Tokio Hotel – Átjutnak „1000” veszélyen / Élő riport / Tokio Hotel, Párizs, Bercy – 2008.03.09. / USA r

8-9. oldal

Tokio Hotel – Átjutnak „1000” veszélyen

Néhány nappal a Parc des Princes előtt a Tokio- mánia messze van a fakulástól. Európa és az Egyesült Államok után, Japán is a németek polcain hever. Minden visszajelzés nagyon jó, kivéve az, hogy furcsa módon az együttes úgy tűnik, egy nehéz időszakon megy keresztül. Magyarázatok.

10. oldal

„A lehetőség, hogy egy ilyen helyen léphessünk fel, még hihetetlenebb, mint mikor tavaly július 14-én az Eiffel torony előtt játszhattunk. Ez egy igazi buli lesz az összes rajongónknak. A tény, hogy ugyanolyan sikerünk van itt, az egy olyan dolog, amit egy hatalmas jutalomnak érzel.” vallba be Bill, akihez még mindig közel állnak a Szajna melletti színpad nagyszerű pillanatai. „Párizs mindig is kicsit különleges. A legutóbbi két koncert a Bercyben az együttes életének nagyszerű pillanatai közé tartozik. Különösen mikor láttuk az összes ’Köszönet’ feliratokat egyszerre lengeni.”, mondta Tom.

Ez a  ’Vergessene Kinder’-nél,  a ráadás harmadik dalánál volt és ez volt az utolsó előtti dal amit aznap játszottak. „Ez volt a legnagyszerűbb ajándék, amit a közönség adhat egy együttesnek. Bombasiker volt!” mondta  gitáros. „Különösen mikor tudod, hogy a koncert nem végződik jól. Emlékszem, hogy Párizsban, egy huzamban két koncertet kellett adnunk és kezdtem aggódni a hangom miatt. Egyfelől, a legjobbat kellett nyújtanom, mert a közönség volt az esemény csúcsa, és másrészről, boldogulnom kellett a beszédképességemmel. Mikor tudod, hogy a hangod kissé gyenge, még jobban fél mielőtt kimész a színpadra. És még a ráadás idején is, ez az érzés fojtogat, és soha nem tudhatod, mi történhet.”, Bill törékenyebb, mint valaha.

A hamis pletykák

Amint tudjátok, a Tokio Hotel nemrég többet is elárult. A színpadon játszás hiányában, a hírek napra készek voltak a magdeburgi formációról. Továbbá a ’Scream’ amerikai megjelenése kora májusban, amelyett Japán követ (késő májusban), valamint, a németek megjelentettek egy új kislemezt Franciaorszábban a ’Heilig’-et, a ’Break Away’- jel amit Milanóban rögzítettek, B- oldalként. Ami a koncerteket illeti, úgy tűnik, minden felgyorsul az elkövetkezendő napokban. Mire befejezzük ezt a különleges kiadást, be fogják jelenteni a következő koncerteket: New Jersey (Bamboozle – 05.03.), Los Angeles (Avalon – 05.13.), Torontó (Sound Academy – 05.16.), és Montreal (Stade Uniprix – 05.19.). Európában a Parc des Princes-t leszámítva Párizsban (06.21.), az együttes olyan fesztiválok plakátján van rajta, mint a ’Rock in Rio Lisszabon (06.01.)’ és Madrid (06.28.) valamint a Werchter Fesztivál Belgiumban (07.13.). De beszélnek még Monakkóról (07.05.) és Genfről (07.12.) is. A dolog még folyamatban van.  „Néha olyan helyekre hirdetnek meg minket, amelyeket nem erősítettünk meg. Ez mindig félretájékoztatás,” mondja az együttes egyik menedzsere, nagyon fogékony a rajongóktól származó petíciókra, amelyek roppantul növekednek az interneten. „Őrületes, hogy milyen pletykák keringenek a neten,” mondja. Furcsa módon ez emlékeztetet minket, hogy Bill mit vallott be nekünk nem sokkal ezelőtt: „A pletykák, hamis információk, vég nélkül nevetünk rajtuk. Már volt minden (nevet!) Év elején, az keringet, hogy Georg elhagy minket. Nemrég, hogy Gustav, akit állítólag kiraktunk az együttesből… Ez ostobaság! Mit reagálhatnál, mialatt még mindig együtt vagyunk, és minden jól megy köztünk!” Bill, utolsó szóként: „Ne higyjetek el mindent, amit rólunk írnak, és nem tudunk mindent irányítani.” Természetsen a fiúk megőriznek néhány médiát az emlékezetükben, mind a miénket, de ha választhatnának, akkor ezek a szavak lennének, nem tegnap születtek és nagyon jól tudják, hogy a siker irigységet, csalást és más dolgokat szül. Groupik, rajongók, kiváncsiskodók, midneki tudja, miért szereti a Tokio Hotelt.

12. oldal

Tokio Hotel, Párizs, Bercy – 2008.03.09.

Öt hónappal az első Bercy-fellépés után, a Tokio Hotel duplázott két koncerttel Párizsban egy huzamban több mint 36.000 ember előtt. Visszatérve az első estéhez, amely végig tele volt meglepetésekkel.

Vasárnap – 2008. március 9.  A P.O.P.B. (Palais Omnisports de Paris-Bercy) robbanásig tele. Ép 19:00 van, mikor élő képek jelennek meg a Tokio Hotelről a kivetítőn a színpad elején. Azonnal tájékoztatnak, hogy az eredetileg június 20-ára, péntekre szervezet Parc des Princes koncertet egy nappal elhalasztotják. Minden rajongónak lehetősége van, hogy nyugisan és békésen levizsgázzon és hozzá járulhatnak a lehető legszebb zenei ünnephez. A bejelentés hatására a Bercy eufórikus hangulatba merült. Néhány táblán szerelmes üzeneteket olvashatsz, „Érted éneklünk a sötétben”. Német zászlók lengenek, és a levegőbe tartanak egy fehér lepedőt, amelyet piros szívekkel díszítettek. A csarnok minden fala melegszik. Karok lengenek a magasban az Oasis himnusz (’Wonderwall’) alatt, és a White Stripes (’Seven Nation Army’) híres dalát is hangosan éneklik. A hangulat sikeres lesz ma este! Saki érkezése (az együttes biztonságiőreinek vezetője) zavargást okoz a színpadon közeli lelátokon. A feszültség fokozódik, gyorsan közeledik a Tokio Hotel ideje.

Bill térdre borul

19:38. A fények kialszanak. Egy valóságos tömeghisztéria ragadja magával a Bercyt. Egy lila függöny rejti el a színpadot. Riasztószirénák visszhangzanak a hangrendszerben. Mindenki megőrül! Gustav (a doboknál) belekezd az ’Ich brech aus’ intrójába, amelyet Bill (énekes) követ, a színpad hátteréből, Tom (gitáros) jobbján, és Georg (basszusgitáros) a balján.  A hangzás fenomenális ereje. ’Der letzte Tag’ jön élően. Az első kórusnál Bill lejön a lépcsőkön, amely a dobok felett helyezkedett el az első sor legnagyobb örömére. Aztán leveszi fekete bőrdzsekijét az ’1000 Meere’ intrója alatt, piros pólót visel és nyakláncot. Hangja tökéletesen van irányítva. Nyugodtnak és boldognak érezzük magunkat, hogy visszatértek a Bercybe. „Hello, hogy vagytok? Párrriizzss!” kántálja Bill az előtte álló meghatódott közönségnek.

Megjegyzés, hogy a Tokio Hotel három olyan dalt ajánl nekünk, amit október 16-án még nem játszottak! Hirtelen piros alakok jelennek meg a fémszerkezeten a színpad felett.  A ’Leb die Sekunde’ alatt egy szempillantás alatt a káoszba találjuk magunkat. A szünet alatt, Bill térdre borul a közönség előtt, akik Gustav dobjainak ritmusára kántálnak. Az énekes németül felkonferálja a ’Totgeliebt’-et. A képek a kivetítőn meggyulladnak.  Az élénksárga fények és a sok füst lángra lobbantják a színpadot. A koncert lenyűgőző. Micsoda fellépés!

Valódi közös önkívület

A ’Heilig’-gel eljön az idő, hogy olajat tegyenek a tűzre. A képek fekete-fehérek és 3 dimenziósan vannak kivetítve az óriási kivetitőre. Kiváló meglepetés, Georg és Gustav első alkalommal énekli a kórusban a háttér vokált. Mikor, Bill vadul lerohan a színpadról és visszatér egy hangosbemondóval a kezébe, hogy elénekelje a vibráló ’Schrei!’-t.  A csarnok megőrül! Egy kis videó szünet a Devilish korszak képeivel (a korábbi együttes) és új filmfelvételek az együttes meghitt életéből. Bill belekezd az érzelmes ’Schwarz’-ba, az első album dalába, miközben a központi színpad felett áll. A ’Stich ins Glück’ közben az ikrek cinkos pillantást váltanak. Tom gitár szólóval válaszol testvérének, amelynek hatalmas hangja van! Bill aztán leveszi a dzsekijét másodszor is és megmutatja fekete aranymintás pólóját. „Egy, két, há, négy… ” az ’Übers Ende der Welt’ első hangjai valódi közös önkívületethez vezet.  Sörényét fújja a szél, az énekes együtt ordítja több mint 18.000 rajongóval, hogy ’Beeerrrcccyyyy!’. Rendben, Tokio Hotel koncerten vagyunk!

Köszönjük Bercy!

A koncert folytatódik. Tom és Georg halkan dúdolják a rövid és fülbemászó ’Reden’-t. Gustav dobjátéka megállíthatatlan a ’Wir sterben niemals aus’ alatt. A négy fiú élvezi, és mindenki hallhatja ezt. A Tokio Hotel kiváló formában van ma este! Mikor egyszer csak hirtelen, egy szerkezet emelkedik a színpadra, lassan ereszkedik le úgy, hogy a dobost körbekeríti… Itt a ’Spring nicht’, a rock himnusz ideje! Az érzelmek intenzívek a közönségben. A kezek lengenek, és a szívek túlcsordulnak. A megosztott boldogság egy nagy pillanata! Aztán a felszerelés felemelkedik. Bill gyón és fellép nem álcázott érzelmek közepette, az új dallal, a ’Geh’-hel. A gyöngyörű balladát összhangba ismétli az egész Bercy! Az éneklés az ’Ich bin ich nicht’ szavaival folytatuk. A hangulat a tetőpontjára hág a nagyszerű és energikus ’Wo sind eure Hände’ és a legendás ’Durch den Monsun’ alatt. Még jogosultak vagyunk egy (zenés) percünkre de, csend van a nagy szélzúgásban. Az egész véget azzal, hogy Bill franciául ’nagyon köszönetet mondott.’

A mi csillagos fejünk

Így hőseink elhagyták a színpadot. Bill bezárkózik egy fekete sátorba, amit épp a színpad mögé helyeztek el mialatt a technikusok beraknak három széket és a dobokat a központi színpad közepére. Tom és Bill jelenik meg néhány perccel később és belekezd az akusztikus részbe az érzelmes ’In die Nacht’-ba, aztán Georggal és Gustavval folytatják, a megérintő ’Rette mich’-hel. Fehér törülköző a nyaka körül, Bill egy kapucnis felsőt visel a Tokio Hotel színeihben, a fekete és fehér ujjakkal. Beszédeit mindig németül mondja, és nem tudja abba hagyni, hogy köszönetet mondjon a közönségnek. Aztán a backstagebe megy ebben az egészen csodás kis világba. Lesz második ráadás? A kivetítők sötétbe borulnak, a vörös fémszerkezetek és a kivetítők nyugtalan képeket sugároznak. Tom egyedül tér vissza, hogy eljátsza a ’Vergessene Kinder’ intróját, Bill és gyorsan csatlakozott, aki a színpad hátterében énekel. Mikor hirtelen mindenhonnan több ezer plakát kerül elő egyegyedülálló és különleges üzenettel: ’Köszönjük’. Egy összhang, amit minden rajongó megtapasztal és ez egyszerűen varázslatos és feledhetetlen. Mint az ’An deiner Seite (Ich bin da)’ a csokor végeként. Arany papírszalag eső csillogó fejünk felett. Legközelebb élőben a Parc des Princesen!

20. oldal

USA riport

Tokio Hotel – Ordítás Amerikában

Egész Európa meghódítása után, a Tokio Hotel új célt tűzött ki: betörni Amerikába.

Az amerikai közönség meghódítására, az együttes nem is találhatott volna jobb módot, mint, hogy első koncertjét egy olyan mítikus helyen adja, mint a Roxy Clubban Los Angelesben február 17-én. Ugyanez a hely vendégül látta már a tengerentúli kezdetek elején a U2-t, a Coldplay-t és a Depeche Mode-ot. Nem rossz, mi?

Los Angeles, február 17.

Lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy a nyilvánosság figyelmen kívül hagy egy olyan rock együttest, amely Goethe országából származik, de egyáltalán nem! Bizonyíték: Kora reggel van, sok ember várakozik a helyszínen kívül és a hangulat forrósodik a főleg angol dalokkal és néhány eredeti verzióval. Egy igazi fellépés… amerikai stílusban!! Ez az őrület meglepte az együttest, nem számítottak ekkora sikerre: „Nagyon csodálkoztunk mikor felfedeztük, hogy az amerikai rajongók ugyan azt az energiát mutatják, mint az európai rajongók”, mondta Bill.

New York, február 18-19.

Aztán február 18-án és 19-én, a németek két koncertet adtak New Yorkban az Irving Plazaban, a mindig vonzó és még szebb amerikaiaknak, bár Tom szerint: „a francia lányok messze szebbek, sokkal divatosabbak és sokkal szexisebbek”. Így van. Ezek a koncertek voltak a Tokio Hotel első amerikai turnéjában, amelyett hirtelen leállítottak Bill műtétje miatt. (Az együttes fellépett volna Detroitban, Chicagoban, Clevelandban, Torontóban, Montrealban és Bostonban.) A Tokio Hotel látogatását nagyon értékelték Sam nagybácsi országában, és lelkesen visszatérnek, amint Bill felgyógyul. A vágy teljesült, a németek nagyon hamar visszatérnek, hogy reklámozzák a ’Scream’ albumuk amerikai verzióját, amely május 6-án jelenik meg három különböző kiadásban. Egy ’Különleges Kiadás’ köztük az album és a DVD, amely a teljes Roxy koncrtet, backstage videókat, és a ’Scream’, a ’Don’t Jump’ és a ’Rescue me’ előadását tartalmazza. Végül az ’iTunes Kiadás’ tartalmazza az albumot a kiadatlan ’Black’ számmal. Szerencsések, ezek az amerikaiak!

Tokio Hotel Amerikában, ez csodálatos!

Mellesleg, a reklámozás alkalmával a Tokio Hotel elérte, hogy olyan televíziós megjelenéseik voltak, mint Conan O’ Brian híres beszélgetős műsora ahol, az együttes előadta a ’Ready, Set, Go!’-t. Akármerre mentek, ezek a németek igazi média zsongást váltottak ki: a ’Ready, Set, Go’ videó az első a Fuse nézők között, és végül a Tokio Hotel az egyik legnépszerűbb előadójaként az MTV honlapján a 14. helyen van. Se több, se kevesebb! Emlékezzünk, hogy a menedzsment döntése miatt kényszerült arra a Tokio Hotel, hogy lerövidítse amerikai turnéját, és ezért csak egyetlen egy koncertet adtak Los Angelesben, az Avalonban május 13-án: „Hogy Bill fizikailag felépüljönk nem engedheti meg magának, hogy egy egész turnét végig énekeljen, mert újra elvesztheti a hangját.”, mondta David Jost, a négy fiú producere és menedzsere. Mindazonáltal a Tokio Hotel egyre és egyre ismertebb Amerikában. Bizonyíték: hogy a ’By your Side’ dalt kiválaszották arra, hogy a ’Prom Night’ filmzenéjeként jelenjen meg (július 30-tól a mozikban). A Tokio Hotel Amerikában, ez csodálatos!

Az igazság az amerikai sajtó fogadtatásáról!

Bár sikerült nekik meghódítani sok ameriai szívét, de ez másként van az ameriai sajtóval. Valóban úgy tűnik, hogy a sajtó két táborra oszlik. Egyfelől vannak azok, akik szigorúan kritizálták a Tokio Hotelt, mint az ’Los Angeles Times’, amely a Jonas Brothersszel hasonlította össze, akik Disney dolgokat énekelnek, mialatt próbálnak úgy kinézni, mint a Guns N’  Roses. A híres napilap szerint a Roxy-s fellépés ’zenei zabkásának’ nevezték. Másfelől, az úgy nevezett szak sajtó, mint a ’Just 14 Magazine’ és a ’Revolver’ dícsérte a ’Scream’ albumot, amely 5-ből 4,5 csillagot kapott a pontozásnál. Akár szeretjük őket, akár nem, a Tokio Hotelről mindig pletykák fognak keletkezni!