Tartalom
Oh, Inuyasha… - suttogta Kagome és újból odabújt Inuyashához. – De lassan mennünk kellene. • Rendben menjünk. – mondta Inuyasha és újra megcsókolta Kagomét. A páros kézenfogva ment a kúthoz. Pár perc múlva már a középkori Japánba voltak. Bementek a faluba. Bár egy szót sem szóltak, mindenki tudta, hogy együtt vannak. Talán azért, mert szinte sugárzott róluk a boldogság…. Eltelt egypár hét. Kagome életében nem volt még ilyen boldog és talán Inuyasha sem. Minden egyes nap együtt voltak és szinte soha nem is veszekedtek. Egy nap azonban fordult a kocka. Felbukkant Kikyo. Ismét el akarta vinni magával Inuyashát, de a fiú átölelte Kagomét és szilárdan ellenállt. • Sajnálom Kikyo, de már nem szeretlek. – mondta Inuyasha a miko szemébe. • Hogy hogy nem? – kérdezte Kikyo. – Csak nem beleszerettél a reinkarnációmba? • De, igenis beleszerettem, sőt ha tudni akarod az a tervem, hogy amint összegyűjtöttük az Ékkőszilánkokat, elveszem feleségül! • Micsoda?! – Kikyo majdnem dobott egy hátast. • Inuyasha! – ragyogott Kagome szeme. • Ezt még megkeserülöd! – sziszegte Kikyo. – Megölöm a lányt, és a lelkéből ismét normális ember lehetek! Te Inuyasha pedig örökre velem maradsz! • Azt már nem! – kiáltott Inuyasha és előrántotta a Tessaigát. Kikyo Lélekrablói azonban megbénították. Kikyo Kagoméhez fordult, ám a lány kilőtt felé egy nyílvesszőt. Kikyo kitért előle, és ő is kilőtt egy nyilat. A lány alig tudott elugrani előle, súrolta is a kezét. Ám ekkor megállt, és egy belső hang elkezdett hozzá beszélni: • Térdelj le, hunyd be a szemed, és erősen koncentrálj arra, akit igazán szeretsz! Kagome engedelmeskedett, bár nem tudta, hogy ki beszél hozzá. Erősen koncentrált Inuyashára. Ekkor a lány körül hatalmas védőburok keletkezett, és visszaverte Kikyo minden támadását. Kikyo értetlenül nézett. • Ez meg micsoda?! – kérdezte meghökkenve. Kagome kihasználta Kikyo figyelmetlenségét, és kiszabadította Inuyashát. Egymás karjaiba omoltak, Inuyasha pedig letörölte Kagoméről a könnycseppeket. Ekkor megszólalt egy férfi és egy női hang: • A szerelem ereje. Hamarosan fel is bukkantak. Inuyasha apja és anyja volt. A hanyou alig akart hinni a szemének. • Anya? Apa? – kérdezte meglepődve. • Igen, mi vagyunk. – szólalt meg Izayoi. Látom megtaláltad a szerelmet, sőt két lány is veszekszik érted. Soha nem gondoltam volna, hogy ekkora szívtipró lesz a fiamból. • De én csak Kagomét szeretem. – mondta Inuyasha fülig elpirulva. • Látom, és ha kell az életed árán is megvédenéd. – mondta InuTaisho. Ekkor Kikyo varázsnyila tört át. El is találta Kagomét, de a nyílvessző, mielőtt átfúródott volna a testén, a hátától kb. 1 cm-re megállt és engedelmesen leesett. Hamarosan Kikyo sikolya hallatszott. Ahol eddig a miko állt már csak egy kupac föld volt és hamvak. Kagome és Inuyasha döbbenten nézett. Végül Kagome szólalt meg: • M-m-mi történt? • Ez a szerelem. Megvéd minden ártó támadástól. – mosolygott Izayoi. • És Kikyoval mi történt? – kérdezte Inuyasha. • Felemésztette őt a féltékenység. – mondta InuTaisho. – hHát örülök, hogy megtaláltad az igaz szerelmet, fiam. De nekünk most már mennünk kell. • Ég veletek! – kiáltott Inuyasha miközben nézte a távolodó szüleit. Ekkor Kagome szólalt meg: • Inuyasha, tényleg komolyan gondoltad… • Azt, hogy feleségül veszlek? – fejezte be Inuyasha mosolyogva. – Hát, persze! Örökké veled akarok élni! • Szeretlek Inuyasha! Teljes szívemből, és az minden vágyam, hogy melletted legyek, amíg csak élek! • Én is nagyon szeretlek! És remélem örökkön örökké együtt leszünk! Ekkor ajkuk hevesen összeért. Hosszú ideig voltak így egymás karjaiban. Végül Inuyasha felkapta “mennyasszonyát” és visszamentek a faluba. Még sok Ékkőszilánk várja, hogy megkeressék. De most már egészen más lesz minden. Sokkal jobb jövő vár rájuk egymás mellett. Úgy érezték, hogy ők egyek, s a másik nélkül hiányzik belőlük valami. Ez egy új, igaz szerelem kezdete… THE END |