2006. december 5., kedd 8:48
A B osztályú Merci tulajdonképpen alsó-középkategóriás egyterű. Olyan, mint a Golf Plus, a Corolla Verso vagy a C-Max. De mi értelme egy bevásárló-, gyerekfuvarozó autóba közel 200 lovas turbómotort szerelni?
Nem olyan, mintha szemüveget viselne?
Egyterűt csak úgy nem vesz az ember. Előbb jönnek a gyerekek, aztán egy kis gondolkodás, és csak aztán az autó, ritkán történik fordítva. Egy átlagautós nem fizet azért, hogy egy kevésbé attraktív modellben pár liter értelmetlen térrel többet cipeljen magával nap mint nap. Egyébként sem bizonyított tény, hogy egy egyterű valóban praktikusabb lenne egy sima kombinál, ritkán adódik olyan alkalom, hogy pont az a néhány centi hiányzik.
középkategóriás kombi csomagtere manapság jó esetben valahol 500 és 550 liter között mozog; a hasonló méretű egyterűek is kábé ekkora csomagtartóval büszkélkedhetnek. Utóbbiakban ugyan nagyobb a fejtér, de ennek csak a pont 196,5 centi magas emberek tudnak igazán örülni; a kisebbeknek sosem volt fejtérproblémájuk, a nagyobbakon meg nem segít az a néhány plusz centiméter. A magasított változatokat elsősorban a jól variálható belső különbözteti meg a hagyományostól.
Alig látszik a dupla kipufogó, pedig az a B 200 legvagányabb alkatrésze
A B osztályos Merci magas és nagyon széles. A gyártó "kompakt Sports Tourernek" nevezi; inkább az egyterűekhez áll közel, mint a sima ferdehátúakhoz. A látvány azonban egy kicsit csal, a dupla padlólemez, vagyis a szendvicsszerkezet miatt a B-Klasséban valamivel feljebb került az utastér alja. A 458 literes csomagtartó lehetne nagyobb, a beltér az osztottan dönthető hátsó üléseken kívül nem sok játékot enged, és a B osztály drága is. Míg a nem presztízsgyártók hasonló kategóriájú modelljeit már 4-4,5 millióért megvásárolhatjuk, a legolcsóbb B Merci 6,3 millió forintba kerül.
Nagyon széles és még annál is magasabb
Ha azonban megvizsgálunk két nagyjából hasonlóan felszerelt autót, mondjuk egy Golf Plus Comfortline1.9 PD TDI-t - ára 6,4 millió forint -, meg egy B 180 CDI-t - 7,3 millió -, azt látjuk, hogy utóbbi csak annyival drágább, amennyibe a presztízs kerül. A nagy és fényes csillagért körülbelül 15%-os felárat kell fizetni, és akkor kevesebb lesz az utastérben a rideg műanyag.
Magáról a tesztautóról eddig nem is beszéltem, mégis kiderült, ahhoz, hogy B Mercit vegyünk, kell egy jó adag sznobizmus, vagy jó esetben biztos anyagi háttér egy kis nemtörődömséggel fűszerezve. Egy alsó-középkategóriás egyterűnél ma, Magyarországon olyan földhözragadt érvek a legfontosabbak, mint a csomagtartó mérete vagy a belső tér variálhatósága, a tesztautó egyikben sem jár az élen.
A B-Klasse riválisai fényében több ponton kikezdhető, maga az autó ennek ellenére kitűnő. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy ugyanazt a fura Mercedes-érzést nyújtja, mint elegánsabb testvérei. Ugyanúgy a saját világába zár, ugyanazt az elszigeteltséget biztosítja, mint bármelyik Merci limuzin. Persze, egy luxusautóban az ember mindig kívülállónak érzi magát, de erre az életérzésre a Mercedes gyúrt rá legkeményebben.
Ez a minimalista műszeregység akár valami Toyotában is lehetne
Mintha ott sem lennénk, az autó hangtalanul, észrevétlenül suhan velünk a légüres térben. Nem halljuk a külvilág zaját, és mintha ők sem hallanának minket. Mintha láthatatlan, sérthetetlen varázsgömbbel közlekednénk, nem is autóval. De térjünk vissza a földre, és foglalkozzunk végre a tesztautóval.
A B-Klasse igazi Mercedes, de csak kis sebességnél. Már 100 körül elkezd fütyülni a szél, és egy szempillantás alatt szertefoszlik a varázs. A visszapillantó tükrök kicsiny méretük ellenére nagyon szerencsétlenül törik meg a levegő áramlását. Nem kell ész nélkül száguldozni, hogy a sípolás markáns legyen az utastérben. A hifivel könnyen ellensúlyozhatjuk a zajt, de attól még baki a baki.
A belvilága igen visszafogott. Az automata váltó karján lévő alumíniumbetéten meg-megcsillan a fény, és a sportos motorhoz illő alumíniumpedálok is vagányak, ezenkívül azonban semmi, de semmi érdekes nincs a B Mercedes belső terében. Ha rosszindulatú lennék, azt írnám, hogy unalmas, egyhangú, de igazából nagyon jól éreztem magam benne, úgyhogy inkább nevezném visszafogottnak, sőt megkockáztatom, hogy a maga konzervatív módján tulajdonképpen szép is. Nem, ezt az utóbbi állítást mégsem merem vállalni, maradjunk inkább az egészen kellemesnél.
Erős és nagyon szép a kétliteres turbómotor hangja
A B 200 Turbo kellemes autó. Jó beleülni, az ülések kényelmesek, méretéhez képest elöl-hátul egyaránt nagyon tágas. A kétliteres turbómotort nem húzták fel nagyon, 193 lóerős teljesítménye és már 1800-as fordulattól jelen lévő 280 Nm-es nyomatéka azonban még így is messze több annál, amire egy átlagos anyukának szüksége van; 7,6 másodperc alatt gyorsul százra és 225 a végsebessége. Mindkét adat megdöbbentő egy kis családi egyterűtől.
Nézzék csak a lámpákat! Nem ez a legszebb
illesztés, amit valaha is láttunk
Felmerülhet, hogy a hatalmas erőre ilyen modellnél semmi szükség nincsen, azonban élesen él még az emlékeimben egy Opel-út, ahol legnagyobb megdöbbenésemre kiderült, hogy a gyárilag tuningolt OPC Zafirát viszik, mint a cukrot, tehát mégis van igény ilyen furcsa szerzetekre. Nyugat-Európában. Magyarországon egyelőre sajnos nem olyan a helyzet, hogy az emberek könnyű szívvel dobálják a plusz milliókat egy erősebb változatért, hogy a családi autó egyszerre játszópajtás is legyen.
A csillivilli váltókar kilóg a B 200
konzervatív környezetéből
Az anyukáknak vélhetően nincs is szükségük mind a 193 lóra, de még nekik is jól jöhet, hogy rengeteg tartalék van a motorban, amit a fent említett okokból normális városi használat mellett egyáltalán nem is kell forgatni. Már kis fordulaton is jól húz, mintha nem is lenne feltöltős. Az automata váltó 2500-as fordulatszám környékén rendre feljebb vált, mi mégis gyorsabbak vagyunk, mint a forgalom, és közben egy pisszenésnyi zaj sem hallatszik az utastérbe.
Ésszerű használat mellett beérte 10 liter benzinnel városban, pedig a gyár 11 litert ad meg a katalógusban. Persze egészen más a helyzet, ha elkezdjük taposni a gázpedált; a motor feléled, gyönyörű hangja lesz, elkezdi vedelni az üzemanyagot, az autó pedig igencsak meglódul.
A B 200 Turbóval meglepően jól lehet autózni. A Mercik nem éppen sportosságukról, vagy az utánozhatatlan vezetési élményről híresek, és a B osztály magas, dundi kasztnija sem vehemenciát sugall, a tesztautóval ennek ellenére jó érzés volt gyorsan menni. Az automata váltó és a futómű is egészen jól idomult a kemény körülményekhez.
A tesztautón 17-es felnik voltak,
alapáron csak 16-os dukál
Alapáron 16-os kerekek járnak a B 200 Turbóhoz, de a tesztautót régi jó PR-os szokás szerint eggyel nagyobb felnikkel adták ki. Ennek eredményeképpen a kátyúkkal, göröngyökkel kevésbé toleráns a futómű, viszont jobban tart a kanyarokban, és megtéveszti az óvatlan újságírót, aki megtéveszti Önöket, és a végén mindenki azt hiszi, hogy valami sportos, pedig nem is az. A B 200 futóművéről azért ármánytól és kerékmérettől függetlenül elmondható, hogy sokkal-sokkal feszesebb, mint ránézésre gondolnánk.
Az útegyenetlenségeket rendre érezni az utastérben. Nem kellemetlenül, de érezni. Cserébe a kasztni nem billeg, és az autó meglepően jól fordul. A B 200 Turbo nem sportautó, és nem is akar annak látszani, a feszes futómű sem úgy feszes, mint egy sportkocsié, épp csak egy kicsit elmászott a komforttól a sportosság irányába, de kényelmes és kulturált maradt.
Nekem nagyon tetszett a B 200 Turbo, igazából csak két problémám volt vele: a kicsi külső visszapillantó tükrökben nehéz tájékozódni és nagyobb sebességnél zavaró a szélzaj. Ettől eltekintve gyakorlatilag tökéletes, kényelmes és tágas, kellemes, precíz, csöndes és kulturált, de erős és élvezetes is tud lenni, ha a sofőr úgy akarja.
Mondom, szerettem, mégsem sikerült rájönnöm, miért kéne nekem, vagy akárki másnak elköltenie 8 és fél milliót pont erre a modellre. Ennyi pénzért már hétszemélyes Opel Zafira OPC-t vehetünk 240 lóerővel. Nyugodt lélekkel összes jó tulajdonsága mellett is csak azoknak tudnám ajánlani, akik valamiért menthetetlenül beleszerettek, és kifejezetten jól állnak anyagilag.
A kisebbik, 109 lovas dízel 7,3millióért már eggyel ésszerűbb ajánlat, de valójában inkább egy Golf Plusra, egy Focus C-Maxre, de még inkább egy sima kombira beszélném rá autóstársaimat. 8,9 millióért már kombi C-Klassét is lehet kapni!
Se nem kicsi, se nem nagy, éppen hozzám való vagy
A Totalcar értékelése 
Lehetne nagyobb csomagtartója, és jobban variálható utastere. Nagyon tágas, kényelmes, kellemes és kulturált. Csodálatos a motorja, remek a futómûve, kár, hogy ilyen drága. Az árán kívül csak a szélzaj lehet zavaró.
AJÁNLOM AZ OLDALT
