5. füzet Az élelmiszer-biztonság európai szintjei (2)
2004.03.14. 21:58
Mit jelent a kockázatelemzés?
Az utóbbi időben Európát érő, élelmiszerekkel kapcsolatos vészhelyzetek elindították a folyamatos küzdelmet az élelmiszerellátás biztonságának a kialakítására és megőrzésére. Ennek keretén belül hozták létre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA), amely a tudományos alapon végzett kockázatbecslésért felelős, a kockázatkezelésre vonatkozó döntések meghozatalában pedig az Európai Unió politikai és törvényhozó szervei vesznek részt.
A kockázatbecslés és -kezelés együttesen az úgy nevezett «Kockázatelemzés» rendszerén belül történik meg.
Az
élelmiszer-biztonság európai
szintjei
(2)
Mit
jelent a kockázatelemzés?
Az
utóbbi időben Európát
érő, élelmiszerekkel kapcsolatos vészhelyzetek elindították a
folyamatos küzdelmet az élelmiszerellátás biztonságának a
kialakítására és megőrzésére. Ennek keretén belül hozták létre az
Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA), amely a tudományos
alapon végzett kockázatbecslésért felelős, a kockázatkezelésre
vonatkozó döntések meghozatalában pedig az Európai Unió politikai és
törvényhozó szervei vesznek részt.
A
kockázatbecslés és -kezelés együttesen az úgy nevezett
«Kockázatelemzés» rendszerén belül történik meg.
Mit
értünk «kockázaton»?
Egy
elképzelhető
megfogalmazása a következő: «egy kedvezőtlen esemény, veszély
vagy anyagi kár bekövetkezési valószínűsége, illetve ezek lehetséges
hatásai». A kockázat becslése és a döntés, hogy melyik módszer
a legalkalmasabb a krízis kezelésében, óriási kihívást jelent a
szervezeteknek. Nehéz kiértékelni az összes lehetséges
kockázathelyzetet vagy megjósolni a kezelés következményeit, és
mindig lesz egy adott bizonytalanság. A kockázatelemzés olyan
szisztematikus módszer, amelynek a segítségével a kockázat jól
becsülhető, összetettsége megmutatható, miközben mégis áttekinthető,
a bizonytalanság és az ismeretek hiánya kiküszöbölhető, valamint a
döntéshozatal és a kommunikáció lényegesen könnyebb.
A
kockázatelemzés három lépésben történik:
-
Kockázatbecslés,
-
Kockázatkezelés,
-
Kockázatkommunikáció.
Kockázatbecslés
Élelmiszerek
esetén a
kockázat a fogyasztóra gyakorolt lehetséges hatásokat jelenti. A
veszély megnyilvánulhat mikroorganizmusok által okozott
megbetegedések, vegyi anyagok által okozott szennyezettségek (pl.
tisztítószer-maradék), vagy fizikai szennyezettségek (pl.
üvegdarabkák) formájában. A kockázat minimálisra csökkentése esetén
is mindig számolnunk kell problémák fellépésével, az
élelmiszer-biztonság nem abszolút. A kockázatbecslés mint szervezett
módszer a kockázatok becslése mellett az azokat befolyásoló pozitív
és negatív tényezőket is meghatározza. Egy kockázat becsülhető
abszolút értelemben, azaz pl. hogy évente hány megbetegedés történik
bizonyos termék elfogyasztását követően, illetve relatív értelemben,
azaz pl. két termék biztonságának az összehasonlítása révén.
Kockázatkezelés
A
kockázatanalízis
irányítását a kockázati menedzserek (risk managers) végzik, ők
döntenek, hogy szükséges-e a kockázatbecslés, így segítve a
szakemberek munkáját és a probléma megoldását. A kockázatbecslést
követően kapott eredmények alapján döntenek a végrehajtandó
feladatokról. A kockázatkezelés a legmegfelelőbb megoldást választja
ki a kockázat csökkentése érdekében.
Kockázatkommunikáció
A
kockázatelemzés során
többféle kommunikációtípus létezik. A műszaki jellegű megbeszélések a
szakemberek, a kockázati menedzserek és a magánszféra képviselői
között folynak. A stratégia megválasztása és ennek «időbeosztása»
szükségessé teszi a jó kommunikációt a kockázati menedzserek és
magán- vagy közszféra között. Ezek a tárgyalások kevéssé műszakiak,
és inkább gazdasági, szociális és etnikai kérdéseket érintenek.
Mindenki számára elfogadható döntés meghozatalában nélkülözhetetlen a
jó kommunikáció. Számos ember úgy véli, hogy a kockázatkommunikáció
nem más, mint a nyilvánossággal való kapcsolattartás, azonban ez az
idők folyamán jelentősen megváltozott, különösen a különböző
veszélyértékelési elméletek kifejlődésének köszönhetően. Mintegy 50
éve folynak pszichológiai kutatások arra vonatkozóan, hogy az emberek
miért érzékelik különböző módon a veszélyeket. Kimutatták, hogy az
emberek sokkal inkább aggódnak az elszenvedett, mint a választott
kockázat miatt (utóbbit sokszor ezért inkább esélynek hívják),
valamint a technológiai veszélyek sokkal inkább óvatosságra intik
őket, mint a természetiek. Ezek az eredmények nagymértékben
befolyásolják a kockázatok nyilvánosság előtti bejelentésének módját.
Az utóbbi időkben a kockázat nyilvánosságra hozatala párbeszéd
formájában történik, és így biztosítható a nyilvánosság és az
illetékes személyek közötti aktív kommunikációs folyamat.
|