PCM interjú

A PCM Kristynjének interjúja a Tokio Hotellel, ahol tanultunk egy kicsit az együttes történetéről, arról, hogy mit szeretnek csinálni a szabadidejükben, és hogyan gondolkodnak arról, hogy átjöttek az Államokba!

KRISTYN: Kérlek, meséljetek egy kicsit az együttes múltjáról. Hogy kezdtetek el zenélni? Hogyan találkoztatok egymással?

TOM: Billt és engem már gyerekkorunk óta magával vont a zene. A nevelő apám, aki egy rock együttesben játszik maga is és van egy saját zene iskolája, adott nekem egy gitárt és elkezdtem próbálgatni és játszani. (nevet) Nagyon biztos voltam benne, hogy a legjobb nők oda vannak a gitárosokért – szóval ez azt jelentette, hogy ez lesz az én hangszerem!

BILL: Mindig is énekelni akartam és hat éves voltam mikor elkezdtem. Az első dalaimat akkor írtam, mikor körülbelül kilenc éves lehettem.

GUSTAV: Valahányszor meghallottam a zenét dobolni kezdtem az ujjaimmal, folyton ezt csináltam. Mikor hat éves voltam elkezdtem órákat venni és megkaptam az első dob felszerelésem.

GEORG: Körülbelül 12 éves lehetettem. Néhány barátom egy együttesbe akart kezdeni és basszus gitárost kerestek. Azt gondoltam ez nagyon szuper és ezért kezdtem el basszusgitáron játszani.

TOM: Bill és én már nagyon korán kezdtünk el élő fellépéseket adni klubokban. Ez csak kettőnkről szólt - én játszottam a gitáron és Bill énekelt valamint szintetizátorozott. Egy este, egy klubban léptünk fel, a Gröninger Bad-ben, ahol Georg és Gustav, akik ismerték egymást a zeneiskolából, figyelt az közönségből.

GEORG (nevet): Nyilvánvaló volt, hogy ennek a két srácnak segítségre van szüksége, szóval beszéltünk velük a fellépés után.

TOM (nevet): Yeah, valójában könyörögtek nekünk, hogy hagyj csatlakozzanak az együtteshez – szóval így jöttünk össze.

KRISTYN: Olvastam, hogy a ’Scream’ az első albumotok, amelyet angol nyelven vettetek fel. Nehéz volt felvenni egy átfordított albumot? Milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek?

BILL: A dalszövegeink nagyon fontosak számunkra és azt akarjuk, hogy mindenki megértse őket. Mikor egy csomó ember, különböző országokból elkezdett érdeklődni a zenénk iránt, azt gondoltuk, hogy csinálnunk kéne egy angol változatot a kiválasztott dalokból a két német nyelvű albumunkról. Nem is gondoltuk, hogy az emberek elkezdték lefordítani a dalszövegeinket, szóval értük csináltuk. (nevet) Valójában ez csak számomra volt munka mert én voltam az egyetlen ember aki a stúdióba ment, hogy felvegyük őket mialatt a többieknek szabadidejük volt.

MINDENKI: Ooooooooohhhh!

BILL: Igen! Nagyon maximalista vagyok. Azt akartam, hogy a dalok tökéletesen szóljanak, mint egy anyanyelvként beszélőnél. Szóval beletelt nekem egy időbe de végül elégedett voltam a végső eredménnyel.

TOM: Mindannyian!

KRISTYN: Kik azok akik zeneileg hatnak rátok főleg?

TOM: Mindannyian nagyon különböző zenét hallgatunk. Én főleg német hip-hopot hallgatok. Bill olyanokat mint Nena, Placebo, Green Day és Coldplay. Georg olyanokat, mint az Oasis és a Fall Out Boy és Gustav inkább keményebbeket, mint a Metallica. Mi mindig is a saját stílusunkat akartuk megtalálni, egy eredeti hangzást, ami kifejezi a Tokio Hotelt, soha sem akartuk más együtteshez hasonlítani. És mivel az ízlésünk annyira különbözik a zene terén, azt tudod mondani, hogy a Tokio Hotel a mi közös megegyezésünk, ha a zenéről van szó.

KRISTYN: Hogyan látjátok a zene jövőjét és ebben a képben hol látjátok a Tokio Hotelt?

TOM: Erre a kérdésre nehéz válaszolni és csupán a saját együttesünkről tudok beszélni. Mi csak koncertezni akarunk, színpadon lenni és addig játszani, amíg csak tudunk, remélhetőleg örökké. Ez volt mindig is az álmunk és nagyon elszántak vagyunk, hogy ezt megvalósítsuk.

KRISTYN: Van valamilyen jelentése a neveteknek? Hogy döntöttétek el, hogy a Tokio Hotel nevet választjátok?

TOM: Miután aláírtuk a lemezszerződésünk, azt gondoltuk, hogy eljött az új kezdet ideje – előtte Devilishnek hívtak minket. Mindannyian imádjuk a nagy és modern városokat. Mind azt gondoljuk, hogy Tokió az egyik legszuperebb hely a földön – és reméljük, hogy hamarosan egy nap eljutunk oda, remélhetőleg fellépni!

BILL: Igen, és kerestünk egy olyan szimbólumot, ami kifejezné az életünket mióta elkezdődött. És mert szállodákba élünk leginkább, szóval ez a név igazán illik hozzánk.

KRISTYN: Kérlek, áruljatok el egy kicsit az olvasóinknak az írási folyamatról. Mi jön először a dallam, a szöveg stb?

TOM: Nincs irányelv vagy folyamat, amit használunk. Ez attól függ, hogy ki jön először egy új ötlettel. Négy producerrel dolgozunk, Bill írja a dalszövegeket és mi csináljuk a zenét. Ez egy nagy csapat munka. Néha Bill jön először egy új dalszöveggel, aztán hozzáadjuk a zenét. Vagy máskor a producereinknek van egy ötlete és együtt dolgozunk. Ez dalról dalra változik.

KRISTYN: Melyik a kedvenc helyetek ahol már élőben játszottatok?

GEORG: Ez nehéz. Nagyon sok jó helyen játszottunk az elmúlt két év alatt, nehéz egyet kiemelni.

TOM: Jelenleg készülünk a harmadik európai turnénk kezdetére, ami márciusban kezdődik. Európai turnén lenni nagyszerű, harmadjára csinálni pedig hihetetlen. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok csodálatos csarnok és hely jön.

KRISTYN: Van valamilyen őrült turnés történetetek? Mi van az őrült rajongó tapasztalatokkal?

BILL: Szeretjük a rajongóinkat nagyon nagyon energikusnak/lendületesnek hívni. El kéne jönnöd az egyik koncertünkre. Nagyon hihetetlenek és hangosak – imádjuk ezt. Velünk élik ezt az életet. Nagyon sok szuper dologgal rukkolnak elő. Velünk utaznak. Akárhol vagyunk, ők már ott vannak. Hihetetlenül hosszú leveleket küldenek és ajándékokat vesznek nekünk. Egy még egy csillagot is elnevezett utánunk, szóval kint az űrben van egy csillag, amelyet Tokio Hotelnek hívnak.

GUSTAV: És emlékeztek a Tokio Hotel Mini Cooperre? Egy lány a Mini Cooperét tökéletes Tokio Hotel stílusúra alakította át. De nem gondoljuk, hogy ez őrültség, imádjuk ezt és ez nagyon szuper.

TOM: Szóval, tudnék történeteket mesélni erről, de akkor kéne még egy interjú és nagyon sok idő – talán napokba telne.

KRISTYN: Mit gondoltok a MySpaceről, amely egy mód, hogy kapcsolatba legyetek a rajongókkal?

TOM: Az internet nagyon fontos és nagyszerű számunkra. Valójában ez az ahol az emberek más országokból felfedeztek minket és váltak rajongókká. Így érintkezünk a rajongóinkkal az egész világon. Aztán elmegyünk az országukba, koncertezünk ott és találkozunk velük először személyesen.

BILL: És azt akarjuk, hogy a rajongóink tudják, hogy nincs saját felhasználásunk a MySpacen. Csak hivatalos chateléseken találtok meg bennünket. Szóval ha bárki is mutat nektek egyet rólunk, akkor az hamisítvány!

KRISTYN: Mit gondoltok a zene letöltésről?

BILL: Ez egy nagyon érzékeny és elgondolkodtató téma. Úgy értem, ha a, letöltések legálisak és az ember fizet értük, akkor nagyszerű. De az illegális zene letöltés az lopás. Ha az emberek abbahagyják, hogy fizetnek a zenéért, akkor a zenészek nem fognak zenét csinálni. Úgy értem, képzeljétek el ha nem lenne többé zene? Nincs zene! Rettenetes lenne. Mi mindig is, mielőtt még a karrierünket kezdtük, megvettük a zenénket. Soha nem volt illegális másolatunk vagy más ilyesmi. Mi mindig is az eredetit akartuk, a valódi dolgot.

KRISTYN: Hogy működik a kémia az együttesen belül? Miből merítitek a kreatív energiát?

TOM: Már közel hét éve ismerjük egymást. Barátok vagyunk, és jól olvasunk a másik hangulatából. Imádunk dolgokat megvitatni és állandóan beszélgetünk. De azért tudjuk mikor van a másiknak szüksége a saját térre.

BILL: A kreatív rész bármilyen lehet. Olyan, mikor csak beszélünk róla, Valami amiről éppen beszélgettünk, tapasztaltunk, hallottunk vagy éppen láttunk – bármi ami megérintett minket mielőtt elkezdtük.

KRISTYN: Mit mondanátok, mi a fő üzenet a zenétek mögött? Mi az a cél, amit a zenétekkel szeretnétek elérni?

BILL: Nincs igazán fő üzenet – minden dalnak meg van a saját üzenete. És azt akarjuk, hogy a rajongóink azonosuljanak ezzel, megtalálják önmagukat a zenénkben. Az életünkről írok és azokról a dolgokat amit átéltünk vagy olyan dolgokról amik megtörténtek a barátainkkal vagy a rajongóinkkal. Sokat írnak nekünk és arról mesélnek az életükről, amely nagyon inspirál minket. Számunkra az egyik legfontosabb dolog az életünkbe, hogy szabadok legyünk és azt tegyük, amit akarunk, szabályok nélkül. Próbáljuk az álmainkat élni és nem feladni, kifejezni önmagunkat úgy, hogy mindegy, hogy az emberek mit mondanak. Ez  is megtalálhatod a dalainkban.

KRISTYN: Srácok mit élveztek a szabadidőtökbe, ha van?

MINDENKI: Alvást!

TOM: Kivéve Gustav. Ő az egyetlen egy az együttesben, aki nagyon korán kell reggelente. A legtöbbünk szeret addig aludni, amíg csak lehet.

BILL: Mikor szabadnapom van, délutánig alszom és aztán szeretek enni és DVD-t nézni.

GEORG (nevet): aztán visszamenni, aludni.

GUSTAV: Én szeretek biciklizni, találkozni a barátaimmal és ilyesmi dolgok.

BILL: Yeah, találkozni a barátainkkal és a családunkkal az amit mind imádunk csinálni, ha van szabadidőnk.

TOM: Hogy őszinte legyek, a legtöb időmet az ágyamba töltöm, de nem úgy mint a többiek, az ágyamat legtöbbször szép lányokkal osztom meg!

KRISTYN: Elmondanátok az olvasóinknak egy dolgot a Tokio Hotelről amit még nem tudhatnak?

TOM (nevet): Jól van tudtátok, hogy Georg második neve Hagen és a beceneve Hobbit?!!!

KRISTYN: Kérlek bármilyen üzenetet vagy megjegyzést, amit szeretnétek, szabadon osszatok meg az olvasóinkkal.
BILL: Szeretnénk megköszönni az összes rajongónknak azt a hatalmas érdeklődést amit a zenénk iránt mutattok és a támogatást. Ez nagyon csodálatos és már nem tudunk várni, hogy élőben játszunk, és hamarosan látjuk egymást.