Ha kutyánk
jelenlétét már akkor megérezzük, még mielőtt elvakkantotta volna magát vagy
egyáltalán bejött volna a szobába, biztosak lehetünk benne: eljött a fürdetés
ideje. Sok gazdi ugyanannyira várja ezt a nagy eseményt, mint kedvence: azaz
semennyire. Pedig nincs más választás: az elkerülhetetlent nem érdemes sokáig
halogatni.
Következzen
néhány tipp, hogyan tehetjük a fürdetés szertartását élvezetesebbé vagy legalább
elviselhetőbbé mind a magunk, mind az állat számára. Némi türelemmel és
gyakorlattal a víz legnagyobb része a kutyának, nem pedig a pancsolást
irányítani próbáló gazdinak jut majd.
Fürdetni vagy nem
fürdetni?
Első
lépésként konzultáljunk az állatorvosunkkal, hogy milyen tanácsokkal tud
szolgálni konkrétan a mi kutyánk fürdetését illetően. A különböző fajtájú és
tartású kutyák ugyanis mind eltérő gyakorisággal igénylik a fürdetést, és a
kutyasamponok közül sem mind felel meg bizonyos fajtáknak. Ha a kutya sok időt
tölt a szabadban, kimondhatjuk, hogy a gyakori fürdetés elengedhetetlen. Egyes
fajtákat, mint például az uszkárokat, általában gyakrabban kell füröszteni, mint
a német juhászt. A sima szőrű kutyáknak rendszerint ritkábban van szükségük a
fürdetésre. Természetesen a tartási körülmények ebben az esetben is meghatározó
szerepet játszanak.
A túl
gyakori (például hetenkénti) fürdetéssel kimoshatunk a kutya bundájából sok
alapvető fontosságú anyagot, ami a bőre kiszáradásához vezethet. Hacsak a kutya
nem kifejezetten piszkos, rendszeres fésüléssel, keféléssel csökkenthetjük a
szükséges fürdők számát. Így is elérhetjük, hogy kutyánk tisztának érezze magát
és a szemlélőben is ápolt, gondozott állat benyomását
keltse.
Előkészületek
Még mielőtt
sarokba szorítjuk és a fürdőbe tereljük a kutyát, készítsünk elő mindent, ami a
fürdetéséhez szükséges. Készítsük elő a fürdetés helyszínét (előre ne hívjuk fel
a kutya figyelmét a várható megpróbáltatásra, mert ezzel csak az idegességét
fokoznánk). Lássuk, mire lehet szükség:
- Az
állatorvos által ajánlott kutyasampon (az ember számára gyártott termékek
allergiás reakciót válthatnak ki)
- Növényi eredetű fürdőolaj
- Fürdetőrongy vagy -szivacs
- Törölközők (minél nagyobb a kutya, annál több törölközőre lesz
szükség)
- Egy
meleg, huzatmentes zug a lakásban
- Póráz, ha a kutyát kádban fürdetjük (Ha a szabadban végezzük a fürdetést,
természetesen akkor is célszerű a kutyát egy fix ponthoz kikötni.)
- Kefe
és fésű a kutya bundájának rendbe tételéhez
- Puha
kefe az ujjak közötti területek és a karmok tisztítására
- Csúszásgátló gumialátét a kádba
Hideg
időben soha ne fürösszük a kutyát a szabadban. Ez különösen érvényes a
kölyökkutyákra, amelyek még nem tudják ugyanúgy szabályozni testhőmérsékletüket,
mint a felnőtt állatok. A kölykök legalább négy hetesek legyenek, mikor az első
fürdőjükre sor kerül.
A fürdetés
előtt fésüljük meg a kutyát és bontsunk ki minden csomót, gubancot a szőréből.
Másként a víz hatására a gubancok filces csomókká állhatnak össze, melyeket már
csak ollóval tudunk eltávolítani. Ha a kutya szőre festéktől, kátránytól vagy
más ragadós anyagtól összeállt, vágjuk ki ezeket a részeket (vagy tegyünk rá 24
órára növényi olajat, akár étolajat). (Ha a csomókkal sehogy se
boldogulunk, jobb, ha kutyakozmetikushoz fordulunk.)
Vannak
gazdik, akik a kutya fülét a víz ellen vattával dugaszolják be. Ha vattát
használunk, mindenképpen a kutya fülének megfelelő nagyságú darabokat
használjunk. Ha túl kicsik, fennáll a veszély, hogy a becsúsznak az állat
hallójáratába.
Kádban
történő fürdetés esetén a kutya térdmagasságáig engedjünk vizet a kádba. A víz
hőmérséklete körülbelül egyezzen meg az állat testhőmérsékletével, azaz
megközelítően 39 °C legyen.
A
fürdetés
Tegyük a
kutyát a kádba. Merítőedénnyel meregessünk rá vizet. Ha vízspriccelőt is
használunk, vigyázzunk, hogy ne ijesszük meg vele a kutyát. Amikor már elég
vizes a kutya, samponozzuk be a hátát, majd körülbelül tíz perces munkával
egyenletesen oszlassuk el a sampont mindenütt a bundáján. Fontos, hogy az állat
pofájára és szájába ne kerüljön samponos víz. A pofa megtisztításához és
leöblítéséhez használjuk a fürdetőrongyot vagy -szivacsot, a puha kefével pedig
tisztítsuk meg a mancsokat, az ujjak közét és a karmokat.
A sampon
leöblítése előtt húzzuk ki a dugót a kádból. Fontos, hogy az öblítés alapos
legyen, ne sajnáljuk az időt arra, hogy a sampont maradéktalanul kimossuk a
kutya bundájából (a bundában maradt sampon allergiás reakciót válthat
ki).
Ha
szükséges, az öblítés befejeztével újra húzzuk ki a dugót, hogy kedvencünk ne
vízben álljon, amíg lecsöpög a bundája. Legjobban tesszük, ha ilyenkor egy jó
nagyot hátralépünk, a kutya ugyanis már a fürdetés kezdete óta csak arra vár,
hogy a felesleges vizet kirázhassa a bundájából.
Finoman
nyomkodjuk ki a bundájából a vizet (ne felejtsük el kivenni a füléből a vattát),
majd törülközővel folytassuk a szárítgatást. Ha hajszárítót is használunk,
ügyeljünk arra, hogy ne a maximális fokozatra állítsuk és ne forró levegőt
fújjunk a kutyára. A fertőzések elkerülése érdekében a fülét vattadarabokkal
törölgessük szárazra.
Fontos,
hogy a kutyát mindaddig huzatmentes helyen tartsuk, amíg a bundája teljesen meg
nem szárad.
|