Megbocsátasz újra?
Nem tudom, mit mondtam
De nem akartalak bántani

Halottam a szavakat elhangozni
Éreztem, végem
Fájt, hogy bántottalak

Aztán rámnézel
Nem kiáltassz
Csendesen összetörsz

Most bármit megadnék
Hogy halljam toled azokat a szavakat

Bármikor bármit mondok, megbánom, kiáltom: 'nem akarlak elveszíteni”
De valahogy tudom, hogy sohase hagysz el, igen

Mert értem élsz
Valahogy megmutatom neked
Milyen boldoggá teszel

Nem élhetem ezt az életet
Nélküled
Szükségem van rád hogy továbbéljek

Tehát maradj mellettem
Szemeimbe nézel, és én magamban kiáltom, hogy sajnálom

És újra megbocsátasz
Te vagy az egyetlen igaz barátom
Sohasem akarlak megbántani