V.

Az éjjel mintha nem is lett volna, úgy tûnt el. Korán felébredt mindenki, kíváncsiak voltak, hogy hogyan szervezik meg Elízék a bulit. A meglepetés csak akkor jött, mikor megtudták, hogy egyelõre nem mehetnek le a tengerpartra, nem sétálhatnak az erdõben, sõt, még a reggeli is elmarad, kivételesen ma egész délig, csak a házak körül tartozkódhatnak. Kissé csalódtak, hogy nem láthatják, mire készülnek a táborvezetõk, viszont annál nagyobb lett a kíváncsiság. Lassan az egész tábor a buliról beszélt. Mindenki, aki a kilences ház elõtt elment, bekiáltotta Katenek a szokásos “Isten Éltessen-t”, majd továbbsétált barátaival dumálva. A kilences házban lakók viszont mit sem hallottak mindezekbõl. Õk ugyanis már hajnal óta a helyszínt díszítették. Kicsit T.T. idegeire mentek a rövid vaszekedéseikkel, hiszen mindegyiknek külön véleménye volt a dolgok helyérõl. Dél felé kezdtek a dolgok kialakulni, s pontosan 1 órakor sikeresen be is fejezték a munkát. Szóltak Jacknek, hogy ne engedje meg még senkinek a belopakodást, amíg át nem öltöznek. Jack meg is ígérte nekik, hogy betartja a szavát, s aztán a lányok karonfogva Mikeot szépen visszasétáltak házukba. Szerencséjükre senkivel nem találkoztak össze, így nem kellett a kérdéseikre válaszoljanak. Gyorsan lemosdottak, majd nekifogtak kiválogatni ruháikat. Végül egy-egy egszerû, de elegáns szoknyát, és egy hozzá illõ sexis majót választottak mind a hárman, s hozzáfogtak a sminkeléshez. Végül egész jól rendbehozák magukat, amire rá is jöttek, miután végre beengedték Mike-ot is a szobába, s leesett az álla. A lányok komolyan kitettek magukért, Imola és Kate kihasználva varázserejüket, na meg a hozzáértésüket, egymást, majd Tündét is sikeresen átalakították. Végül megvárták, amíg Mike is felkap magára egy pólót, s indultak is Jackhez. Éppen T.T. társaságában találtak rá, és nagy megkönnyebbülés látszott az arcán mikor megjelentek. Intett nekik, hogy várjanak egy pillanatot, majd egy ügyes mozdulattal kivédte T.T. szidalmait, s a lányokhoz sietett. Szóltak neki, hogy mostmár mindenki jöhet a bulira. Jack megköszörûlte torkát, majd a jól ismert bûbájjal bejelentette a buli kezdetét. Fél órán belül mindenki megjelent, s nagy csodálkozással látták, hogy a parton egy óriási színpad áll. Elõtte pedig több két, és négyszemélyes asztalkák. Jack fellépett a dobogóra.

-Szeretettel üdvözlünk mindenkit.- kezdte a mondókáját. Az elmúlt pár napban sokat fáradoztunk azon, hogy minél jobb szülinapi bulival szolgálhassunk egy társatok számára. A mai nap Kate-nek szól. Nagy tapsot Katnek.

A tábor felzúgott. Nem történt valami sok minden eddig, de mindenkinek tetszett amit lát. Jack lemászott a színpadról, s a helyét Kate foglalta el. Kicsit izgatott volt, nem beszélt még soha ennyi ember elõtt.

• Köszi Jack…-mondta, majd a közönsége felé fordúlt. Sziasztok. Gondolom csodálkoztok, hogy ilyen korán kezdtük a bulit, de rengeteg meglepetés lesz. Egyszóval ne is gondoljatok arra, hogy ma éjjel aludni fogtok. Viszont egyelõre semmit nem árulok el. Na meg mellesleg, ha jól hallottam van amirõl még én sem tudok, szóval, ha akarnám sem mondhatnám el. Na de most térjünk a lényegre. Bocsi az elmaradt reggeliért, de ne búsuljatok, megháláljuk türelmeteket. Mielõtt viszont a hasunkkal foglalkoznánk, szembesûlhettek az elsõ meglepetéssel. Csak figyeljetek.

Kate eltûnt a szimpadról, s az üresen maradt. Rövid várakozás után viszont…

• Ez nem igaz! Csak nem?… -jött a kérdés a legtöbb helyrõl.

A színpadon hírtelen egy csapat férfi jelent meg, s elfoglalták a helyüket. Kezükbe vették hangszereiket, majd a csapat énekesének tûnõ férfi kiállt a színpadra.

• Helló mindenkinek!- kiáltotta.

A közönség óriási rivalgással fogadta az óriási sikernek örvendõ együttest.

• Van valaki itt aki nem tudja, kik is vagyunk mi?- kérdezte a férfi.

Erre a nézõtérben síri csend támadt.

-Jól van, ezek szerint mindenki ismeri Walpurgis Leányait, így van?- kérdezte a megszaggatott, fekete talárt viselõ, hosszú hajú férfi.

-Igen!- jött a válasz.

-Jól van. Egy ideig mi fogunk szórakoztatni titeket a mai szép napon. Kezdeném mondjuk azzal, hogy megköszönöm a meghívást, s egyben boldog szülinapot kívánok Katenek a következõ számmal.

Mindenki felállt helyérõl, s csoportokba verõdve ropták a csapat dalaira. Voltak olyanok is akik együtt énekeltek velük. A szervezõk le voltak nyûgözve. Egyikük sem gondolta volna, hogy ennyire jól sikerül a mai nap. S ez még csak a kezdet… Még korán van, s a java is hátra. Páran odasettenkedtek Jackhez megkérdezni, hogyan sikerült meghívni ezt a csapatot pont ide. Jack Tündéék csapatára mutatott, akik színtén táncoltak, hogy majd õk elmondják. Oda is lopoztak hozzájuk, s csatlakoztak a négyeshez. Két dal között, úgy döntöttek viszont, hogy ideje bemutatkozniuk, hiszen nem váltottak addig szót még egymással. Öten voltak, két lány meg három fiú.

• Sziaszok. Én Emese vagyok.- mutatkozott be egy szõkésbarna hajú lány. Õ Anna.

Rámutatott a lányra, aki sportos öltözékben volt, hosszú, barna haja, melyben néhol egy-egy világosabb hajtincs tûnt fel.

• Õ Levi- motyogta, majd közelebb húzódott a fiú fele, ezzel bizonyítva, hogy bizony, õ már foglalt. Õk ketten pedig Kund, és Christian.

A Kundnak nevezett, jólöltözött, viszont mégis sportos fiú szeme sarkából éppen a bûbájosan mosolygó Annát figyelte. Christiannak vörös haja és kék szeme volt, legalább tíz centivel volt magasabb a többieknél. Pólója sejtette, hogy nem egy olyan valaki, aki a mozgást megveti. Arcán halvány szeplõk éktelenkedtek, ami viszont roppant aranyossá tette. Imola már régóta figyelte a srácot, s most nagyon örült, hogy végre megismerkedhetett vele. Bemutatkozás után rögtön meg is kérdezték tõlük, hogy hogyan tudtak egyáltalán kapcsolatba lépni az együttesek, s Kate megmagyarázta nekik, hogy a csapat dobosa, neki egy távoli rokona, akivel viszont nagyon szívesen tartotta a kapcsolatot. A hangulat egyre jobb lett, miután legalább három órán kerestûl táncoltak, a gyomruk kezdett tiltakozni az ellen, hogy a mai napon semmi nem került beléjük. Kate odaszólt Jacknek, hogy ideje lenne az ételt tálalni. Walpurgis Leányai még egy dalt elénekeltek, majd õk is helyet foglaltak egy nagyobbacsak asztal körül. Miután már mindenki a helyén ült, az asztalok között tündérek tûntek fel, mindegyik kezében egy-egy étlappal. Mint kiderült, egy tündérkonyhát rendeztek itt be. Az asztalon finomabbnál finomabb ételek jelentek meg rögtön a rendelés után. Mindenki farkaséhséggel vetette rá magát a sok finomságra. Most már õk is úgy érezték, tényleg érdemes volt ennyit várni. A desszert elfogyasztása után Elíz lépett a színpadra.

• Látom ízlett a kaja.- mosolygott, mire mindenki elégedett arcot vágott. Nos, ha már jóllaktatok, kezdeném azzal, hogy ennivaló még bõven van, de ezt már csak az erdõ szélén található sédasztalon találhatjátok meg. Ugyanitt van ital is, na meg padok. Ha valaki elfáradt, nyugodtan elsétálhat oda, lepihenni. A következõkben viszont kérek mindenkit, hogy áljjon fel.

Lassan mozogtak. A telt pocak, bizony kissé altató hatással volt rájuk. Nem telt el pár másodperc sem, mikor az asztalok, és a székek eltûntek. Azok, akik nem voltak elég élénkek, bizony egykettõre a földön találák magukat.

• Látom, elég fáradtak vagytok- jegyezte meg Elíz, a földön csücsülõ emberkéket látva.

Mindenki nevetett, még a póruljártak is.

• Most pedig egy ideig ismét várjuk a Walpurgis Léányait a színpadon-mondta.

Az együttes, most már tele pocakkal ismét felvonult a színpadra, s a buli megint kezdetét vette. Pár gyorsabb szám után egy lassú következett. Lassan kialakultak a párocskák, a magabiztosabb fiúk rögtön a kicserkészett lányok keresésére indultak. Emese Levivel ölelkezett össze, Anna hagyta, hogy Kund a táncparkettre vonszolja. Kate egy ideig eltûnt a tömegben, majd egy eddig még ismeretlen fiút húzva maga után visszakerült a csoporthoz. Mielõtt beálltak volna a táncolok sorába, viszont még odasúgta Tündének, hogy miután a dalnak vége, mindent elmond. Közben Imola is megtalálta párját, Christian személyében, s alíg tudta álcázni örömét. Mike pedig Tündével táncolt. A dal elég hosszú volt, de mégis hamar eltelt a párocskák szemében. Kate betartotta a szavát, s pár suttogással elmesélte, hogy még a faluban járva ismerkedett meg a fiúval, mikor a többiek éppen ruhákat próbálgattak.

• De hiszen akkor neki semmi keresnivalója nincs itt…vagyis…hogy sikerült neki megtalálnia ezt a helyet?
• Orsino segített…
• A dobos?
• Igen.
• Hogy?
• Elmondtam neki , hogy tetszik a srác, és kitaláltuk, hogy majd mikor jönnek felveszi õt, és azt mondja Jacknek, hogy õ egy nagy rajongójuk, és egy versenyen megnyerte hogy egy teljes hetet az együttessel töltsön.
• Elég átlátszó történt. S elhitték?
• Ezek szerint…
• Hát…jó terv- nevetett. Jó szórakozást továbbra is.
• Neked is! Láttalak Mike-al. Egész jól összeilletek.
• Tessék?- pirult el.
• Na ne legyél már olyan kis szende… csak azt ne mondd hogy neked nem tetszik.
• Hát, ami azt illeti…
• Na látod.

Folytatni viszont nem tudták, mert Kate rajongója újra felkérte õt táncolni. Mikor közeledett az éjfél T.T. letessékelte egy ideig az együttest. A fiatalok még szívesen hallgatták volna õket, de Walpurgis-ék kis pihenésre szorultak. Jack egy hosszabb padot varázsolt elõ, amire az együttes lepihenhetett. T.T. pedig egy újabb meglepetéssel rukkolt elõ.

• Bocs hogy megállítottam a bulit, de lassan itt az éjfél. Nyissátok csak ki a tenyereteket…

A gyerekek így is tettek, s abban a pillanatban egy-egy pohár pezsgõ jelent meg kezükben. Csodálkozva nézték, hiszen a legtöbbjük nem ismerte ezt a mugli italt.

• Kérlek, emeljétek poharaitokat az ünnepeltre, Katere.

Kate felsétált T.T. mellé, s csodálva nézte, hogy mindenki õt köszönti. A többségnek tetszett az ital, viszont nem mertek túl sokat inni belõle, hiszen jóval erõsebb volt, mint a megszokott vajsör. Aztán hirtelen csak úgy a semmibõl Két vöröshajú 22 év körüli férfi jelent meg.

-Helló…-szólalt meg az egyik.

-…mindenkinek- folytatta a másik.

-A mai nap…

-Azzal kezdjük,…

-Hogy bemutatkozunk.

-Én vagyok Gred…

-Én meg Feorge..

• Izé…Fred,
• És George.
• De ti csak úgy ismertek minket, mint…
• A Wesley Varázsvicc Vállalat,…
• Tulajdonosai.
• Akik ma büszkén bemutatják
• Legújabb találmányukat.

A gyerekek nevettek a furcsa testvérpáron, de már tudták kik õk. Hiszen minden csalipálca, kanárikuglóf, tetszhalott tabletta az õ találmányuk volt. Kiváncsian várták a fiúk új találmányát. Pár perc múlva a fiúk csatlakoztak a színpad elõtt várakozókhoz, hogy õk is végignézhessék a mûsort. Pár perc múlva Fred megszólalt:

-Három…

-Kettõ…-folytatta George.

-Egy…

-Indul.

Abban a minutumban óriási robbanások hallatszottak. Mindenki a hang irányába fordult, viszont semmi szõrnyû nem tõrtént. Az égen egyik forma jelent meg amásik után. Midegyik más-más alakot, színt, öltött, sõt, voltak olyanok is, amelyeknek külön hangjuk is volt. Többek között megjelent egy villám, egy oroszlán, egy sárkány, mely tüzet okádott, egy kígyó, amelyik különbözõ színeket öltött, egy csillag, egy koponya, mely félelmetes halálhörgéssel járt, és végezetúl pedig egy óriási felirat, melyet egy dörgõ hang mintha fel is olvasott volna: Isten éltessen, Kate. Weasleyék. A mûsor végeztével a fiúk kihyrdették, hogy a terméket ezentúl a boltjukban is megtalálhatják, s ha megigérik, hogy megkeserítik a gonoszabb tanáraik életét, szívesen árleszállítást is adnak. A mûsor után következett az ajándékozás, meg a torta. Rengeteg haszontalan ajándékot kapott, viszont mindegyiknek õszintén örült. A legjobban egy óriási csomag pukkantós bonbon-nak örült, mely azzal járt, hogy mikor kibontják, óriásit pukkan, füsttel veszi körül a kibontöját, majd miután a füst eloszlik, külön ajándékok ugranak ki belõlük. Nagyon ritka volt már ez a fajta bonbon, az ikrek lassan mindet felvásárolták, hogy „továbbképezzék” õket. A torta óriási volt, több emeletbõl állt, mindegyik más-más ízzel. Volt tejszínhabos, csokis, gyümölcsös, vaniliás, karamelles. Mindenki választhatott. Egyszóval ennek is vége volt, de hajnalig még volt idejük, legalább három óra. A bulizók hada lassan szétszéledt. Volt aki elment lefeküdni, de a legtöbben újdonsûlt barátaikkal sétálgattak. Tündéék elbúcsuztak a Walpurgis Lányaitól, meg Weasleyéktõl. Miután mindegyikük elment Kate kicsit lelombozodott volt, hogy újdonsûlt barátjától ilyen hamar el kellett válnia, viszont örült, hogy jól sikerült a bulija. Biztosra vette, hogy egy ideig ez a buli lesz majdnem mindenkinek a témája. Az újdonsült baráti csapat elindult a tengerparton sétálgatni. Hülyéskedtek egy ideig, viszont lassan mindenki elálmosodott. Visszaindultak a táborba, s megigérték egymásnak, hogy ezentúl segítnek egymáson, ha csapatversenyre kerül sor. Nyugodt lélekkel mentek lefeküdni, hiszen a mai nap addig aludhatnak, amíg akarnak. Vasárnap van, ami még a legmegátalkodottabb ember szemében is a pihenést jelenti. A lányok boldog szívvel tértek álomra. Imola aznap Christanról, Kate Phillippe-rõl, Emese Levirõl, Anna pedig Kundról álmodott. Mike végiggondolta az újdonsült eseményeket…nem is rossz kamasznak lenni-gondolta, s mosolyogva feküdt le aludni.

Tovább....->