Földrajza

Rövid kis bemutató, amely a földrajz feleletnél jól jöhet!

Terület: 88 880 km²

Földrajzi elhelyezkedés (az Azori- és a Madeira-szigetek nélkül): északi szélesség 36^o58’-42^o12’ és nyugati hosszúság 6^o11’-9^o29’ között

Lakosság: 9 862 700 fő

Népsűrűség: 112 fő / km²

Főváros és legnagyobb város: Lisszabon (2 128 000)

Hivatalos nyelv: portugál

Főbb behozatali cikkek: gépek, vegyi termékek, járművek, vas és acél, gyapot, gyémánt, gabona, hús, nyersolaj

Pénznem: euro régebben escudo volt

Bruttó hazai termék (GPD): 87 993 USD

Államforma: köztársaság

Természeti viszonyok

Az ország északkeleti része a legmagasabb fekvésű, itt a hegyvidékeket és fennsíkokat folyók-például a Douro- mély, keskeny völgyei szabdalják. A legmagasabb csúcs a Tejo folyótól északra lévő Serra de Estrelában emelkedik. Portugália Lisszabontól délre eső fele túlnyomórészt alacsony fekvésű alföld, amelyet széles folyóvölgyek szelnek át. Legnagyobb az Alentejo-síkság, amelyen a Sado folyó halad keresztül.

Éghajlat

Az óceáni hatás igen fontos, de az alacsony szélességi fok miatt mediterrán a klíma. Az esős évszak a tél. Az északon fekvő Portóban a januári középhőmérséklet 9 ^oC, a júliusi 20 ^oC, az éves csapadékmennyiség 1100 mm, ez nagyrészt télen hullik le. A déli parton lévő Faróban a januári átlaghőmérséklet 12 ^oC, a júliusi 24 ^oC, a csapadék 450 mm. Lisszabon éghajlati jellemzői az alábbi rajzon láthatóak:

Mezőgazdaság

Portugália erősen falusias jellegű ország, mégsem önellátó élelmiszerekből. Északon törpegazdaságok vannak, gyakran 2 hektárnál is kisebbek. Az Alentejo-síkságon nagyobbak a birtokok. Algarve és Baixo (Alsó-) Alentejo vidékén jellegzetes mediterrán növénytermesztés folyik (olajbogyó, füge, szőlő, mandula, ciprusfélék). Északabbra is sok a szőlőskert és az olajfaliget. Az olívaolaj nélkülözhetetlen a halkonzerviparban.

Ipar

Portugália mérsékelten iparosodott ország. Sok hagyományos iparág a mező- és erdőgazdálkodással, illetve a halászattal függ össze: parafadugó-gyártás, papíripar, borászat, olajsajtolás, szardíniakonzerv-gyártás. Portóban, Bragában és Lisszabonban régóta számottevő az importált nyersanyagot felhasználó textilipar. Az utóbbi években fém- és gépipari, valamint fogyasztási cikkeket gyártó üzemek is létesültek. Lisszabonnak és Portónak acél-, gép- és vegyipara van. A fővárosban és Azambujában járműgyártás folyik. A lábbeli- és emléktárgykészítés az idegenforgalom növekedése nyomán lendült fel.

Városok

Lisszabon hét dombon épült a Tejo tölcsértorkolatának északi partján, 14 km-re az Atlanti-óceántól, védett kikötővel. Porto (1 683 000) a Douro északi partján terül el, nevét világszerte híressé tevő borvidéken. A borkereskedelem központja Vila Nova de Gaia.

Erdőgazdálkodás

Az ország 20 %-át borító erdők létfontosságúak a gazdaság szempontjából. Az erdőterületek felét a paratölgyesek adják, főleg a Tejo völgyében és Alto (Felső-) Alentejóban, így Portugália a világ legnagyobb parafatermelője (évente kb. 110 000 tonna).

Halászat

Sok kis part menti település él a halászatból, néhány nagyobb kikötőből pedig az Atlanti-óceán messzi vidékeire is indulnak halászhajók. A legfontosabb zsákmány a szardínia (évente több mint 100 000 tonna), főleg a Matozinhos, Setúbal, Portimăo és Olhăo környéki vizekben. Ennek köszönhető, hogy az egyik fő exportcikk a szardínia. A déli part mentén a tonhalhalászat is jelentős. A nagyobb hajók fő fogása a tőkehal.

Közlekedés

A vasúthálózat hossza 3588 km, a közutaké 52 000 km, bár ebből csak 18 878 km tartozik az országos hálózatba. A fő közlekedési útvonal a part menti síkságon húzódik, Portót köti össze Coimbrán át Lisszabonnal. A legnagyobb kikötők Lisszabon és Leixoes, nemzetközi repülőterek Lisszabon, Porto és Faro mellett vannak, az utóbbit nemrégiben építették ki az Algarve-part növekvő idegenforgalmának kiszolgálására.

Bányászat és energiaipar

Porto közelében kisebb kőszénkészleteket termelnek ki, de az ország energiahordozókból behozatalra szorul. Az érclelőhelyeket csak kevéssé aknázzák ki. Bányásznak némi piritet (vasércet) és volfrámércet, továbbá kaolint, aranyat, uránt és márványt. Az elektromos áram 51 %-át hőerőművekben állítják elő, a fennmaradó 49 %-ot a Tejo, a Douro, a Zezere és más folyók vízi erőműveiben.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom fontos jövedelemforrás, főleg az Algarve nevű vidéken és Lisszabon nyugati szomszédságában. A fő vonzerőt a napfény, a strandok, a golfpályák, a műemlékek jelentik, no meg az, hogy az üdülőhelyek csöndesebbek a spanyolországiaknál. Évente 13 millió turista jön az országba.