A mellsõ végtagok bírálatát a lapockatájékokkal kezdjük. Ennek alapját a hasonló nevű csont és ennek porca adja.
Az ideális lapocka széles, jól izmolt, felfekszik a mellkas falára, mindezek mellett kellõen mozgékony.

Hibás a lapocka állása, ha elemelkedik a mellkasfalról, izomzata nem elég feszes, így a vállak között és a lapockák porcai között a mar besüpped.

Ez a hiba gyakori fiatal állatoknál.

A kötött lapocka rövid és nem eléggé flexibilis izomzat alig mozgékony.
A mozgást tipegõvé teszi, a lépéshossz pedig rövid lesz.

A kopár lapocka izomszegény, ez ugyancsak hibás, mert a vállöv túl szabaddá válik,
a könyökök elemelkednek mozgás közben.

A terhelt lapocka az elõzõ ellentéte, aminek oka a túlfejlett, "görcsös" izomzat, amelyben megszaporodott a zsírszövet és fölötte bõséges a bõr alatti kötõszövet is.

A lapocka hibái mindig mozgáshibát eredményeznek!

Csak fiatal állatoknál tekinthetõk enyhe hibának, abban a reményben, hogy ezt "kinövik".



előző                                                                                                                                 következő

                                                                  
                                                            visszalépés a fejezetekhez