ÚJ TAKARÍTÓ SZVK lépett életbe
Ritz Tibor  2007.11.21. 07:05

A főbb hiányosságok a teljesség igénye nélkül:

• A munkaterület rövid, jellemző leírása nem volt megfelelő, nem tért ki a szakma minden fontos területére, ennek köszönhetően sok oktatási intézmény tulajdonképpen félreértelmezte a takarító szakember fogalmát és ennek megfelelően viszonylag sok olyan intézmény kezdett bele a takarítóképzésbe, amelyeknek ehhez sem személyi, sem tárgyi feltételei nem voltak meg.

• Ezt a helyzetet tetézte, hogy a régi szvk nem tartalmazott semmilyen utalást arra vonatkozóan, hogy milyen eszközök, gépek és kezelőszerek megléte illetve milyen burkolatok és felületek továbbá, milyen műszennyeződések szükségesek ahhoz, hogy megfelelő képzést és vizsgát lehessen lebonyolítani.

• A szakképesítés szakmai követelményei egy nem életszerű tantárgy-struktúra szerint kerültek megfogalmazásra, ennek köszönhetően sok olyan tanár vállalt szerepet a takarító képzésben, akik elvileg rendelkeztek ugyan az szvk tantárgy-struktúrájából következő képesítéssel, viszont megfelelő tapasztalat hiányában gyakorlatilag alkalmatlanok voltak. Ennek köszönhetően a tanfolyami hallgatók egyszerű szakmai alapkérdésekkel sem találkoztak.

• A szakképesítés vizsgáztatási követelményei, többek között az írásbeli vizsgarész hiánya miatt is, alacsony vizsgázatási színvonalat tettek lehetővé. Ennek köszönhetően hirtelen sok bizonyítvány került a piacra, amelyek piaci értéke és haszna erősen megkérdőjelezhető.

• Rossz szabályozásnak bizonyult a gyakorlati vizsgafeladat-sor három változatban való kidolgozása is, amit az intézményeknek kellet, volna kidolgozni és 15 nappal a vizsga előtt megküldeni a kijelölt elnöknek és a kamarai megbízottnak, hogy a három verzióból kijelöljék az adott vizsgára aktuálisat. Ezek gyakorlatilag, a legtöbb intézménynél nem kerültek kidolgozásra, mert tulajdonképpen a gyakorlati vizsga lebonyolításának tárgyi feltételei sem voltak meg. Az NSZFI ugyan megküldött egy kidolgozott tételsort, de annak az eldöntésére, hogy melyik verziót alkalmazzák már soha nem maradt elég idő. Itt rendszerint a vizsgáztató helyek és a vizsgaszervezők törvényességi mulasztásban voltak.

A régi szvk-ból következően készült el a központi elméleti kérdéssor is, ami szintén nem bizonyult sikeresnek. Elsősorban, azért mert az ott számon kért tudás valójában nem terjed ki a takarítás teljes vertikumára. Másodsorban pedig a kérdések összeállítása hagyott súlyos kívánnivalót maga után, hiszen volt olyan kérdés, amit nem túlzás, egyetlen szóval is meg lehet válaszolni és volt olyan, aminek a kifejtéséhez nem biztos, hogy elég lett volna 8 óra. Ebből adódóan a gyenge gyakorlati vizsgával egy a szakmával nem igazán kompatibilis elméleti vizsga párosult. Az eredmény pedig az, hogy sajnos eddig nagyon rossz hatásfokkal működött a takarító képzés. Ami még megjegyezhető, hogy az elméleti kérdéssorhoz nem készült olyan anyag, ami állásfoglalt volna abban, hogy adott kérdésre mi tekinthető a helyes és elégséges válasznak.

Az újdonságok

Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy az új Országos Képzési Jegyzékben szereplő mintegy 400 szakma szakmai és vizsgakövetelménye, az eddigiekben még Magyarországon nem alkalmazott módszertan szerint kerültek megfogalmazásra. Az új módszer a munkakörelemzésen alapszik és legmeghatározóbb formai eleme, hogy a szakmai követelményeket modulokba fogalmazzák meg. A modulok tartalmazzák a feladatokat, a feladatok teljesítéséhez szükséges ismereteket és készségeket, valamint a készségek kialakulásához szükséges személyes, módszerbeli és társas kompetenciákat.

Ilyen értelemben az új követelményrendszer lényege:

• Az első újdonság az eddig érvényben lévő szk-val szemben – ami elég érdekesen csoportosított nagy, több elemet tartalmazó, három nem életszerű tantárgyban (pl. anyag- és kezelőszer-ismeret, technológia és gépismeret, munka- és tűzvédelem) kezelte a szakmát – az, hogy az új szvk két modult határoz meg: Takarítógép-kezelő és Takarító. Vagyis a szakmának két modulja van.

• A második újdonság, hogy az szvk előírása szerint a vizsgára bocsátás feltétele a modulzáró vizsga eredményes letétele. A modulzáró vizsga bemeneti oldala az előzetes tudás mérése, kimeneti oldala az szvk vizsgakövetelménye.

• A harmadik újdonság a kognitív szintézis elvei szerint megfogalmazott gyakorlati készség alapján összeállított feladatcsoport-rendszer, és azon belül feladatlista, amely tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek végrehajtási képességével rendelkeznie kell a vizsgára jelentkező személynek.

• A negyedik újdonság, hogy a dokumentum felsorolja a feladatok elvégzéséhez szükségesnek ítélt kompetenciákat.

• Az ötödik pedig, hogy lényeges változás állt be a vizsga megfogalmazása szempontjából, és ennek meghatározó tartalmi eleme az írásbeli vizsga bevezetése.

• A hatodik újdonság, hogy az új szvk tételesen tartalmazza mindazokat az eszközöket, gépeket, kezelőszerek és burkolatokat, illetve szennyeződéseket, amelyek szükségesek a szakmunkásvizsga lebonyolítására.

1) Modulok

A takarító szvk két modult tartalmaz, amiből az első, a takarítógép-kezelő egy komplexebb, míg a másik, a takarító egyszerűbb, viszont kényesebb (ha lehet így fogalmazni) elsősorban kézzel végzendő feladatokat tartalmaz. A munkakörelemzések során kialakult koncepció szerint a takarítógép-kezelő már minden alapkészséggel kell, hogy rendelkezzen ahhoz, hogy bármilyen gépet kezeljen.

Az a koncepció, hogy a szakma ilyen módon került felosztásra, eleinte sok vitát váltott ki. A szakma egy része ugyanis inkább területi sajátosság (kórház, ipar, iroda, jármű, stb.) szerint szakosodott modulokat látott volna szívesebben. Ennek azonban az éppen az új feladatra orientált rendszer szempontjából nem igazán lett volna értelme. Ugyanis az új rendszernek éppen az a meghatározó előnye az eddigiekben alkalmazott tantárgyakkal szemben, hogy a feladatokat még az eljárás (egy szinergiai körrel ábrázolható feladat) és nem a technológia (több eljárásból álló munkafolyamat) szintjén fogja meg. Ennek előnye pedig az, hogy egyrészt a klasszikusnak mondható eljárásokból épülnek fel a terület specifikus technológiák, másrészt pedig így sokkal életszerűbb a rendszer, hiszen a munkahelyeken az a gyakorlat, hogy a technológiákat eljárásokra bontják, és ilyen módon valósítják meg a feladatkiosztást. Ritka az olyan eset, amikor egy takarító hajtja végre egy adott technológián belül az összes eljárást, ez ugyanis logisztikailag sem praktikus dolog.

2) Feladatcsoportok

Bár a megjelent szvk-ban már nem látszik az, hogy a feladatok milyen módon kapcsolódnak a feladatcsoportokhoz egy modulon belül, a képzési program figyelembe veszi ezt a logikai összefüggést és rendszert. A feladatcsoportok meghatározásánál a kognitív szintézis elveit alkalmaztuk. Ennek megfelelően tulajdonképpen az egész szakmát egyetlen feladatként értékelve próbáltuk meghatározni annak a Gyakorlati Készség szintjeit. Ebben az értelemben, specifikusan a takarításra alkalmazva tulajdonképpen négy feladatcsoportot hoztunk létre:

1. Tisztázás és döntés ez tartalmazza az összes olyan feladatot, ami azt a célt szolgálja, hogy a végrehajtó ismerje meg és pontosan tisztázza az adott eljárás összes egy adott területre vonatkozó szempontjait, és hogy az adott eljárás, adott körülmények között optimális-e. Itt elsősorban intellektuális feladatok (megfigyelés, mérés, rögzítés, kommunikáció, kapcsolatépítés, ismeretek alkalmazása) vannak, melyek eddig nem kaptak hangsúlyt a régi szvk-ban és csak nagyon általánosan voltak megfogalmazva, viszont ezek igen fontosak. Ezek a feladatok a tisztázási szinten a követezőek:
• Megismeri a takarítandó területet
• Kockázatelemzést végez
• Felméri a takarítandó terület mennyiségét és minőségét
• Meghatározza a terület tisztasági fokozatát
• Megismeri a területre jellemző házirendet
• Kapcsolatot tart az intézmény dolgozóival és a megbízóval
• Kapcsolatot tart a munkatársaival

A döntési szinten pedig:

·        Kiválasztja az alkalmazandó technológiát vagy eljárást és az alkalmazandó gépeket, eszközöket

·        Megindokolja a szakmai álláspontját

·        Meghatározza a végrehajtáshoz szükséges időt

·        Meghatározza a kezelőszer mennyiséget

2. Előkészítés tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kiválasztott eljárásokat és technológiákat hatékonyan és eredményesen lehessen végrehajtani. Továbbá ide tartoznak azok a feladatok, amelyeket a feladatok végrehajtása után kell végezni, annak érdekében, hogy amikor a feladat ismétlődik (pl. napi takarítás, alaptakarítás) az előkészítés is hatékony, lehessen. Ezek szintén az úgynevezett intellektuális kategóriába tartoznak és ezek vonatkozásában is az előző szvk viszonylag általános megfogalmazást alkalmazott. Ezek a feladatok a követezőek:
• Kezelőszer vételez
• Hígítja a kezelőszereket
• Előkészíti a kiválasztott gépeket, tartozékokat és eszközöket
• Karbantartja az előkészített gépeket, tartozékokat és eszközöket
• Munkarendet készít
• Megtisztítja és/vagy fertőtleníti a gépet, tartozékokat és eszközöket
• Tárolja a gépeket, tartozékokat és eszközöket
3. Végrehajtás tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek tulajdonképpen maga a takarítás szolgáltatás úgynevezett főfeladatai. Ez a feladatcsoportok közül a leggazdagabb rész, mert itt több fajta végrehajtási feladat is van. Először is itt találhatóak azok a feladatok, amelyek bármilyen végrehajtási munka során adódnak. Ezeket nevezzük járulékos feladatoknak, melyek nem tartoznak a takarítása fő feladataihoz, viszont mint mellékfeladatok velejárójuk a szolgáltatás megelégedéssel történő elvégzésének. Az elméleti felkészítés során ki kell térni a szolgáltatói magatartás, viselkedési kultúra ismeretére, betartásának szükségességére, alapvetően mivel nagyon sokszor személyes kontaktus jön létre a végrehajtó és a szolgáltatást igénybe vevő között, fontos ezeken, a találkozásokon a viselkedési és kommunikációs normák betartása. A végrehajtónak tisztában kell lenni a státusával, avval, hogy ö szolgáltatást végez, a lehető legkevesebb a megrendelőt zavaró tényezővel. A másik alcsoport a kimondott takarítási feladatok. A harmadik alcsoport tartalmazza a kiegészítő és speciális feladatokat.

A járulékos feladatok a követezőek:

• Elsősegélyt nyújt
• Elkülöníti a veszélyes hulladékot
• Szelektíven gyűjti a hulladékot
• Alkalmazza a tűzrendészeti szabályokat
• Betartja a kommunikációs előírásokat (megjelenés, személyi higiénia, üdvözlés, titoktartás)
• Alkalmazza a technológiai előírásokat
• Alkalmazza a célgépek üzemeltetési szabályait
• Alkalmazza a karbantartási előírásokat
• Gondoskodik a gépek akkumulátorainak feltöltéséről
• Tárolja a kezelő-, tisztító- és ápolószert

A kimondott takarítási feladatoknál az „Aranylépések” osztályozási elve került alkalmazásra, ami szerint minden takarítási technológia alapvetően négy úgynevezett aranylépésből állhat: 1 aranylépés: könnyen eltávolítható vagy nem tapadó szennyeződések eltávolítása, 2 aranylépés: a nehezen eltávolítható vagy tapadó szennyeződések eltávolítása. Ez a lépés tulajdonképpen két lépésből áll: a kezelőszer kivitele és a megoldott szennyeződések összeszedése. 4. aranylépés a véglegesítés.

Ezen belül azonban a végrehajtási csoportot három alcsoportra bontottuk, éppen az előbbiekben említett terület specifikus különbségek miatt. Ilyen értelemben három területet határoztunk, meg ami szakmailag is különböző, és ami pedagógiailag egy fajta folyamat szerint közelíti meg a végrehajtást, éspedig a kockázatok megszüntetése oldaláról. Ebben az értelemben a három terület:

• Szálloda, lakás B
• Ipar és kereskedelem A B C
• Kórház, iroda A B C

Az aranylépések tulajdonképpen eljárások.

1. Nem tapadó szennyeződések eltávolításának feladatai:

• Összegyűjti a darabos szennyeződéseket géppel
• Összegyűjti a darabos szennyeződéseket kézzel
• Portalanítja a felületeket gépi eljárással
• Portalanítja a területeket gépi eljárással
• Portalanítja a felületeket kézi eljárással
• Portalanítja a területeket kézi eljárással
• Kellősíti a szennyeződést
• Kiüríti a szeméttároló edényeket, és tiszta tasakot helyez el

2. Kezelőszerek kivitelének feladatai:

·        Kijuttatja a munkaoldatot a felületre géppel

·        Kijuttatja a munkaoldatot a felületre kézzel

·        Kijuttatja a munkaoldatot a területre géppel

·        Kijuttatja a munkaoldatot a területre kézzel

·        Kijuttatja a szőnyegtisztító granulátumot kézzel

·        Kijuttatja a szőnyegtisztító granulátumot eszközzel

·        Kijuttatja a munkaoldatot a textilburkolatra géppel

·        Kijuttatja a munkaoldatot a textilburkolatra kézi eljárással

·        Kijuttatja a munkaoldatot a felületre kézzel

·        Kijuttatja a munkaoldatot az üvegfelületre kézzel

·        Géppel súrolja a területeket

·        Fokozza a munkaoldat hatását mechanikus eljárással

3. Összeszedi a szennyeződéseket eljárás feladatai:

·        Összegyűjti a szennyeződött munkaoldatot a felületről géppel

·        Összegyűjti a szennyeződött munkaoldatot a az üvegfelületről kézzel

·        Összegyűjti a szennyeződőt, munkaoldatot a textilburkolatról géppel

·        Összegyűjti a szennyeződött granulátumot a textilburkolatról géppel

·        Öblít felülettisztító géppel

·        Öblit és összegyűjti a szennyezett munkaoldatot a textilburkolatról géppel

4. Véglegesítési és lezárási eljárások feladatai:

·        Foltot tisztít

·        Szellőzteti a helyiségeket

·        Ápolja a felületeket

·        Ápolja a berendezési tárgyakat

Kiegészítő feladatok, amelyekre a szállodában, panzióban és lakásban szükségesek és a speciális feladatok pedig az egészségügyi intézményekben, irodákban, közintézményekben, járművekben, külső felületeken és területeken kell végezni. Ezek a követezőek:

·        Polírozza a kemény és rugalmas burkolatokat

·        Védőréteget visz fel a felületekre

·        Védőréteget visz fel a területekre

·        Követ csiszol

·        Pótolja a szaniter fogyóanyagokat

·        Illatosítja a helyiségeket

·        Kicseréli a törülközőket, köntösöket

·        Ágyon a huzatot, takarót elrendezi, szükség esetén kicseréli

·        Megelőzi a környezetszennyeződést és összeszedi a szivárgó anyagokat

·        Fertőtleníti az eszközöket

·        Fertőtleníti az berendezési tárgyakat

·        Fertőtleníti a felületeket

·        Fertőtleníti a területeket

·        Csúszásmentesíti a területeket

·        Kijavítja az apróbb sérüléseket a területeken

·        Kijavítja az apróbb sérüléseket a felületeken

4. Vizsgálat és átadás. A végrehajtás során a szakszerű feladatvégzésnek folyamatosan része a minőség szem előtt tartása. A ráfordított idő és kezelőszer mennyisége pedig adódik. Itt vannak azok a feladatok, amikor meg kell vizsgálni hatékonyságot az elhasznált/felhasznált anyagok és emberi erőforrások mennyiségének tükrében.
• Összehasonlítja teljesítményét a szakirodalomban jegyzett időnormákkal
• Összehasonlítja z elhasznált kezelőszerek mennyiségét a szakirodalomban jegyzett anyagnormákkal.

A másik csoport az átadás, talán a szakma leglényegibb része. A nem tudja átadni munkája eredményét, nem lehet megdicsérni, mert nincs ott. Nem látja az elégedett vevőt, megbízót, kimarad a közös élményből. Az átadás megkönnyebbülés, ünnep és büszkeség: „Készen vagyunk!” Nem tartozik a takarítási feladatok közé, de azzal párhuzamosan külön díjazásért összekapcsolható a munkavégzéssel, tehát műszaki hibák (csapok, konnektorok, világító testek) rögzítése és jelzése a karbantartók felé. A feladatok a következők:

·        Visszaállítja a típusrendet

·        Dokumentálja az elvégzett feladatokat

·        Feljegyzi és je,zi a tapasztalt rendellenességet

·        Bejáráson vesz részt az ügyfél megbízottjával

2) Feladatok

Ez az eddigiekben alkalmazott rendszerhez képest egy sokkal precízebb követelményrendszert eredményez. Az szvk azonban ezen a ponton megáll.

A feladatok értelmezésére hasznos eszköz lehet a Kognitív Szintézis, ami a feladatokat két szempont szerint dolgozza fel. Az első szempont a Gyakorlati Készség és a második az ismeretek kommunikálásának módja.

A feladatok pedagógiai kidolgozása, vagyis központilag elkészített képzési programok és tananyag elemek kidolgozása csak az iskolarendszerű szakmák vonatkozásában készültek el. A takarító szakma ebből a szempontból szerencsésnek mondható, mert a bár az NSZFI szervezésben nem készült központi képzési program a Budapesti Kereskedelmi is Iparkamara Épülettisztító Szakmai Osztály tagjai szakértők bevonásával elkészítették azt, az országosan alkalmazott módszertan szerint.

A másik nagy horderejű újdonság egy precízebben megfogalmazott vizsgarendszer és az írásbeli vizsgarész bevezetése.

Megváltozott képzői feladatok

Az új rendszer nem tantárgyakra épül, hanem feladatokra. Ez egy merőben új gondolat, hiszen ennek megfelelően a képzést teljesen másképp kell szervezni, és a tanárok, oktatók kiválasztásánál is új szempontok jelennek meg. Itt alapvető fontosságúvá lépett elő, hogy egy feladat elsajátításával kapcsolatban óriási jelentősége van a területen szerzett valódi munkahelyi tapasztalatnak. Ettől a ponttól az elméleti képzés hitelessége is megkérdőjeleződik, ha az előadók nem rendelkeznek kiemelkedő gyakorlattal és különböző elvek szerint feldolgozott tapasztalattal. Különösen nagy jelentősége van ennek andragogiai szempontból, hiszen előfordulhat, hogy a felnőtt hallgatók több tapasztalattal és tudással rendelkeznek, mint maguk az előadók. Ez természetesen eddig is nagy veszély volt, csak eddig ezt el lehetett terelni a kémia vagy az anyagismeret olyan elméleti síkjaira, amit már a gyakorlatban megedződött hallgatók nem tudtak követni. Ez egyébként egy ál-tiszteletet ugyan eredményezett de takarítás szakmai képzés szempontjából haszontalannak bizonyult és értelmetlen volt.

Az új szvk ebből a szempontból egy más képzésszervezői mentalitást kíván meg.

Előzetes tudásfelmérés

A képzésre jelentkező felnőttek különböző szintű tudással és tapasztalattal érkeznek a képzésre. Ennek megfelelően az előzetes tudásfelmérés lehetőséget teremt arra, hogy a hallgató testre szabott tanfolyamot kaphassanak, amelyik arra épül, hogy csak azokat az ismereteket kell megtanulnia, amiről az előzetes felmérésen kiderült, hogy nem tudja. Ehhez célszerű bevezetni a fejlesztő értékelés módszerét. Az új szvk megteremti annak a lehetőségét, hogy ha az előzetes tudásfelmérést összekötjük a fejlesztő értékelés rendszerével és ez Interneten elérhető akkor a képzés elméleti képzés része eLearning modszerrel abszolút testre szabott lehet.

Új kimeneti eredmények

Az új takarító szakmai és vizsgakövetelmények vizsgarendszer új dimenziókat nyit a vizsgáztatás lebonyolításában. Ha a feladatokra mérünk, lényegesebben tisztább képet kapunk, mint az eddigiekben alkalmazott viszonylag homályos rendszerben. Ha sikerül kialakítani egy jó vizsgáztatási gyakorlat, akkor a kompetenciát feladatonként lehet majd mérni.

Ez viszont nem csak az állami vizsgázatásban jelent majd újdonságot, hanem, egyrészt támogatást nyújthat a munkaköri leírások kialakításában és leosztásában, illetve másrészt alapot szolgáltathat a betanított munkások rendszerének kialakítására és egy teljesen új belső képzési rendszer meghonosítására. Ez tulajdonképpen most már megteremti a, törvénybe is foglalt alapot arra, hogy az ISO 9001: 2000 nemzetközi szabvány 6.2.2 pontja teljesüljön. Ehhez azonban még ki kell dolgozni egy objektív, mindenki számára elérhető speciális tananyag és vizsgáztatási rendszert. Ezt hívja az oktatási szakma: fejlesztő értékelésnek. Ezért a soron következő nagyszabású feladat, hogy minden az szvk-ba megfogalmazott feladattal kapcsolatban megszülessen az a know-how amit könnyen oktatható és amit aztán számon kell kérni. Ez egy olyan tananyag csomag kell, hogy legyen, ami többé-kevésbé egységes legyen országos szinten. Továbbá akkor lenne ez igazán praktikus, ha Interneten lenne elérhető. Ennek a módszertanát már közzétettük a szakmában és több műhelyben is elkezdődött a munka, ennek első egyeztetése 2008. februárban szervezendő konferencián fog megtörténni.