Értik a zajok keletkezését, tudják,
honnan jönnek, felfogják a rájuk váró következményeket. A petárdadurranás
azonban más! A tűzijáték sikítása, a rakéta sistergése vagy a petárda robbanása
körülveszi az állatokat, értelmezhetetlen számukra, menekülési ösztönt vált ki
belőlük.
Különösen a kutyákat viseli meg, hogy nem látják a menekülés
útját. A hanghatást kísérő légnyomás-hullám pedig még rátesz egy lapáttal a
félelem tüzére: ez természeti katasztrófákra emlékeztetve pánikot vált ki az
élőlényekből.
Az a kutya
sincs biztonságban, amelyik stabil idegrendszerű, gazdája tapasztalata szerint
nem fél a durrogtatástól. Az állatok ugyanis változnak, ösztöneik idővel a
felszínre törhetnek. A zajok is mások és mások, bármikor "megőrjíthetik" a
korábban normálisan viselkedő, zajokra nem reagáló állatot is.
További
problémát jelent az udvarba dobott, szikrázó petárda, amelyhez a kutya - a
robbanás előtt - játékosan odaszalad, esetleg szájába veszi. Az ablakot
betörő robbanás által a talajra kerülő üvegszilánkok sem használnak a
tappancsoknak. Az embernek csak szimplán hangos durranás a kutyának egyenesen
fülsiketítő robaj lehet (olyan, mint amikor a fülhallgatóval zenét hallgató
ember - véletlenül - egy pillanatra a maximumra állítja a
hangerőt).
Mit tehetnek az
állattartók?
- A kertben lakó kutyákat szilveszter
délutánján vigyük be a lakásba, esetleg zárjuk be a garázsba, pincébe (olyan
helyre, ahova kevésbé hatol be a zaj). Kerüljük az olyan helyeket, amelyek nem
minden oldalról zártak, azaz valaki szabadon bedobhat egy petárdát.
- Ha tudjuk, hogy kutyánk félni fog, kérjünk
előre nyugtató-tablettát az állatorvostól és bódítsuk el az ebet néhány órára.
Ha szakszerűen járunk el, nem történhet semmi baj a kutyával.
- Az esti etetést, utolsó séta időpontját úgy
válasszuk meg, hogy megelőzzük a durrogatatás kezdetét. Legjobb, hogy ha a sötét
beálltával már el sem hagyjuk a lakást.
- Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való
sétáltatást vagy közlekedést, akkor feltétlen pórázon vigyük a kutyát. Úgy adjuk
rá a nyakörvet, hogy véletlenül se bújhasson ki belőle.
- Veszély esetén a kutyák a falkavezér
utasítását várják, annak viselkedéséről vesznek mintát. Ha a gazdi nyugodtan
viselkedik, a kutya sem esik olyan könnyen pánikba.
- Szilveszterkor a kutyát ne hagyjuk egyedül,
különösen akkor, ha tudjuk, hogy félős. Sajnos ezt az áldozatot meg kell hoznia
a gazdiknak, ha nem akarják állatuk életét kockára tenni.
- A tűzijátékhoz hozzászoktathatjuk a kutyát.
Fontos, hogy az eseményhez jó emlékek társuljanak, így ha meghalljuk az első
durranásokat, kezdjünk játszani a kutyussal, jutalmazzuk meg, egészen a
tűzijáték végéig legyünk vele. Így a jó emlék marad meg
benne.
Mit tehetnek a
petárdások?
Ha a kutyásokat kérdeznénk arról, hogy mit tegyenek
a petárdások, akkor előre sejthetjük a választ, illetve annak emelkedett
hangulatát. Ugyanakkor tény, hogy sokan azt gondolják, az ünnep abból áll, hogy
olyasmit csinálunk, amit máskor nem, és ezzel az indokkal felrázzuk
embertársainkat is. Aki nem hajlandó lemondani a petárdázásról, az gondoljon
arra, hogy milyen sok embert zavarhat, és ennek megfelelően kerülje a forgalmas
helyeket és az állatok közelségét.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
