Szeretni örökké

Írta: feszter25       

Email: f_eszter25@citromail.hu

16. fejezet

Flor boldogan lépett be a házba. Gyorsan felrohant az emeletre és befutott a szobájába, ahol már Franz várta. Adott a férfinak egy puszit. Szeméből sugárzott a boldogság.

-          Na milyen volt? – kérdezte izgatottan Franz.

-          Nagyon jó. Nézd, itt a lányom. – Flor átnyújtotta neki a képet.

-          Milyen pici. – csodálkozott a férfi.

-          Igen.

-          Biztos, hogy lány lesz?

-          Igen, úgy érzem.

-          És, hogy fogják hívni?

-          Margarithának, a mamám után.

-          Nagyon szép név.

-          Igen. Miről akartál beszélni?

-          Holnap lesz apád temetése. Tegnap este beszéltem a templommal.

-          Rendben. Nem hinném, hogy sokan eljönnének.  Apa zárkózott ember volt. Nem sok embert ismert és akit ismert, mind messze laknak. Csak én nem.

-          Ha akarod, én elkísérlek.

-          Nem kell. Intézd inkább a dolgaid.

-          Ez lenne a másik.

-          Mi?

-          Holnap a temetés után egy órával elrepülök Németországba.

-          Hogy?

-          Vissza kell mennem.

-          Ezt akartad velem közölni?

-          Nem. Lenne egy javaslatom.

-          Mégpedig?

-          Hogy velem gyere.

-          Mi? – Flort nagyon meglepte az ötlet.

-          Gyere velem Németországba. Figyelj, ott gond nélkül felnevelheted a lányod. Itt csak szenvednél Maximo miatt.

-          És ott nem?

-          De. De egy idő után elfelejtenéd. Itt soha nem fogod elfelejteni. Képes lennél minden nap a szemébe nézni?

-          Nem. – vallotta be őszintén Flor. – De fussak el?

-          Ez lenne a legjobb megoldás. – Franz látta Flor arcán a bizonytalanságot. – Gondoldd meg! – azzal kiment a szobából.

Flor nem is nézett utána. Felállt és eltette a képet, aztán az ágyára dőlt. Gondolkozott az ajánlaton. Helyes lenne, ha most hátat fordítana az eddigi életének. Mindent fel kell adnia, ha elmegy. És mi lesz az ígérettel, amit Federiconak tett, hogy mindig itt lesz a testvéreivel és vigyáz rájuk, bármibe is kerül? De egyben Franznak igaza van. Mit fog majd mondani, ha elkezd nőni a hasa? Delfina ha rájön, hogy terhes a gróftól, minden meg fog tenni, hogy bajom essen. A kislány biztonsága érdekében el kellene menni. De mostanában olyan jóban van Maxxal, hogy lehet, hogy meg kellene mondania neki. NEM!!! Nem mondhatja el. Ebben az egyben volt teljesen bíztos.

Egy félórával később Flor felült és elhessegette a gondolatait és kiment a szobájából.

☺☻☺

Maximo épp a konyhaasztalnál ült és egy pohár vizet ivott. Az előadáson gondolkozott és, hogy meg kéne keresnie Flort. Most végre volt jó indoka arra, hogy beszélhessen a lánnyal. Ebben a pillanatban Flor lépett be a konyhába.

-          Szia! – köszönt neki Max.

-          Hello! – Flort meglepte, hogy a gróf a konyhába van.

-          Figyelj, beszélnünk kéne.

-          Franz beszélt magával? – Flor azt hitte, hogy Franz elmondta Maximonak, hogy lehet, hogy elmegy.

-          Franz? Nem. Kéne? – Max nem tudta, hogy szerelme mire gondol.

-          Nem. – Flor hálát adott az égnek, hogy a gróf nem tud semmit.

-          Én az Anyák Napi előadásról szeretnék veled beszélni.

-          Miféle előadásról? Mi már voltunk tavaly.

-          Igen, tudom, de az igazgatónő azt mondta, hogy olyan jól sikerült, hogy ebben az évben is minket kér fel.

-          Tényleg? Hisz ez nagyon- nagy megtiszteltetés. – mondta boldogan Flor.

-          Igen az. És őszintén, én elkértem tőle a felvételt a múltkori előadásról.

-          És megnézte?

-          Igen és nagyon tetszett. Nagyon ötletes volt a színdarab. nekem az tetszett a legjobban, ahogy húztad az időt.

-          Ja, amikor elmondtam, hogyan kell csoki tortát sütni?

-          Igen. Jó ötlet. Arra gondoltam, hogy valami ilyesmit kéne megint csinálnunk.

-          Szerintem az nem menne.

-          Miért?

-          Mert, akkor azért csináltam azt a sok butaságot az előadás alatt, mert nagyon haragudtam Delfire.

-          És most nem haragszol rá? – kérdezte meglepetten Max.

-          Nem. Most nincs semmi bajom vele.

-          Akkor jó. – nevetett Max. – Figyelj, beszéljük ezt meg a szobámba.

-          Ok.

Flor Max után ment ki a konyhából.

Amikor beértek a szobába egymással szemben leültek.

-          Na van valami ötleted? – kérdezte Max.

-          Szerintem kéne egy koncert. A banda fel tudna lépni.

-          Ez egyértelmű volt.

-          Mi?

-          Az, hogy énekelni fogtok.

-          Nem egészen így gondoltam. Tomas megtanult egy nagyon szép dalt. Elénekelhetné.

-          Jó, ez jó ötlet. És a színdarab?

-          Nem tudom. Lehetne a Hófehérke és a hét törpe. – viccelődött a lány.

-          Ne… nem tudom…  - Max nem értette a viccet.

Flor és Max tovább folytatták a bészélgetést, néha veszekedtek, de legtöbb időt a nevetés töltötte ki.

☺☻☺

Delfi elégedetten lépett be a házba, kezében a képpel, amit Lorenzo hamísított neki. Rögtön Max szobája felé vette az irányt, de amikor meghallotta a szobából kihallatszó nevetést megtorpant az ajtó előtt. Tudta, hogy most kell cselekednie, ha véglegesen félre akarja állítani Flort. Hírtelen megfontolásból kinyitotta a szobaajtót. Látta, ahogy a két fiatal egymással szemben ül és nevet. Max eddig Delfivel háttal ült, de most a boszorka felé fordult.

-          Itt meg mi történik? – kérdezte Delfi.

-          Semmi. – válaszolták egyszerre a szerelmesek.

-          Semmi? – Delfina nagyon ideges lett.

-          Csak megbeszéltük az Anyák Napi előadást.

-          Ugye nem megint mi szervezzük?

-          De.

-          Szó se lehet róla. Terhes vagyok. Kövéren nem fogok fellépni.

-          Nem is kell. – mondta halkan Flor.

-          Tessék?

-          Semmi.

-          Delfi, ne hisztizz! – kiabálta Max.

-          Jajj, bocsáss meg drágám. – Delfi odabújt Maxhoz. – Nézd, itt van a kép, amit kértél.

Max elvette az ultrahangképet feleségétől, és hosszan nézni kezdte. Flor csak egy kicsit látta. Teljesen más volt, mint az övé. Flor miután megnézte a képet Maxot kezdte nézni. A férfi arcáról sugárzott a boldogság, hogy végre láthatja a gyerekét.  A lány azon gondolkozott, hogy vajon Max az ő képének is ennyire örülne- e.

-          Tetszik? – kérdezte aztán nyájasan Delfi.

-          Igen. – válaszolta Max. A férfi magában azt akarta volna, hogyha a lány aki terhes az nem delfi, hanem Flor lenne, és most együtt örülnének az érkezőnek.

-          Szeretlek! – Delfi kihasználta a helyzete és megcsókolta Maxot, direkt, hogy Flor is lássa.

Flor nem bírta tovább. Kirohant a szobából, fel az emeletre, egyenesen Franz szobájába.

-          Döntöttem. Elmegyek veled Németországba. - mondta eltökélten a lány.