Kik is azok a gésák?
Világszerte a gésa szó mindenekelőtt egy jelképre utal, nem hivatásra. De vajon milyen jelképre? A XIX. században a Nyugat először került közelebbi kapcsolatba Japánnal, s azóta a művészek és írók ezerféleképpen képzelték el a gésákat és tevékenységüket: a férfiak simulékony, álomszerű játékszerének, tragikus hősnőnek, vagy éppen a Kelet misztikus ismeretekkel felruházott küldöttének. A XX. század nyugati embere által Japánról alkotott képnek, a Fudzsi-hegy mellett meghatározó eleme a gésa, akiben egyúttal a hagyományos keleti szépségideál megtestesülését vélik felfedezni. A gésák modern arculatának megteremtésében mérföldkövet jelentett Arthur Golden 1997-ben megjelent regénye, az Egy gésa emlékiratai. A kevesek közül is csak kevesen dicsekedhetnek a hagyományos művészetek oly mértékű ismeretével, hogy a maga teljességében képes legyen felfogni a gésák előadásait. Jellemző ugyanakkor, hogy szinte lehetetlenség áttörni a „virág, és fűzfa” üvegfalát. A gésák egyik mondása pontosan meg is fogalmazza ezt a tényezőt miszerint „Nem fogadunk be új arcokat”. Számos történelmi filmben, és regényben szerepelnek gésák, ennek köszönhetően a Kiotóba látogató turisták szinte vadásznak rájuk, s nagy élvezettel fényképeznek ha meglátnak egy arra haladó gésát az utcán. A fiatal japán lányok előszeretettel öltöznek maikonak , s ezért a tudatlan külföldiek gyakran össze is tévesztik őket az igazi gésákkal. Azoknak a regényeknek, és moziknak a cselekménye amelyekben gésák szerepelnek, rendszerint a Tokugava- és Meidzsi- korszakban (1600-1912) játszódnak.A tény, hogy igazából nem sok külföldi ismeri a gésákat, csak felerősíti a japánok érzékenységét, amikor a külföldiekkel beszélgetnek a gésákról. A gésák élete sok más tekintetben is különbözik a mindennapok világától. A japán átlagember számára igazi elvarázsolt világ, melyben a nők parancsolnak, melyben a nők parancsolnak. Mint tudjuk ez a tényező szinte ismeretlen a japán társadalmi rendszerben, ahol a férfi az úr, és a nő feladata hogy szolgálja őt élete végéig.
|