A kábítószer elleni harcban manapság már nemcsak rendőrök és polgárok vesznek részt, hanem kutyák is. A Miskolc Városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Technikai osztályának vezetője, Óvári András alezredes, munkatársai, Sáfián Zoltán törzsőrmester és Fekete János őrnagy beszélnek nekünk hűséges (munka)társaikról. Elöljáróban elmondták, hogy kutyás szolgálatuk rendelkezik egyrészt nyomkövető kutyákkal, másrészt szagazonosító kutyákkal, valamint egy kábítószer-kereső kutyával és egy hullakereső kutyával.

MERt: Mit kell tudni a kábítószer-kereső kutyákról?
Óvári A.: A kutya feladata, hogy a lakásba, gépkocsiba vagy bármilyen más helyre, esetleg a szabad földbe elrejtett drogokat felkutassa. A szituációk határozzák meg a konkrét feladatot. Ha jelzést kapunk, hogy egy lakásban kábítószert rejtettek el, akkor bevisszük oda a kutyát, és ő megtalálja. Sáfián Zoltán törzsőrmester a gazdája ennek a kutyának, ő dolgozik vele.

Sáfián Z.: A kábítószer-kereső kutyákkal kapcsolatban van egy tévhit: sokan azt hiszik, a kutya drogfüggő. Ez nem igaz! A kutya nem fogyaszt kábítószert, egyáltalán nem kerül vele kapcsolatba, csak a szagával. Kábítószerrel képezzük a kutyát, de azt úgy helyezzük el, hogy semmi szín alatt ne juthasson a szervezetébe, mert a drog számára is ugyanolyan halálos méreg, mint az embereknek. A kutya a bűncselekmények felderítésekor a játékát keresi: labdát vagy csődarabot; azért dolgozik, mert megtanulta a kiképzéskor, hogy ahol a kábítószer szagát érzi, ott van a játéka. Általában öt anyagnak a szagát ismeri: az amfetamin-származékokét, a marihuánáét, a hasisét, a heroinét és a kokainét. Ha bármelyiket megérzi, azonnal jelez: harap, kapar, és várja a játékát. A jó munka feltétele, hogy a kutyát a kiképzés befejeztével rendszeresen szinten kell tartani.

MERt: Hol képzik ki a kutyákat?
Sáfián Z.: Az ORFK Kutyavezető-képző Telepén, Dunakeszin. Ez a rendőrség elsődleges és egyedülálló kiképzőbázisa.

MERt: A kutyának is van munkaidő-beosztása, mint az embereknek, vagy mindig készenlétben kell lennie?
Sáfián Z.: A kutyából minden helyzetben reakciót vált ki a kábítószer szaga. Ha nincs is éppen munkában, de megérzi, akkor azonnal dolgozni kezd.
Óvári A.: Éppen ezért spontán felderítéseket is lehet vele végezni.

MERt: Milyen távolságról érzi meg a kutya a kábítószer szagát?
Sáfián Z.: Ez függ az anyag mennyiségétől és a rejtési időtől, tehát hogy milyen régóta van az adott helyen a kábítószer. Ez annál jobb, minél régebben, mert a szag így jobban átjárja a környezetét.

MERt: Milyen fajta kutya alkalmas erre a munkára?
Sáfián Z.: Bármilyen. Adottság kérdése. Mindig azt az egyedet képzik ki, amely hajlandóságot mutat. Ha valamelyik kutya mégsem válna be kábítószer-keresőként, azt „átképzik“ mondjuk nyomkövetőnek. Az országban német juhászkutyából van a legnagyobb kínálat.

MERt: Milyen eredményességgel dolgozik a kutya?
Sáfián Z.: Nyolcvan százalékosan. Ha valahol kábítószer van, a kutya biztosan megtalálja, de arról már ő nem tehet, ha időközben elvitték. A szaga még sokáig ott marad, ezt a kutya érzi és jelzi.

MERt: Félrevezethető a kutya?
Sáfián Z.: Igen. Előfordul, hogy például kávéval keverik a drogot, ez megzavarja a kutyát. De persze ez is a mennyiségtől függ, meg attól, hogy mivel keverik és milyen arányban.

MERt: Említette, hogy vannak Miskolcon szagazonosító kutyák is. Ezek hogyan dolgoznak?
Sáfián Z.: Ezt látni kell. A szagazonosítás a kutya számára nagyon természetellenes munka. A legnagyobb nehézség talán az, hogy a kutyának gondolkodnia kell. Technikailag a szagazonosítás úgy működik, hogy egy teljesen steril, ingerszegény helyiségben öt üveget raknak le, mindegyikben különböző szagmintával, amit a szagbankból hozunk. A szagbankban tároljuk a helyszíneken rögzített szagnyomokat és a személyekről levett szagmintákat. A kutya megszagolja az indító szagot, megjegyzi, majd egyenként beleszagol az üvegekbe, és amelyik szagminta egyezik az indító szaggal, annál jelez. Meg van szabva, hogy ezt hányszor kell elvégeztetni a kutyával, és ha jól dolgozik, a végén mindig jutalmat kap. A szagazonosítás segítségével meg lehet találni bűnözőket, de segíthet bűncselekmények felgöngyölítésében is. Ez a módszer egész Európában egyedülálló.

MERt: Erre a munkára is bármilyen fajta kutya alkalmas?
Fekete J.: Itt nem mindegy, milyen fajtát választunk ki. Fontos, hogy a kutya orra beleférjen az üvegbe, mert csak így tud rendesen beleszagolni. Tehát erre kimondottan a német juhászkutya, illetve az ahhoz hasonló fejállású kutyák alkalmasak.

MERt: A szagazonosító kutyák tévedhetnek?
Sáfián Z.: Igen. Náluk nagyobb a tévedés esélye, mint a kábítószeres kutyáknál. Az egy családba tartozó vagy ugyanazt a ruhát hordó személyek szaga hasonlíthat, ez megtévesztheti a kutyát.

MERt: Említette a nyomkövető kutyákat is. Mi az ő feladatuk?
Sáfián Z.: A nyomkövető kutyák feladata a helyszínen hagyott nyomok követése, ennek alapján a bűnöző felkutatása. Ez nem minden esetben lehetséges, mert sokszor nincs elég hely a nyomkövetéshez, és nagyon megnehezítik a munkát a környező szagok is. Itt is fontos a kutya megjutalmazása közös játék formájában, de erre a legtöbb esetben nincs idő, mert egyik helyszínről azonnal menni kell a másikra. Gyorsnak kell lennünk, mert csak friss nyomokkal tudunk dolgozni.

MERt: Mennyi ideig szolgálnak a kutyák? Mikor lehet őket „nyugdíjazni“?
Sáfián Z.: Általában nyolc szolgálati év után nyugdíjazzák a kutyákat, de egy egészséges eb akár elhullásig is szolgálhat.