A hát elsõ csigolyáinak kiemelkedõ nyúlványai a rajtuk eredõ és a lapockán, valamint a mellkasfalra tapadva alkotják a mart. Erõteljes izomzata nélkülözhetetlen a mellsõ végtag mozgatásában. A hát folytatásában lévõ ágyék csontos alapját az ágyékcsigolyák adják, melyek száma 7. Ezeknek a csigolyáknak a teste valmivel hosszabb a háticsigolyáéknál. A csigolyív itt laposabb, a csigolyák nyúlványai az elülsõkön elõre, a hátulsókon hátrafelé néznek. A kutya testének ágyéki szakasza viszonylag hosszú.

                                               

Az ágyék csontos alapját csak csigolyák alkotják, melynek ízületei többirányú mozgást tesznek lehetõvé.
Így a nagyerejû izomzattal rendkívüli mozgékonyságot biztosítanak. A csigolyákat rögzítõ szalagrendszer ugyancsak erõs. Az ágyék feszessége nélkülözhetetlen a test harmonikus mozgásaihoz, hiszen az ágyékon át tolódik a hátulsó végtag ereje a mellsõ végtagok felé. Az ágyék feszítõizmai végzik a "meggörbült kutya kiegyenesítését". Ellentétpárjukat a hason találjuk. Ezek az egyenes hasizmok, melyek a test hajlítását végzik ív alakban. A hasfalat a haránt és ferde hasizmok alkotják az elõbbiekkel. A jobb és baloldali hasfali izomzat alul, középen a köldököt körülvéve erõs kötőszövetes szalagban egyesül, ez a "fehér vonal".



előző                                                                                                                                           következő

            
                                                                   visszalépés a fejezetekhez