Exkluzív Tokio Hotel interjú a FemaleFirstben

2007. július 30.

A Tokio Hotel Németország legsikeresebb együttese az elmúlt húsz évben, és csupán 2 év alatt 3 millió albumot adtak el.

Az első fellépésüket játszották Nagy-Britanniában, amelyre minden jegy elkelt annak ellenére, hogy virtuálisan semmilyen felvétel nem volt róluk az országban. (ergo: nem láttak egy klippet sem…)

Debütáló számuk, a ’Ready, Set, Go’ miatt most a FemaleFirst  készíti az egyik első interjút a Tokio Hotellel, akiket elcsíptünk gyorsan tíz percre, hogy lássuk hogyan birkóznak meg gyors sikerükkel.

FF: Mióta van együtt az együttes, és miért Tokio Hotel a nevetek. Van valami jelentése?

TOM: Bill és én 9 éves korunk óta együtt zenélünk. Én gitároztam és Bill énekelt valamint, szintetizátoron játszott, ami utánozta a basszusgitárt és a dobot.

GEORG: Gustav és én a zeneiskolában találkoztunk és barátok lettünk. Egy este láttuk Bill és Tom fellépését egy kis klubban, a Gr^ninger Bad-ben. Nyilvánvaló volt, hogy segítségre szorulnak (nevetJ) Szóval odamentünk hozzájuk és beszélgetni kezdtünk.

GUSTAV: Szóval minden így kezdődött.

FF: Az elmúlt 20 év legnagyobb sztárjai vagytok Németországban, számítottatok ekkora szintű sikerre? És, hogyan birkóztok meg az újonnan szerzett hírnévvel?

BILL: Viccelsz?! Már hét éve együtt vagyunk. És mindnyájan mindig is egy lemezszerződét akartunk. Miután találkoztunk a producereinkkel bevonultunk egy stúdióba és gyakoroltunk, gyakoroltunk, gyakoroltunk – több mint 2 évig. Már azt hittük, sose adunk ki dalt.

TOM: Aztán megkaptuk a szerződést és megjelentettük a ’Monsoon’-t Németországban – közel 2 évvel ezelőtt. És aztán minden nagyon gyorsan történt. Hihetetlen volt. Több mint amiről valaha is álmodtunk. És most- a Németországban elért nagy sikerünk után - ez történt Franciaországban, Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban, Oroszországban – és még sok Európában levő másik országban. Áprilisban befejeztük az első európai turnénkat. Még mindig nem tudom elhinni, hogy tényleg európai turnén voltunk. Egyikünk sem tudta elképzelni, hogy ez valaha is meg fog történni.

FF: Két év alatt 3,5 millió lemezt adtatok el, mit gondoltok, nem jött túl gyorsan a siker?

TOM: Erre nehéz válaszolni. Mindig is tudtuk, hogy mit akarunk csinálni. Saját stílusunk van és fontos volt számunkra, hogy olyan módon végezzük a dolgainkat ,ahogy akarjuk. Soha nem adtuk fel és valódi kihívás volt, hogy felelősséget vállaljunk és döntéseket hozzunk. Mindig vannak olyan emberek, akik meg akarják mondani, hogy hogyan kéne csinálni. De nekünk megvan a saját verziónk és aszerint csináljuk.

BILL: Azt gondolom, szükséged van szerencsére, és hogy jó helyen legyél jó időben. Velünk is ez történt. Valamint a rajongóink állandóan arról írnak a leveleikben, hogy azonosulnak a dalainkkal mert olyan dolgokról éneklünk, amelyeket tapasztalnak az életükben és ezért nagyon közel állunk hozzájuk. Megosztjuk az érzelmeket, a problémákat és a szituációkat, amelyeket a gyerekek keresztülmennek mialatt felnőnek.

FF: A ’Ready, Set, Go’ dal videója érdekes és helyszínileg eléggé sötét. Milyen volt a forgatás?

BILL: Nagyon komoly forgatás volt. 25 órán át megállás nélkül forgattunk. A dal a kitörésről szól.  Arról mesél, hogy ne adjuk fel és ne riadjunk meg a félelmeiktől vagy attól, hogy más emberek mondják meg, hogy mit tegyél. Szóval ezt a videót választottuk a „szürke” emberekkel – hogyha hívhatom így őket. Feladták az álmaikat és abbahagyták a megvalósításukat. Mikor meghallják a játékunkat, kitörnek és mindent maguk mögött hagynak, - mint mi.

FF: Játszottatok Franciaországban a ’Bastille Day’ ünnepélyen, 500000 ember előtt. Milyennek találtátok?

BILL: Nagyon csodálatos volt. A legnagyobb tömeg, ami előtt valaha is játszottunk. Izgalmas és különleges volt. És óriási megtiszteltetés volt, hogy német együttesként július 14-én az Eiffel-toronynál játszhattunk. Olyan ’életre szóló’  fellépés volt.

TOM: Képzeld el – még a hatalmas színpadról sem – nem láttad a tömeg végét. Tiszta őrület!

FF: Vannak pletykák, miszerint kozmetikai cikkeket dobtok piacra, van ebbe valami igazság?

BILL:Nagyon sok pletyka van. De számomra ez új.

TOM: Hallottam már erről. De nem igaz.

(Na akkor kb. ennyit a kozmetikai pályafutásukról ezek szerint…)

FF: Júniusban volt az első fellépésetek Nagy-Britanniában, milyen volt a fogadtatás?

GUSTAV: Fantasztikus volt. Valahányszor megérkezünk egy országba, mindig izgatott vagyok attól a ténytől, hogy vajon a rajongóink tudják már a dalszövegeinket és végig tudják- e énekelni. Ugyanez történt Londonban is azon az estén. És nagyon különleges volt, mert ez volt az első alkalom, hogy Bill előadta az angol dalokat.

BILL: Nagyon ideges voltam, de minden tökéletesen ment. Az angol rajongók fantasztikusan fogadtak – nagyszerű volt.

FF: Akik nem ismernek jól titeket Nagy-Britanniában, mit mondanátok nekik az albumotokról?

BILL: Ez az első angol albumunk és ’Scream’-nek hívják. A felvétele nagyon különleges élmény/tapasztalat és kihívás volt – különösen nekem. Ez az első és a második német albumunk válogatása és a dalok le lettek fordítva angolra. Szóval mialatt a többiek szabadok voltak (mindegyikük nyög egyetJ) mert a zenét nem kellett újra felvennünk – mennem kellett a stúdióba, hogy felvegyük a dalokat angolul. Mivel maximalista vagyok, azt akartam, hogy a dalok úgy hangozzanak mintha anyanyelvű énekelné a dalokat és ne úgy mintha néhány német akarna angolul énekelni. Beletelt nekem egy kis időmbe de, nagyon örülök, az eredménynek, és büszke vagyok, hogy megcsináltuk az angol albumot.

TOM: Van egy különleges dolog a brit – kiadásban, két plusz dalt adtunk hozzá – ’Life Every Second’ és a ’Raise Your Hands’.

FF: Magatok írjátok az albumot és ki a zenei ihletőtök, kit csodáltok?

BILL: Négy producerrel dolgozunk. Én írom a dalszövegeket, a fiúk csinálják a zenét. És a producereink hozzák az ötleteiket. Mindenen együtt dolgozunk szóval ez csapatmunka, és mindenki benne van.

TOM: Mind a négyen nagyon különböző típusú zenét hallgatunk a magán életben. A Tokio Hotellel mindig is meg akartuk találni a saját stílusunkat – a zene amit játszunk a Tokio Hotellel ennek az eredménye, és ezt hívhatod a közmegegyezésünknek – legalábbis zeneileg (nevetJ). Mindannyiunknak vannak olyan  zenészek és együttesek akiket szeretünk és tisztelünk, de soha nem voltak példaképeink vagy nem is akartunk olyan hangzást, mint a másé.

FF: Van olyan tervetek, hogy több fellépés legyen Nagy – Britanniában?

GEORG: Biztosan, szeretnénk visszajönni és játszani Nagy –Britanniában. Szóval Ez a véleményünk: élőben játszani és jól érezni magunkat a rajongóinkkal. Ez az, amiért élünk, és amiért zenészek tettünk.

FF: És mi van Amerikával?

TOM: Imádunk utazni, megismerni új országokat és új rajongókkal találkozni. Amint megtudjuk, hogy van egy országban rajongónk, ahol még nem jártunk,  és akik szeretik  a zenénket, és nagyon szeretnének látni minket élőben, odamegyünk és találkozunk velük.

A debütáló szám a ’Ready, Set, Go’ augusztus 20-án jelenik meg.