3. fejezet
Az Örök szerelem
3. fejezet
A nagy bejelentés
Az ifjú szerelmesek felballagtak az emeletre, Flor szobájába. Összehúzták a 2 ágyat, majd összebújtak.
-Don Minimo! – mondta Flor
-Igen édesem?
-Csípjen meg! – felelte – csípjen meg, hogy ez az egész nem álom! Hogy maga itt van, és maga valóság!
- Nem kell ahhoz fájdalom szerelmem! – felelte nevetve, majd megcsókolta. Mikor abbahagyták Flor így szólt:
- No de most tegyük el magunkat holnapra, hiszen nagy bejelentenivalónk van a többiek számára! – mondta
-Igazad van. – mondta a férfi – Jó éjt!
- Magának is szerelmem! – válaszolta, majd összebújtak, és lassan elaludtak.
Felkelt a nap. A házban már javában pörög az élet: Greta reggelit készít, Evaristo törölget, Franco a kicsiket ébresztgeti, a banyák a terveiken gondolkoznak, Nico pedig asztalt terít.
Mikor leültek a reggeliző asztalhoz, Franco fura dolgot vett észre: Flor és Max sehol sincs. Szólt, hogy elmegy felkelteni Flort, és mondta Evaristonak, hogy keltse fel Maxot.
Mikor belépett Flor szobájába, Flor és Max éppen reggeli csókjukat adták egymásnak. Franco arcára leplezhetetlen öröm ült.
- De szuper! Ti együtt...a legszebb pár a világon! Annyira boldog vagyok! Gratulálok!
Ekkor belépett a szobába az ijedt arcú Evaristo!
- Jaj Senor! Az uram nincs az ágyában, és sehol sem találom!
Ekkor vette csak észre, ki is fekszik Flor mellett az ágyban.
- Önök együtt? Ez csodálatos! – örvendezett
- Igen Evaristo, de kérlek, ne szólj róla senkinek, hisz mi akarjuk elmondani a reggelinél a többieknek. – mondta szerelmét megelőzve Flor
- Rendben Senorita! – ezzel elindult a szobából, de az ajtóban megszólalt, magának címezve: - Milyen csodás dolog a szerelem…
- Követem Evaristo példáját, és hagylak turbékolni, de siessetek, hisz még a többieknek is el kellene mondanunk.
- Rendben, köszi – felelte Max, majd Franco kiment
- Látod édesem? Látod milyen boldogok? – kérdezte Max
- Igen! Ez annyira boldoggá tesz! Na de ideje elkezdeni öltözködni, hiszen nagy bejelentenivalónk van – nevetett Flor
Mikor felöltöztek, gyorsan lementek a nappaliba, onnan, pedig az étkezőbe indultak.
- Gyerekek! Gretita! Mondanunk kell valamit Don Minimo-val – kezdte mondandóját Flor
- Mondjátok!
- Szóval…öööh…
- Kezd már te koszos kócos, dolgom van
- Na perszee..dolga…-súgta Tomi Robinak – biztos randija van a rummal, a sherryvel vagy éppen a konyakkal…- nevetett
- Akkor hát..mi..mármint én és a gróf
- Mi már tudjuk – mondta Robi Martinnak
- … Együtt vagyunk – fejezte be a gróf
- De hiszen ez szuper! Gratulálunk – mondta kórusban Nico és Tomas
- Floricienta! Herr Gráf! Ez csodálatos – mondta könnyeivel küszködve Greta
- Köszönjük..- nevetett Flor
- Nem vagytok kiváncsiak ki díszítette fel a kertet? – kérdezte Roberta
- De igen…csak nem ti?
- De, mi voltunk! Tudtam, hogy el akarod mondani Maxnak, hogy mit érzel, és szerettük volna feledhetetlenné tenni az éjszakátokat
- Köszönjük – mondta boldogan Max
Ekkor a banyák dühösen berohantak a szobájukba
- Mi lelte őket? – kíváncsiskodott Max
- Nyugodjon meg, csak irigyek
- Szívem! Mi lenne, ha tegeznél végre?
- Oké, de a Don Minimo marad – nevetett.
Arról semmit sem sejtettek, hogy Malala már tudja hogyan is árthatna szerelmüknek. Van egy terve a szétválasztáshoz.
Vajon átmegy szerelmük a „vizsgán”? Vagy megbukik?
|