Új svéd interjú – Ha hangszer lennék…

Ha hangszerek lennének, akkor gitárok lennének és a zenei stílusuk rock – nem emo (végre valaki!!!!^.^) A ’Graffiti’ interjút készített Bill és Tom Kaulitzzal, Gustav Schäferrel és Georg Listinggel a Tokio Hotelből.

G: Miért kezdtetek el zenélni?

TOM: Nem tudom, azt gondoltam, hogy király gitározni, azt hiszem.

BILL: Sokan mondták nekem, hogy jól énekelek így anyukám úgy gondolta, hogy annyi meghallgatásra kéne elmennem amennyire csak lehetséges.

GEORG: Úgy gondoltam, hogy érdekes lehet basszus gitáron játszani. Elkezdtem leckéket venni egy kicsit aztán a hobbimmá vált.

G: Ha hangszerek lennétek, mit választanátok?

TOM: Ha, ez könnyű. Természetesen gitár lennék. De, ha nem gitár lennék, akkor nyilvánvalóan zongora lennék.

BILL: Gitár, azok szuperek.

G: Mit gondoltok miért Tom és Bill a legnépszerűbb?

GEORG: Szerintem azért, mert ők csinálják a legkirályabb dolgot, az éneket és a gitárt. (mért Georg te mit csinálsz??^.^) Tulajdonképpen boldog vagyok, hogy nem vagyok ilyen népszerű. Az túl sok lenne.

G: Szerintetek ugyanilyen népszerűek lesztek mikor 30-40 évesek vagytok?

TOM: Nem hiszem, fontos a külsőnk. Ha öregek leszünk, nem fog ilyen sok ember hallgatni bennünket és azok az emberek akik hallgattak minket szintén öregek lesznek.

BILL: Valójában nem tudom. De ahogy Tom mondta, lennének öregebb rajongóink. Úgy értem, itt most nem a tinikre gondolok.

G: Honnan veszitek a dalaitokhoz az ihletet?

BILL: Az összes dalszövegünk olyanról szól ami megtörtént velünk az életünkben. Szóval a legtöbb dalszöveg belőlünk jön.

G: Sok cd-boltban a zenétek a rock, az emó és a punk alatt van. De mi a véleményetek a zenétekről?

BILL: Szóval, nem emó és nem punk. Mi rocknak tekintjük. (Minden nagy okosnak, aki emónak tartja őket itt a válasz….:P)

G: Mit hallgattok?

TOM: Szerintem, leginkább hip-hopot.

BILL: Leginkább rocker fiú vagyok. Szerintem szenzációs a Green Day.

G: Milyen érzés színpadon állni sikítozó emberek előtt?

BILL: Fantasztikus érzés. Egy fellépésen Franciaországban nem rég 50000 ember nézett meg minket. Az élmény leírhatatlan!

G: Melyik számot szeretitek legjobban játszani?

TOM: A Redent és a Spring nichtet. A Reden valójában rólam szól, és egy lányról a 483-as hotel szobában Spanyolországban. A többit vágjátok. (na ez egy újabb sztori… mert ezt a variánst még nem láthattuk sehol sem…)

BILL: Egyetértek Tommal a Spring nichtet illetően. Ez arról szól, ha Tom ugrik akkor én is ugrom! Nagyon jó érzés énekelni egy számot a testvérednek, hogy tele van sok szeretettel.

GEORG: Übers Ende der Welt. Jó gyors és szeretem a dallamot. (Sztem is ez az egyik legjobb…)

GUSTAV: A Durch den Monsun. Mikor elkezdjük játszani, a rajongók megőrülnek és ez mulatságos.

G: Mit szeretettek a Svédországban, mikor június 12-én itt voltatok?

TOM: Az összes szexi csajt természetesen!

BILL: Stockholm gyönyörű város gyönyörű rajongókkal. Habár senki sem hasonlítható a francia rajongókhoz. Ölni bírnának, hogy az első sorba kerüljenek. (lehet kinyílt a srácok szeme?!)

GEORG: Nagyon tetszett. Mindenki kedves és aranyos volt.

G: Van már tervetek arra, hogy visszajöttök koncertre?

TOM: Sokszor beszéltünk már róla és talán jövő év elején jövünk.

BILL: Most nem tudom hova megyünk, de nagyszerű lenne Svédországba jönni.

G: Gondoltatok rá, hogy részt vegyetek az Eurovíziós Dalfesztiválon?

GEORG: Jah. Beszéltünk már róla, de nem hinném, hogy másoknak lenne esélyük!

GUSTAV: Szerintem nagyszerű ötlet. A rajongóinknak biztosan tetszene, csak azt gondolom, jól menne nekünk.
(Tök jó lenne ha indulnának, de valahol kiszúrás a többi néppel szembe mert akkor a TH fanok beindulnának és a többinek esélye se volna…)

G: Az összes albumotok közül, melyiket szeretitek legjobban?

GEORG: Kérdés nélkül: Schrei. Ez a legnagyobb és a legjobb és a legviccesebb a dalokat játszani!