Támadnak az új dalok

Az új dalok megmozgatják Németországot! Most első ízben enged betekintést a Tokio Hotel az új dalok készítésébe!!!

Végre itt van a Tokio Hotel új albuma, a Zimmer 483! De hogyan tudnak a srácok olyan zseniális dalokat írni, mint például a Spring nicht? Most Tom (17), Bill (17), Georg (19) és Gustav (18) elárulják a BRAVO-nak, mi inspirálta a dalaikat.

BRAVO: Meddig tartottak az új albumotok munkálatai?

Bill: Ezt nehéz megmondani. A fellépéseink között mindig a stúdióban voltunk. Karácsony előtt volt a munkának egy nagyon intenzív fázisa, hogy kész legyen az album. Sokáig tart, amíg egy dalt késznek ítélünk. Egy nagy csapat vagyunk, és mindenkinek megvannak a saját elképzelései.

Tom: Már az is sokáig tart, amíg egy dal felvehető lesz. Amire felvesszük, és keverjük, szintén egy örökkévalóságig tart.

Bill: Először mindig pihentetjük kicsit az új dalokat. Pár nap múlva újra elővesszük, és meghallgatjuk, aztán eldöntjük, hogy elég jó-e az albumra. Még az is megtörténhet, hogy egy-egy dal kimarad.

BRAVO: Hogyan éltetek a stúdiózás alatt?

Bill: A stúdió mellett laktunk. Mindig elég koszos volt, ez ránk vall (vigyorogJ , hát igen ők is csak emberekJ). Nem egy luxuslakás, csak három szoba és négy ágy. Felváltva aludtunk mindenhol. Az, hogy csak egy fürdőszobánk volt, hatalmas problémát jelentett, mert mindig összevesztünk, hogy ki mikor használhatja. Volt egy nappalink is, tévével és kanapéval. Mindenhol pizzás dobozok hevertek körülöttünk. Egy hónapban egyszer ki lett takarítva. Nem tudnék egész évben ott lakni…

BRAVO: Hogy nézett ki egy átlagos napotok?

Gustav: Sokáig aludtunk, és délután négy körül kezdtük el a felvételeket.

Bill: Gustav mindig sokkal korábban próbált, vagy éppen kaját hozott. (hát igen mint tudjuk Gustav egy korai madárka… lásd Bravo 1 fordítás)

Georg: Mikor ő a dobokhoz ült, mi még javában az ágyban hevertünk.

Bill: Soha nem énekelek hat óra előtt. Először fel kell ébrednie a hangomnak. Ő is későnkelő – akárcsak én… (J)

Tom: Máig várjuk, hogy Bill hangja végre felébredjen! (nevetJ)

Bill: Éjszakai emberek vagyunk. Éjjel jobb ötleteink vannak.

Tom: Az éjszaka inspirál minket.

BRAVO: Mi volt a legjobb ebben az időszakban?

Bill: A legjobb a végeredményt hallani. Az ember keményen dolgozik, és a végre hallani, hogy mit csinált, őrületes!

BRAVO: Hogyan születik meg egy Tokio Hotel dal?

Bill: A legtöbb ötlet útközben jön. Mindig van nálam diktafon, vagy jegyzettömb, vagy laptop, hogy leírhassam, ami éppen az eszembe jut. Vagy éppen a telefonomba pötyögöm be. Sokszor voltam már ideges amiatt, hogy elfelejtettem valamit, amit kitaláltam. Ezért jegyzek le mindent, ami az eszembe jut. Az ötlettel megyek Tomhoz. Mivel én nem játszom hangszeren, eldúdolom neki a dallamot.

Tom: Ez többnyire útközben történik, a turnébuszon, a hotelszobában, bárhol. Mindig van nálam gitár. A basszus és a dobok a stúdióban kerülnek rá. Aztán jönnek az újabb ötletek, és a dal megváltozik.

BRAVO: Mire van szükséged ahhoz, hogy egy dalt teljes átéléssel tudj elénekelni?

Bill: Ez mindig hangulatfüggő. Egy energikus számnál, mint például az Ich brech aus, az kell, hogy a zenét fülhallgatón keresztül jó hangosan halljam. Olyan érzésem kell hogy legyen, mintha a színpadon állnék, így tudom elég erőteljesen felénekelni. Egy balladánál, mint a Hilf mir fliegen, besötétítjük a szobát, így sokkal érzelmesebben tudom elénekelni.

Georg: De egyszer Bill meztelenül is énekelt! (mindenki nevet J , hát erre sztem páran beneveztünk volna J)

BRAVO: Mi inspirálja a dalaitokat?

Tom: Az egész életünk. Ha ülünk a turnébuszban, és egyik városból utazunk a másikba.

Bill: Vagy ha valaki elmesél nekünk valamit. Vagy mint a Hilf mir fliegen-nél, amikor ültem a repülőn, és nem voltam jól. Elegem volt mindenből. Ez adta az ötletet a dalhoz.

Tom: Az is inspirál minket, amit a barátaink mondanak. És nekünk is teljesen hétköznapi problémáink vannak, ugyanaz foglalkoztat minket, ami más embereket.

BRAVO: Honnan jött az album címe?

Tom: Mindannyian összeültünk, hogy együtt kitaláljuk. Az ötlet tőlem származik. De a döntést persze együtt hoztuk meg.

Bill: Kézenfekvő volt, hogy így nevezzük el az albumot. Mivel az első dal, a Wir sterben niemals aus, a 483-as számú bungalóban, Spanyolországban született. Tulajdonképpen nyaralni akartunk, és egy kicsit dalokat írni is, de az lett a vége, hogy szinte ki se jöttünk a szobából. A ház tiszta kosz volt. Kitakarítottunk, kitettük a hangszereket, és végül egész otthonos lett.

Tom: Amikor hazajöttünk, mindenki azt mondta: „Le se barnultatok!” (J)

Bill: Bezárkóztunk, és dalokat írtunk.

Tom: Ott készült el az első olyan dal, aminél egyértelmű volt, hogy felkerül az új albumra.

BRAVO: Ki volt az első, aki hallotta az albumot a megjelenés előtt?

Bill: Anyukám és a legjobb barátaink. Anyukám egyszer el is sírta magát. Hihetetlen volt látna az érzelmeket az arcán, amiket kiváltott belőle a zene. Ez a legszebb, ami történhet. (J ez annyira megható. Egy ajánlat mikor ezt olvasod, hallgasd az In die Nachtot, tuti könnyekig hatódsz!!)

Georg: Az én családom is nagyon lelkes volt.

Gustav: Hazavittem a CD-t, de elhatároztam, hogy nem mutatom meg a szüleimnek azonnal. Úgy várattam őket, mint ahogyan én szoktam várni a karácsonyi ajándékokat… (hát ez nagyon aranyos JJJ)