17. rész
Magma 2004.11.17. 00:35
- Miért tette ezt Jean? Hisz ez neki is az otthona volt. – jegyzi meg Tabitha. - Nem hiszem, hogy önszántából tette. – mondom Tabithanak. - Jaa, persze. Valaki elvarázsolta, elküldte ide az Intézethez, és felrobbantatta vele. Ne nézz annyi mesét Amara! - mondja lekezelõen. A Professzor gördül mellénk: - Mindkettõtöknek igaza van. – kezdi. – Amarának abban van igaza, hogy nem önszántából tette, Tabithanak meg abban, hogy hogyan történt. Mindketten értetlenül nézünk rá. - Azt hiszem, hogy ezt Jean tudná a legjobban elmesélni. – mondja a Professzor. – Leo, megkérhetnélek? Leo bólint, letérdel Jean mellé, a kezét a feje fölé teszi és az a sárgás fény jelenik meg, amivel engem gyógyított meg már kétszer is. Jean kezd magához térni: - Scott? – néz a fiúra. - Igen Jean? Mondjad! - Oh haver! Már megint kezdik! – mondja fáradtan Evan. - Ja, megszûnt számukra a világ! – mondja Vadóc hasonló hangnemben. Mondjuk neki van rá oka, hisz tetszik neki Scott. - Scott, odaengednél? – kérdezi a Professzor, ám Scott nem mozdul. - Scott Summers! Ne akard, hogy úgy kelljen arrébb vonszolni! – szól rá Vadóc. Scott felpattan, úgy látszik ez hat. A Professzor megfogja Jean fejét, és behunyja a szemét. Pár perc múlva megszólal: - Jeant az ötök befolyásolták. Mivel nekik itt már nincs akkora erejük, ezért kellett keresni valakit, akit beenged a biztonsági rendszer, és igen erõs. Miután felrobbant az Intézet Jeanbõl „kiszállt” a gonosz. Nagy morajlás fut végig a csoporton. Aztán eszembe jut egy kérdés: - Professzor, az ötök bosszúja ezzel véget ért, vagy ez még csak a kezdet? - Hát, ezt inkább Mr. McCoytól kérdezd meg! - Mit kérdezzen tõlem? – kérdezi a tanár kedvesen. - Azt, hogy az ötök bosszúja ezzel véget ért, vagy ez még csak a kezdet? – ismétlem meg magamat. - Véleményem szerint ezzel vége. Miért, szerinted nem okoztak elég nagy kárt? - Dehogyis! Sõt, túl nagyot okoztak! – tiltakozok. Lassan Jean is magához tér teljesen. - Professzor, én nagyon… nagyon sajnálom. Most biztosan mindenki utál. – mondja, majd hirtelen elcsuklik a hangja. - Ez nem igaz Jean. – jön oda Ororo. – Senki sem téged hibáztat. Valaki felhorkant, hátra nézek, és meglátom, hogy Tabitha parodizálja Jeant. Ki más lenne? - Köszönöm Ororo! – mondja Jean, majd mély álomba merül. Shayera és Logan is megérkezik. - Charles, a károk súlyosak. Nehéz lesz helyre pofozni. – mondja szomorúan Shayera. - De nem nekünk. Hisz mutánsok vagyunk. – vág Shayera szavába Logan. - Akkor, mire várunk még? – kérdezi a Prof. – Nyomás dolgozni. Érdekes módon most senki sem morog.
|