Tájékozódj, válassz ki több lehetőséget, szűkítsd a kört, dönts, majd jelentkezz! Mindez nagy dilemma és még nagyobb felelősség. A megfelelő felsőoktatási intézmény megfelelő szakját (szakjait) kell megtalálnod, és az idő vészesen közeleg. Március elsejéig – ha felvételt szeretnél nyerni a számodra legmegfelelőbb felsőoktatási intézménybe – postára kell adnod az A és a B lapokat. Tudjuk, hogy ez a döntés teljes embert kíván. Mostani összeállításunkban olyan szempontokat szeretnénk bemutatni, amelyek befolyásolják a középiskolások választását. Hátha ezek ismeretében könnyebben mérlegel, és jobban kiigazodik az útvesztőkben minden érintett diák.               

Sokan már kisgyermekkoruk óta tudni vélik, melyik a legmegfelelőbb szakma, s a legjobb képzés számukra. Valószínű azonban, hogy többen vannak azok a középiskolások, akiknek még a 12. osztályba lépés idején sem kristályosodott ki igazán, mik szeretnének lenni majdan. A második félév hamarosan kezdetét veszi, a jelentkezési lapok leadási határideje pedig itt toporog a kertek alatt. Vannak lényeges szempontok, melyeket jó, ha számításba vesz minden felvételiző, hogy megfelelő döntést hozhasson a szakválasztását illetően!

Tájékozódni kell

Létezik néhány felvételivel kapcsolatos kiadvány, és adottak a nyílt napok, melyek azt a célt szolgálják, hogy az érdeklődő diák felmerülő kérdéseire választ adjanak. Igenis fontos tudni egy felsőoktatási intézményről, milyen presztízzsel rendelkezik, de számíthat egy középiskolás számára az is, milyen külföldi továbbtanulási lehetőségei adódnak, ha az adott képzést választja. A felvételizők döntését befolyásolhatja az is, hogy a majdani alma mater milyen szakmai gyakorlatot biztosít, milyen ott a diákélet, milyen költségeket emészthet fel az esetleges kollégiumi vagy albérleti szálláshely, és az sem utolsó mérlegelési szempont, hogy a főiskola, illetve egyetem milyen könyvtárral, számítógépparkkal rendelkezik, és milyen egyéb szolgáltatások járnak az ott tanulóknak.

A pályaválasztást befolyásoló tényezők

A felvételi eljárás azzal a mozdulattal veszi kezdetét, amikor a diák postára adja a jelentkezési lapját. Addig azonban végtelenül sok inger éri, és nagyon sok mindent mérlegelnie kell. A pályaválasztást befolyásoló tényezők között a szakemberek egy-egy felmérés során a következőkkel szoktak számolni: milyen a tanuló egyéni érdeklődése, hogyan és milyen mértékben hat a középiskolásra a családja véleménye, milyen a leendő intézmény, szak vagy szakma presztízse. Számításba szokott jönni továbbá a diploma megszerzését követő pénzkereseti lehetőség, a tanárok és/vagy barátok véleménye, és az is, hogy a kiszemelt egyetem milyen messze van a lakóhelytől. Ez utóbbinál szempont lehet az is, ha nagyon messze van az egyetem (vannak, akik ezt szeretnék), és számíthat a fordított eset is: akár takarékossági szempont is vezérelhet a pályaválasztáskor; azaz fontos lehet, hogy ne kelljen albérletet vagy kollégiumot fizetnie a leendő hallgatónak.
A közelmúltban készített felmérések arról tanúskodnak, hogy a mai felvételizők elsősorban egyéni érdeklődésüknek megfelelően választanak maguknak intézményt. Akik csak sokadrangúnak jelölik meg ezt a szempontot, azok általában a lakóhely szerinti közelség szerint döntenek. A második legfontosabb tényezőként a család hatása tartható számon, s a felmérési eredmények tanúsága szerint csak ezután következik a szakma presztízse, végül pedig a diploma utáni pénzkereseti lehetőség. Ma már jóval kevésbé mérvadó a diákok döntését illetően a tanárok véleménye, legkevésbé pedig a barátok, ismerősök ajánlása számít a mai felvételizőknek. Az állandó lakóhely mint jelentkezést befolyásoló tényező jóval kiegyenlítettebb értékeket mutat a különböző településtípusokon élők között, mint évekkel korábban. De még mindig a fővárosiak számára a legkevésbé fontos szempont az, hogy lakóhelyükhöz közeli egyetemet, illetve főiskolát válasszanak. A leginkább azoknál a megkérdezetteknél bizonyult ez a tényező mérvadónak, akik nem megyeszékhelyen, hanem egyéb vidéki városban, illetve községben vagy tanyán élnek.

Szakterületen belüli különbségek

A fentebb ismertetett szempontok természetesen annak fényében is változnak, melyik diák milyen szakterületen kíván továbbtanulni. Értelemszerűen egy-egy tényező másképpen játszik szerepet egy bölcsészkarra készülő tanuló döntésében, mint a műszaki, informatikai vagy a közgazdasági pálya iránt érdeklődő diák választásában.
Szintén a közelmúltban közzétett felmérési eredmények igazolják, hogy a bölcsészettudományi és a természettudományi karok hallgatói számára fontosnak bizonyul a lakóhely közelsége, ami azért meglepő, mert a hallgatók összességét tekintve ez a szempont háttérbe szorul. Az intézmény presztízse elsősorban a műszaki karok hallgatóit, a jogász és közgazdászhallgatókat befolyásolja jelentősen. Az oktatás színvonalát ugyancsak a műszakisok, továbbá az orvostanhallgatók tartják nagyon fontosnak. Az agrárhallgatók körében lényeges döntési szempont a középiskolai tanulmányi eredmény, a jogászok körében az is döntő szempont, hogy ismerőseik is ugyanarra az egyetemre felvételiztek korábban vagy velük egyidőben, amit végül ők is választani akarnak.

Ahány ház, annyi szokás

Az eddigi megállapításokat tovább árnyalja az is, ha az egyes szakterületeken belül intézményenként nézzük a kapott válaszokat. Ebben az esetben amellett, hogy a fenti trendek - tehát a szakmai presztízs és az oktatás színvonalának dominanciája az intézményválasztás alkalmával - továbbra is érvényesek, az egyes szakterületeken belül, az intézmények között kimutathatók bizonyos különbségek.
Például a bölcsészettudományi karok közül a debreceni és a miskolci intézmények hallgatóinak fontos volt a lakóhely közelsége, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem bölcsészhallgatója számára a presztízs és az oktatás színvonala számított elsősorban. Más egyetemek – mint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem – hallgatóit inkább az intézmény légköre, a mozgalmas egyetemi élet ragadta meg, és számukra az is lényeges volt, hogy ismerőseik is ide felvételiztek. A középiskolai tanulmányi eredmények a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói számára voltak kiemelkedően fontosak az intézmény kiválasztásakor.
Az ELTE természettudományi karának megkérdezett hallgatói elsősorban annak presztízse miatt választották az intézményt, míg a Pécsi Tudományegyetem diákjai számára a szakmai presztízs mellett fontos volt az intézmény közelsége és a sok ismerős is. A műszaki egyetemek között is találunk különbségeket az intézményválasztási szempontok terén. A BME Építőmérnöki és Közlekedésmérnöki Karának diákjai számára például különösen fontos volt az intézmény presztízse. A Miskolci Egyetem műszaki karainak hallgatóinál viszont – a szakmai presztízs és az oktatás színvonala mellett – lényeges szempont volt az intézmény közelsége is, illetve a gépészmérnöki karon tanulóknak az átlaghoz képest az oktatás színvonala szerepel befolyásoló tényezőként. A Veszprémi Egyetem Mérnöki Karának hallgatói számára pedig meghatározónak bizonyultak a középiskolai eredményeik, és sokaknak fontos volt, hogy ismerőseik is erre az egyetemre felvételiztek.
Az orvosi egyetemek esetében is a presztízs az első szempont, csakúgy, ahogy az ELTE jogi karának hallgatói számára is. A debreceni, miskolci és a szegedi egyetemek jogi karainak, illetve a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának diákjai számára döntő szempont volt az intézmény közelsége a lakóhelyükhöz. A Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán tanulók többsége a középiskolai eredményei miatt választotta az intézményt.
A közgazdász hallgatók szinte minden intézmény esetében a presztízs miatt választották az adott egyetemet, kivétel ez alól a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara – ezen intézmények esetében elsősorban a középiskolai eredmények, másodsorban pedig a lakóhely közelsége voltak a döntő szempontok a hallgatók számára.

Bármi is vezesse a tollát a felvételizőnek a jelentkezési lap kitöltése közben, a lényeg, hogy megfontoltan és határozottan cselekedjen. Az élethosszig tartó tanulás „térhódítása” miatt várhatóan nem utoljára áll hasonló döntés előtt a felvételiző diák, de ha ebben a tanévben éli át élete első felvételi vizsgáját, még nagyon komolynak és idegennek tűnhet az eljárás és a folyamat maga. De ebben az idegenségben is meg lehet hozni a jó döntést…