Igéző szempár
gaby 2006.12.11. 12:34
Hagyom, hogy írj verset nekem meséld el benne mi a szerelem. Mondd el az igéző szempár titkát s így kívánj álmokkal teli éjszakát.
Egyszer régen egy odvas fa tövében, mely egymagában állt a mezőszélen, élt egy vörös szőrű, apró mókus ki még sosem volt mérges, bosszús.
Minden nap ágról-ágra ugrándozott, s a magvakból jóízűen falatozott. Tavaszra illatos-forró nyár jött a napsugár az odvas fa odvába költözött.
Fényes melegség terítette be a kis lakosztályt mókuska egyre többet kint szaladgált. Egy nap két fenyőfával tovahalad, hátha megismerhet egy dalos madarat.
Ám az elröppent egy másik szúrós ágra, mókuskát egyedül hagyva éjszakára. Még a bagoly huhogásától is megijedt, ezért fenyőfa ágtövében, reszketve pihent.
Pirkadatkor ment volna tovább, de akkor meglátott egy igéző szempárt. Kislánymókus lágy, barna tekintete olvadt bele az ő fekete-fényes szemeibe.
Mókuska szíve lángra gyúlt s többé nem hagyta el ezt a kis falut. Boldog volt, hogy arra tévedt vörös lucfenyőn már bátran lépked.
Hagytam, hogy versed megírd nekem elmesélted benne mi a szerelem. Megmutattad az igéző szempár titkát s álmomban látom a két boldog mókuskát.
|