Üres ágyfelemre pingvin tévedt
ki szereti a vak sötétet.
Az éj csillaga alatt lopódzik
lassan és óvatosan takarózik.

Gyorsan mély álomba szenderül,
s pingvinnótát zeng egyedül.
Apró koponyájában kismanók
kik dörgő villámokkal harcolók.

Bejárják az Északi-sarkot
jeges úton húzzák a szánkót.
Fekete frakkjuk mindig fényes
apró lábaik soha el nem téved.

Kicsi pingvin boldogan szuszog
hajnalban az utcán kutya morog.
Fordul jobbra - balra
szemét nyitja mosolyogva.

Anyu, pingvinekkel álmodtam,
de ölelő karodban elbújtam.
Jöttek a harcos manók,
s kezük fényes villámot szórt.

Nem féltem én cseppet sem,
hisz' tesóm is ott volt velem.
Most olyan szép a reggel
tele van zizegő falevelekkel.

Pingvin voltam én magam
a hosszú úton jól elfáradtam.
Ígérem ma korábban lefekszem,
de anyu, kérlek légy ott mellettem.