Motel
Motel - szobánk; hitünk - csodánk, s ezer üveg - szilánk. Titok - sziget , enyém - tied lopott - idő veled.
Refrén: S a végtelen tovatűnő percekben még elhiszem, mindig ez vár ránk.
Meddig a miénk, (A motelünk, a szigetünk) mit örökre kérnénk? (hol lebegünk, hol szeretünk.) Meddig van idő (Hol maradunk, ha akarunk,) Hogy ne legyen késő? (hol van esély, hogy velem élj.)
Egy szoba a világ (A motelünk, a szigetünk) néhány órán át. (hol lebegünk, hol szeretünk.) De a sarkon túl ránk egy új nap hull egy másik élet vár.
Feszít - kiold hevít - kiolt a vágy, mi elsodort. Szeress, ölelj! Hisz nincs más hely, (más hely) hogy adj, hogy kérj, s így élj.
Refrén: S a végtelen...
Mindhalálig mellettem
Ugyanúgy minden új napon, futok végig a városon, s e monoton világ már egyre többet kér.
S ha semmi nincs már a zsebemben, de te látszol a szememben, mégis szép a reggel, veled bárhol ér.
Refr.:S ha nem látnám többé, hogy felkel a nap, s olvad a jég, u-u! de tudnám, hogy vársz rám a felhők alatt, az nekem elég. Hát bárhol és bárhogy Ébredj vagy álmodj mindhalálig mellettem, s nem hiába léteztem. A földön s az égben, a ködben, s a fényben mindhalálig éreztem, semmi nincs, mit vesztettem.
Ha minden tervem a porba hull, csak egy gondolat éli túl, hogy milyen lesz az érzés, mikor átfogsz majd.
Amit hordozok magamban, ami nincs benne szavakban, de valahányszor látlak, tudom sírig tart.
Refr.:S ha nem látnám...
Forró nyár
Szívem is reszket, Elrabolt egy gonosz tél. A testem is szenved, Márcsak álmodom, hogy él... Csak éjszakák-, Ide nap nem lát. Örök hóban jégpaloták... Bezárt szobák-, Legyen távolabb a világ!
Refr.: Csókolj, forró nyár-, És életrekel az álmotáj! Bárhol játszottál, Többé el ne engedj már! Így más nem vár...
Emléked bennem, Volt idő, hogy szerettél. Hát itt ne hagyj engem, Ez csalás, ez így nem ér! Ne várj tovább-, Veled elszöknék, Legyen százszorszép a világ! Hát tégy csodát-, Velem élj egy életen át!
Refr.: Csókolj, forró nyár...
Ha a fényed rám talál, A tél a Holdra száll... Hol az a szenvedély?! Ugye, nem múló szeszély?- mesélj! Ha másra vágysz talán, Vagy társad már a magány, Nehogy szólj, ha fáj-, ha én kellek, ma várj!
Refr.: Csókolj, forró nyár!
Újhold
A tegnapok fénye távoli láng, Ma ragyog a lét, ma nincs ami bánt. Forog a sors, hát fordul a tánc, Még alig hiszem, Hogy mellettem állsz. A tegnapok árnya százfele bújt, Ma vakít az ég, rossz álom a múlt. Hol az a szél, 'mely egy szürke világba elfújt?
Refr.: Újhold jár-, Egy szerelem őrzi a szívem. Még sose látott színeket hoztál. Ilyen meseszép sose voltál Újhold jár-, És szerelem ízű lett minden. A világra új reményt szórtál-, Még száll...
A tegnapi bánat célt is adott: Bár szívembe mart, de élni hagyott. Jöhetnek százszám szélviharok, Mert ezen a Földön nem félni vagyok... A tegnapi könny sok jót nem igért, De keserű sója a tengerig ért. Szemeim nézd, hogy sírtam is, el se hinnéd!
Refr.: Újhold jár-,...
Nézd, csoda ezüst fátyolt hord az ég![Háhá!!!] Nézd, ahogy felragyog a holdszerű nyakék! Nézd, milyen gyönyörű, és mégis szebbet lát-, Ha ránk figyel, ha elvisel két földi szempárt! [Háááááááááááá] Refr.: Újhold jár-,... Megkapja a jót, aki jót vár...
Messze tőled
Jobb messze tőled !!! Jobb messze tőled !!!
Mindegy ki szól csak Értem volt. Új úton jársz meg kellett látnom.
Más ébred fel jó érzéssel és visszavár. Miért kell így fájjon? És csak úgy válhat köddé, ha sosem látlak többé.
Jobb messze tőled így lesz lassan könnyebb más cél és más hely csak így juthatsz följebb.
Jobb, szívem vágya emlékekbe zárva menj, hogyha meglátsz, ne is fordulj hátra!
Jobb, mindent látni jobb messze járni, inkább, mint csendben hazugsággá válni.
Jobb messze tőled nem hinni benned átlépve minden érted ejtett könnyet.
Nincs bennem vád, s nem szórok rád száz éjen át ezernyi átkot.
De valamit elvesztettem. Most valami mást kell tennem. S ha valaki másnak látsz, mint voltam, az is tőled lettem. És csak úgy válhat köddé, ha sosem látlak többé.
Jobb messze tőled így lesz lassan könnyebb más cél és más hely csak így juthatsz följebb.
Jobb, szívem vágya emlékekbe zárva menj, hogyha meglátsz, ne is fordulj hátra!
Jobb, mindent látni jobb messze járni, inkább, mint csendben hazugsággá válni.
Jobb messze tőled nem hinni benned átlépve minden érted ejtett könnyet.
Meseszép szerelem, hamisan ne legyen legyek inkább messze tőled. Valahol valaki nagyon is igazi, s ahogy én rég, úgy vár téged. Ne akarj, ne szeress, ne hazudj, ne keress, kis idő és könnyebb lesz már. Valahány nap után elmúlik és többé sose fáj!
Jobb messze tőled így lesz lassan könnyebb más cél és más hely csak így juthatsz följebb.
Jobb, szívem vágya emlékekbe zárva menj, hogyha meglátsz, ne is fordulj hátra!
Jobb, mindent látni jobb messze járni, inkább, mint csendben hazugsággá válni.
Jobb messze tőled nem hinni benned átlépve minden érted ejtett könnyet.
Jobb messze tőled így lesz lassan könnyebb!
Jobb, szívem vágya emlékekbe zárva!
Jobb messze tőled így lesz lassan könnyebb! (Jobb messze tőled, nem hinni benned!)
Jobb, szívem vágya emlékekbe zárva! (Jobb, mindent látni, jobb messze járni!)
Jobb messze tőled !!!
Még elhiszem
Míg nem marja tűz s nem tépi szél addig még elhiszem, még vár boldog év, s nem hullhat szét végleg az életem.
Itt vagy velem, s még elhiszem, ez a sorsunkban áll. Miért képzelem?! - Nincs így már. Még vállalom, még folytatom míg egy csepp fény is él, míg mondhatom: van esély...
Refr.: /Míg nem marja tűz s nem tépi szél.../ Ha egyszer is érzed, hogy tőlem dobban a szíved ha csak egyszer is tőlem kéred, hogy lelkem adjam érted Ha egyszer is várod, hogy ébren őrizzem álmod, Ha csak egyszer is tőlem kéred, úgysem érhet véget, s várlak téged!
Nem kérhetem, add most nekem, amit úgysem tudnál. De még elhiszem, biztos vár... Míg minden újabb reggel ez lobbant fel.
Őrizlek téged
Ez jó, más, mint száz fotó szívem szól a szememből ami megölel, megöl
elmúlt már vár egy másik boldog tán mikor ráleltem velem voltál ha egy az út, több nem jár
őrizlek téged melletted nem félek (érted élek, tőled érzek, többet érezz) őrizlek téged két szívben egy élet (száz ígéret semmivé lett)
egy az egy igaz lesz, lásd (érezd és lásd)
még szép, a tűz vad lánggal ég az túl forró világ. Az felfal mert nem hall, nem lát
nézz most rám a tűz már nem fér hozzám mért szöknék miért futnék nélküled csak elvesznék egyedül rég nem lennék
őrizlek téged melletted nem félek (érted élek, tőled érzek, többet érezz) őrizlek végleg két szívben egy élet (száz ígéret semmivé lett)
egy az egy igaz lesz, lásd (érezd és lásd)
(érted élek, tőled érzek, többet érezz)
őrizlek téged két szívben egy élet (száz ígéret semmivé lett)
egy az egy igaz lesz, lásd (érezd és lásd)
így jó, így szép ha nem lennél, ezt álmodnám Hidd el, hogy így jó, így szép ha nem lennél, ezt várhatnám érezd hogy így szép, így jó ha nem lennél, nincs dal, nincs szó Őrizlek így szép így jó hanem lennél nincs szép, nincs szó
Két szív egy lélek.....
Most jó, ez más mint száz fotó szívem szól, nincs hasonló ha nem lennél, nincs dal, nincs szó.
Mire vár egy lány ?
Mire vár egy lány? Mondd, mit kíván? Bár, tudnád, miért ejt könnyet! Miért néz így rád?
Ki ez a lány? Mindenki odanéz. Ki ez a lány? Mindenkit megigéz és képzeletben vele mész tovább… Bármerre jár forró a levegő. Megbabonáz… igazi pimasz nő, kit körbevesz egy szédítő Chanel-felhő.
Mire vár egy lány?(so sexy) Mondd, mit kíván?(so sexy) Bár, tudnád, miért ejt könnyet! Miért néz így rád?
Egy cupéba száll. Hajába kap a szél. Telefonál, a hangja csodaszép, Oly lágyan cseng és édesen mint a méz.
Mosolya átjár, Nem menekülsz. A szemedbe néz, érzed, hogy elmerülsz És nem kell többé soha már Senki más.
Mire vár egy lány? (so sexy) Mondd, mit kíván? (so sexy) Bár, tudnád, miért ejt könnyet! Miért néz így rád?
(Háttérénekesek: Kérlek, ne hagyj most engem! Kérlek, ne menj most el! Áruld el mit tegyek, hogy sose küldj el. Kérlek, ne hagyj most engem! Kérlek, ne menj most el! Áruld el mit tegyek, hogy sose küldj el.)
Mire vár egy lány? Mondd, mit kíván? Bár, tudnád, miért ejt könnyet! Miért néz így rád?
Mire vár egy lány? Mondd, mit kíván? Bár minden titkos álmát Veled élné át. (mert szexi).
Szerelem
Hogy jelent egy hét után Egy gyorsan múló délután Többet hosszú éveknél Mi nem fontos már
Ez nem csak perc, mi elszalad Érzem sorsom része vagy De mit jelentek én neked, Bárcsak tudnám
Így csak állok s nézlek tétován Míg lesz egy apró jel Miből elhiszem, hogy ez a varázs benned sem más (szerelem)
Több mint egy cél (szerelem) Több mindennél (szerelem) S minden újabb nappal több lesz ennél Bárcsak tudnám, s elmondhatnám Csak még el kell hinnem, ez szerelem
Egy hét csupán elég nekem Hogy tudjam, van mit féltenem Hogy itt vagyok csak jó helyen S nem vágyom el
Az olthatatlan vonzalom Benned hol tart, nem tudom Ha rátaláltál, úgy mint én Éreznem kell
Így csak állok s nézlek tétován Míg lesz egy apró jel Miből elhiszem, hogy ez a varázs benned sem más (szerelem)
Több mint egy cél (szerelem) Több mindennél (szerelem) S minden újabb nappal több lesz ennél Bárcsak tudnám, s elmondhatnám Csak még el kell hinnem, ez szerelem
Egy jel csupán, s én elhiszem Hogy véget érhet veled Egy hosszú úton semmi nem várt rám Csak ennyi kell, s én engedem, hogy meglásd A legjobbat bennem.
(Szerelem) Több mint egy cél (szerelem) Több mindennél (szerelem) S minden újabb nappal több lesz ennél Bárcsak tudnám, s elmondhatnám Csak még el kell hinnem Csak még el kell hinnem, ez szerelem
Ha mindez csak egy álom...
Az ablaknál állok, és tükréből rámnéz egy lány... Ki boldog, hogy él, mert esténként téged vár. Csak mindig légy enyém, Nem kell több ennél. Hisz' az én titkos kis világom Rég te lettél.
De hogyha mindez csak egy álom, Nekem még így is szép. Ne engedd, hogy elvesszen az álmunk, Éd át velem újra még!
Más nem kell többé, Egy lett az éltünk. És ha otthon te vársz, Bárhol éljünk, az boldogság. S hajt a tél, És kint a kertben hó lep el mindent. Az ünnep estéjén a legszebb ajándék, Hogy velem élsz!
De hogyah mindez csak egy álom, (Nincs baj, hisz'gyönyörű) Nekem még így is szép. Ne enegedd, hogy elveszzen az álmunk, Éld át velem újra még!
S ha itt az éj, és a szó úgy száll fel, Gyöngéd fohászként, Azt kérném Istentől, hogy mindig így legyen, Engem láss mindig, bárhol jász!
Nincs jobb, ha karjaiddal átfogsz, Érzem, hogy álmod bennem él, Érzem, hogy nincsen más, Te több vagy nekem mindennél!
De hogyha mindez csak egy álom, Nekem még így is szép. Ne negedd, hogy elvesszen az álmunk, Éld át velem újra még!
De hogyha mindez csak egy álom, (Nincs baj, hisz' gyönyörű így is) Nekem még így is szép. Ne negedd, hogy elvesszen az álmunk, Éld át velem újra még. (Mégis, úgy érzem, hmm mostmár gyönyörű minden!)
De hogyha...
Miért' lett minden más ?
Számoltunk csillagfényeket Álmodtunk úgy, mint két gyerek Velünk volt minden szél Még a tél is testvér Most mindez a végzeted
Refrén: Mért lett minden más Érző szívvel láss Túl sok tán az árnyék Mégis kell hogy játsz még Nincs idő, mért vársz
Mondd mért lett minden más Érző szívvel láss Túl sok emlék fáj még Még sem élnék másként Nincs is választás
Jártunk hol más már elveszett Szálltunk hol lépni nem lehet Hol minden szív fél Ott egy lesz két fél Túl szép volt hogy elfeledd
Refrén
Legyen megint igazán forró Van olyan hogy minden visszatér Van olyan hogy más bolygó, ha itt nincs nagy tér (Egy kis türelem a szerelembe belefér) Hozzád köt repülés és zuhanás Vár még sok álomnál szebb utazás Van olyan hogy mást vársz, de rám, rám találsz
Refrén
Maradok még
Érzem van még Mérföldek tengerén, ha rám hangolsz, elkísérlek Hangom még célhoz ér ma, szólamként benned élhet Ha hallasz, míg hallgatott, s érzed, hogy én mit érzek Ha mindaz, mit gondolok, egyszer majd benned ébred Harcolnom volt miért S nincs ár, mit meg nem ért S míg érzem, hogy adhatnék Maradok még Maradok még
Hoz valamit a holnapod, s benne én is megmaradtam, S ha így kicsit ott vagyok néhány apró mozdulatban, Ha rég nem akarod hinni már, hangomból ma mégis érzed Rám valahol egy férfi vár, s könnyebb lesz az ébredése
Harcolnom volt miért S nincs ár, mit meg nem ért S míg érzem, hogy adhatnék Maradok még Maradok még
Mert minden egy gyerekkori álommal kezdődik Hinni magadban akkor is, amikor már minden elveszni látszik A legszebb az egészben végig járni az utat Igen, a cél maga az út
Mérföldek tengerén, ha rám hangolsz, elkísérlek Hangom még célhoz ér ma, szólamként benned élhet Ha hallasz, míg hallgatott, s érzed, hogy én mit érzek Ha mindaz, mit gondolok, egyszer majd benned ébred Harcolnom volt miért S nincs ár, mit meg nem ért S míg érzem, hogy adhatnék Maradok még Maradok még
|