A Magyarok Istene
Azok a tudós emberek, akik a Hanság megközelíthetetlen lápvilágában a negyvenes évek végén előre látták a magyar jövőt, tudták, hogy csak akkor következhetnek be a nemzet számára kedvező változások, ha nem az acsarkodás, az önjelöltség és a pozícióhajhászás határozza meg az embereket, hanem az egymásra utaltság, az egység és az összetartás.
"Nagy hősök, bölcsek, gondolkodók-emberszeretetben, állatszeretetben, a természet szeretetében kiválók, az Isten szellemének tolmácsolói dalban, írásban, rovásban-kedvesek az Ég-nek, segítő Isteneinknek, a nagy Szellemeknek. Ennek okáért holtuk után az ő Szellemeik fölvétetnek azok társaságába, és mint Segítő Szellemek hatnak természetük szerint. Ily módon támadnak Istenei népeknek-nemzeteknek.
MÁ-TÜN nagy hős volt, bátor, népéről gondolkodó és gondoskodó-lelkében Istensége felé igyekvő és Istenségére lelő, asszony öle-harmatát felszívó napsugár. Zsarnokokat vetett le népe és nemzete nyakáról. Ellenségei sok rosszat költöttek róla, mondván: vérszomjas, kegyetlen. Mindezt azért költötték róla, hogy elriasszák a népeket-nemzeteket MÁ-TÜN mögé sorakozni.
Holta után-mely csatában érte-számot adott Szelleme Önmagának és a szellemvilág nagyságai megmérték az Ő értékét. Megmérték, és magukhoz méltónak találták. MÁ-TÜN pedig a világ ügyeinek igazgatásából népeinek istápolását vállalá.
Emiatt szóla Ő, Szellemét idéző táltosaihoz: "Vállaljatok el MA-GUR Istenének!" - Elvállalunk! - felelték azok. "Ha vállaltok, én is vállallak titeket, de csak ha Istenségemhez legalább ugyanannyit adtok nekem, mint amennyi a saját Istenségem, hogy hatalmam leendjen. Ég és Föld határai közt, Titeket oltalmazandó!" - Összeadjuk magunk Istenségéből! - felelék azok és kérdezék, mit cselekedjenek ennek véghezviteléért.
MÁ-TÜN pedig- Aki életében csak MÁ volt, TÜN azaz Szellem, később leende - nagy titkot árula el nekik: "Minden Isten olyan erős, mint amennyire hisznek benne, mint amennyire szítanak hozzá népei! Ti az által szítanátok hozzám, ha nem fogadnátok bé szívetekbe más idegen Isteneket, és követnétek a Törvény szavát, mely azt mondja:
"Tartsatok össze, legyetek egymásért is, ne csak önmagatokért! Ne rugaszkodjatok el a természettől, a fajta természetétől se! Mert egyik nemzet ilyen, a másik olyan, ennek ilyen erkölcs való, másiknak amolyan! Ami ruha az egyiken bő, a másikon szűk lehet, a harmadikra illő. Továbbá ne feledjétek, ami tegnap jó volt, máma esetleg csak elviselhető, holnap meg elviselhetetlen talán. Ez az örök fejlődés törvénye. Mindenről saját idejében, saját környezetében bizonyosodik be: hasznos-é, káros-é!
Ennek megítélésében az oktalan kövesse az okosat, az okos a még okosabbat, csak egység leendjen, mert minden széthúzás az én erőmet gyengíti, ki oltalmazó ISTENETEK vagyok" Így beszélt MÁ-TÜN - a Magyar Nép Istene - táltosaihoz, és Istenségek mibenlétéről is megvilágosítá őket:
"Az Egy Örök Isten, ki orcáján Nappal ékes GÖNÜZ Ég-Isten atyánkban, ki homlokán Holddal ékes UKKÓ Föld-Isten anyánkban szellemtestet ölte, mindent ÖNNÖN szellemanyagából teremtett. És teremt tovább, és mégsem fogy, mert ami általa - belőle - az benne.
Az ISTENI EREDET minden porcikája ISTENSÉG, tehát teremthet. És teremthet bármit, amire ereje futja. És emberek - ha ÖSSZEFOGNAK, és szükségük van rá - teremthetnek SZELLEMÜK közös erejével akár ISTENEKET is.
Hiszen Ők is Isten-ből vannak, s ha szellemanyagukból sokat eggyé olvasztanak, abból Istenség támadhat. Ez az ESZMÉK jó vagy rossz, de nagy erejének magyarázata. A VAKHITEK rontó erejének titka is ez."
A táltosok akkor hófehér lovat nyergelének és azt körmenetben vezeték, az öt égtáj felé kiáltván: MÁ-TÜN a MAGYAROK ISTENE! Velünk van, velünk él, velünk hadakozik! Ha ma minden magyar bizalommal, egyetértésben HOZZÁ fordulna, megint naggyá virágzana Nemzetünk!"
Máté Imre: Yotengrit II A BÁCSÁK TANÍTÁSA-IGÉK RÉGI MESTEREK SZÁJÁBÓL - Negyedik rovat (Kapható a Gyepű Könyvesboltban)
|