Öt évvel később…

Mia kivette a csavarókat Tori hajából.

-Huh, jól nézek ki ugye?

-Ritka gyönyörű menyasszony vagy.

-Köszi, annyira aranyos vagy, és köszönök mindent, te leszel a legjobb anyós!

-Anyád! Mármint hol van édesanyád?

-Asszem lenn a vendégeket fogadja.

                                                         A másik szobában…

-Büszke vagyok rád fiam.

-Ó, elpirulok-szerénykedett Theó.

Greg megveregette a vállát, és megölelte.

-Csak okosan…-Greg elsírta magát.

-Jajj, apa… megpróbálom-Theó mosolygott.

                                                                                                       *

-Szia Theó…

-Sebastian, nem láttad Miát?

-Konyha. Épp ellenőrzi a kajákat.

Theó belépett a konyhába, és Mia mögé lépett.

-Theó, megijesztettél…

-Megbocsátasz?

Theó rácuppant Mia nyakára, Mia kuncogott.

-Be fognak nyitni, te hülye…

-És?

-És le fognak cseszni…-legyezgette magát Mia.

Theo tovább csókolgatta.

-Botrányt akarsz? Nem várhat? Sütnöm kell…

-Na, az várhat…-morogta Theó.

-Bármikor ráérek számodra, de most nem.

-Aha, apának folyton ráérsz…

Theó maga felé fordította Miát, és lekapta. Theo egyre hevesebb lett. Anne belépett. Theo hirtelen felkapta a fejét.

-Anne, hát te?

-Hát ti?

-Hát, épp kóstolja a sütit…

Mia Anne kezébe nyomott egy fánkot, és kihajította.

-Ez meleg volt.-lihegett Mia.

-Még jó, hogy nem apu volt…

-A múltkor is majdnem...

Mia hozzábújt, és rácuppant a nyakára. Theó levette magáról Mia kezét, és megszólalt:

-Te, amúgy, mikor te azt mondtad nekem valaha, hogy szeretsz, én szerelemmel gondoltam.

-Szeretlek.-suttogta Mia.

-És mi lenne, ha azt mondanám, hogy kezdd velem újra, mit mondanál? Ha szeretsz, és én is szeretlek, nem kell elvennem Torit, ez csak színjáték, te is tudod.

-Jajj, kisfiú…

-Te most csak játszol velem, de gyereknek tartasz, ez szép tőled, mostohaanyu.

Mia kibújt Theó karja alól, és kinyitotta a hűtőt.

-Akkor ne viselkedj úgy, mint egy óvodás.

-Szerinted ez óvodás kérés volt?-kesergett Theó.-Szerintem te nem vagy normális, te csak játszol, kezdem sajnálni apámat…

Mia meghúzta a tejesüveget.

-Ne szemtelenkedj, fiacskám…

-Na mi van, mindjárt a fiad vagyok, pedig te jártál a legjobban, az apját is, és a fiát is megkaptad…

-Pontosan, én egy rohadt mázlista vagyok.-Mia visszapakolt a hűtőbe.

-Emberek, mindjárt kezdődik az esküvő!-kiabálta Sophie.

-Megyünk! Hajrá, Theó. Olyan büszke vagyok rád!-nyafogta Mia.

-Ne légy cinikus, mert megbánod.

-Menj, nősülj meg!

 Mia kiment, és belekarolt Gregbe.

                                                                             *

-Huh, na most mi lesz…

Tori közeledett.

-Ne izgulj.-Greg vállon veregette Theót.

Tori odaért.

Theo megfogta a kezét, és a pap felé fordultak.

A pap Theót kérdezte.

-Akarod-e ezt a nőt…

Theó fülében összemosódtak a szavak. Greg megbökte. Theó Miára nézett. Mia Greg fülébe súgott. Greg kuncogott. Mindenki Theót nézte. Theó összezavarodott.

-Theó!-kiabálta Greg.

-Mi lesz?-türelmetlenkedett Tori.

-Mondj már valamit, te szerencsétlen…-gyűrögette a kesztyűjét Mia.

-Igen, akarom.

Mindenki megkönnyebbülten sóhajtott. Mia és Greg összebújva nevetgéltek. Theó egyre féltékenyebb lett.

                                                                  *

Gregék odamentek gratulálni.

-Gratulálok.-vigyorgott Mia, és lesmárolta Greget.-Remélem ti is legalább olyan boldogok, lesztek, mint mi.

Theó vigyorgott.

-Sokkal.-Theó megcsókolta a feleségét.

Theó féltékeny volt, Miát viszont hidegen hagyta Theó és Tori. Theó dühös volt, mert Mia nem volt féltékeny. Majd felrobbant, és inni kezdett.

-Táncolunk?-kérdezte Tori.

Mindenki táncolni kezdett. Theó egyre mérgesebb lett. Theo oda táncolt Gregékhez.

-Elnézést, lekérhetem az anyámat egy táncra?

Mia elment Theóval táncolni.

-Csak megtetted.-bólintott Mia.

-Ugye direkt idegesítesz?-sziszegte Theó.-Folyton apám szájában vagy!

-Nem egy ilyen takony fogja megszabni, hogy mikor csókolhatom meg a férjem! Fárasztasz, tudod?

-Igen? Máskor tetszett, nem?

-Mi? A nyafogásod? Azonnal állítsd le magad, különben itt hagylak!

-Az jó, ugyanis elfelejthetsz ezentúl, mert vége, ennyi volt.-morogta Theó.

-Tessék? Meghibbantál?

-Nem, most jött meg az eszem…

-Azonnal fejezd be, öt perc múlva várlak hátul. Nehogy késs!

Mia hátrament. Theó ivott még három pezsgőt, és berúgott. Aztán hátra caplatott hányni.

                                                           *

Mia a mosdónál állt. Theó berontott és a csapnál megmosta az arcát.

-Ez nem 5 perc volt.-elmélkedett Mia.

-Tessék?

-Azt mondtam, öt perc, de jobb későn, mint soha.

-Hagyjál már…-Theó lehuppant a fenekére.

-Mi baj, szépségem?-Mia belecsípett Theó arcába.

-Hekk, semmi, csak asszem ittam…

Mia lesmárolta. Theó magához húzta.

-Na mi lesz?-lihegte Mia.

-Mi lenne?

-Á,csak a szokásos…-legyintett Mia.

Theó rácuppant a nyakára. Mia hátradobta a haját. Theó tovább csókolta a nyakát és a vállát. Mia beletúrt a hajába. Theó tapogatta.

-Greg…

-Mi?

-Csak a megszokás, tudod… még…

Theó megcsókoltra és lehúzta a fölsőjét. Mia letépte a nyakkendőt. Tori benyitott.

-Theó, csak meg akartam nézni...hogy... vagy…

Mia felállt, és kitépte a fölsőjét Theó kezéből. Theó a fejét fogta.

-Istenem, mit tettem?

Tori lekevert egyet Theónak, és kifelé indult. Theó megfogta a karját.

-Tori, hallgass meg… kérlek…

-Most volt az esküvőnk!

-Tudom… tudom...bocsáss meg, én...én nem akartam…

-Ilyen hülyének nézel?

-Dehogy, csak részeg voltam, és...ő meg itt volt, na...de én nem akartam…

Mia a nyitott ajtóhoz állt.

-Hazudsz.-vágta rá Tori.

-Hazudik.-bólintott Mia.

Tori lekevert neki is egyet.

-Te hallgass, hogy voltál képes az apját, és a fiát is, ráadásul azt sem tisztelted, hogy elvett, és megint kikezdtél vele… kíváncsi vagyok, Greg mit fog szólni mindehhez.

-Majd pont neked fog hinni, tűnj el…

-Szerintem, nem kell magyarázni semmit, úgyis ott áll mögötted, mi megyünk is…-Tori kirángatta Theót.

-Szija…-Mia lesmárolta Greget.

Greg ellökte, és lekevert neki egyet.

-Ezt nem vártam volna tőled, hogy megcsalsz, pláne, hogy a fiammal, süllyedj el, Mia, megvetlek.

-Én? Miről beszélsz?

-Azóta állok itt, mióta felvetted a felsőd, és én se vagyok hülye.

-Meleg van itt bent.

Greg megszorította a karját.

-Ne nézz soha többé hülyének, és már nem most buktatok le, Hercegnő rég szólt, csak nem akartam elhinni...csalódtam, nem hittem, hogy egy ribanc lesz belőled.

-Mindig is utált az a kis liba.

-Ez nem igaz, te is tudod, úgy megrázta, hogy zokogva mondta el, de én bolond nem hittem neki, mert azt hittem a feleségem nem ilyen, amennyi mindenen átmentünk...de te nem tisztelsz semmit...betelt a pohár, végeztem veled egy életre.

-Nem érdekelnek egy kis liba hazugságai.-igazgatta a haját Mia.

-Nem érted, Mia, vége a dalnak, el fogunk válni, és kész.

-Miért? Szeretlek!

-Persze és a fiamat is mi? Biztos mondtad neki is nem egyszer, de nem tudok hinni a szavadnak.

-Egyetlenem… Nem szeretem.

-Nem, Mia, elég, montad neki, igaz? Nem válaszolsz, és akkor miért bújtál vele ágyba, mi? Mert fiatal...erre azt mondom, tuti rám emlékeztetett még az ágyban is, de nem baj, élj ezzel a lelkiismerettel.

-Nem emlékeztetett rád. Sokkal jobb volt.

-Akkor remélem, boldog voltál, mert ő nem tett semmit érted, de én az életem áldoztam érted, csak gondolj bele, de minek....

-Ezért szeretlek téged.

-Kösz, ezzel már sokat érek, mert ő fiatal, de egy kis buta, tapasztalatlan, velem nem tudod mit vesztettél…

-Ne tedd ezt velem! Szeretlek/

-Helóó, én veled, ki szeretkezett a másik gyerekével, inkább te ne csináltad volna…

Mia sírva fakadt.

-Mia, hagyd abba, vállald a tetteid következményét, mit hittél, mi vagyok én, hogy mindig mindent megbocsátok, ez sok volt, Mia, túl sok, pedig szerettelek, mindennél jobban.

Mia földhöz vágta magét.

-Kelj fel, Mia, ne légy gyerek…

Mia a padlót verte. Greg felhúzta magához. Mia megölelte.

-Szeretlek…

-Nyugodj meg…-Greg megsimogatta Mia haját.

Mia sírt, és Greget csókolgatta.

-Ne...ne haragudj, de nem megy...ez nagyon fáj, Mia…hagyd abba, remélem Tori megbocsátja Theónak ezt, de soha nem találkozhattok, ez lesz a feltétele ...és remélem gondolkozol, mert ha Theó elfogadja, lehet, hogy csak testileg kívánt, mindig ez volt a baj vele.

                                  *

-Hogy tehetted ezt velem, mondd?-kiabálta Tori.-Normális vagy, ráadásul a mostohaanyáddal!

-Be akartam már fejezni. Részeg voltam…

-Hát nem úgy tűnt, és az apád, rá nem is gondolsz, tudod te, milyen rosszul eshetett neki, nagyon ajánlom, ne tőled legyen terhes Mia, mert akkor elhagylak. Ez nem jó védekezés, tudod, szerettél te egyáltalán? Akkor mért kellett kavarnod az anyáddal, és folyamatosan megcsalnod, mondd…

-Szórakozott velem…

-Te meg hagytad? És most mit csináljak veled? Két okból nem hagylak itt, egy, mert szeretlek...de van egy feltételem, soha nem találkozhatsz vele, elfogadod?

-Emlékszel, amikor kicsik voltunk?-Theó leszedett egy szilvát a fáról.

-Mit akarsz most ezzel? Hát igen, sose hagytál addig, amig nem adtam egy puszit…

-És nem akartál párban lenni velem az esküvőn…

Tori nevetett.

-De az óta felnőttünk, én legalábbis…

Theó megcsókolta. Tori belekarolt a nyakába.

-Megbocsátasz?

-Igen, meg, de ne csinálj ilyet soha többé,oké?Amúgy majdnem elrontottad a meglepimet ...nem is tudom elmondjam-e?

-Naaaaaaaaaa…

-Remélem ebből jobban megérted, mit vesztettél el majdnem. Terhes vagyok.

Theó nézett.

-Mii van, nem örülsz? Inkább Miácska lenne, mi?

-Hát…

-Na jól van, Theo Baquet, erről ennyit, asszem, megyek is…

-Várj! Én csak…

-Te csak?

-Nem készültem erre…

-Ezt mondhattad volna hamarabb is… semmi baj, van még rá kilenc hónapod…Nyugi, nem leszel rossz apa, és én is ott leszek, nyugi...szeretlek…

                             *

Tori megcsókolta, Theó is. Gregék pedig pont meglátták őket. Mia undorodó arcot vágott. Greg elmosolyodott, majd Miára nézett.

-Te csak ne vágj pofákat, oké?

-Undorító, nyálas…

-És mikor mi csináltuk ezt, nem volt másnak nyálas, mikor látott minket?

-De ezek ők

-Akkor ne nézd-Greg lesmárolta.

-Nézd csak, apámék csókolóznak...-kuncogott Theó-apám javíthatatlan.

-Anyámat is húzta.-nevetett Tori.

Hirtelen egymásra néztek, és szétrebbentek.

-Menjünk, mondjuk el a nagy hírt.-sóhajtotta Theó.

-Melyiket?-kérdezte tori.

-Szerintem a békülést tudják. És közben lehet, hogy testvérek vagyunk. Bár szerintem apámék nem hagyták volna az esküvőt, ha azok lennénk…

-Már ha Greg tudja…

-Anyád hagyta volna?

-Őt csak az érdekli, hogy ne zaklassák…

-Tudod mit, nem érdekel...szeretlek, és babánk lesz, úgyhogy örülünk…Ne gondolkozz annyit.-Theó megcsókolta-Na gyere, menjünk oda…

Odaléptek a többiekhez.

-Anya?

-Belle anyu, mizu?-szemtelenkedett Theó.

-Beszélhetünk?-idegeskedett Tori.

-Persze kicsim...nagyon örülök, hogy férjhez mentél egy Baquethoz...hikk…

-Családi hagyomány, mi? Ne itt beszéljük meg.

-Ezt most, hogy érted? Greg az csak egy futó kaland volt.

Belle ledőlt a székről. Theó felsegítette és bevitték egy terembe.

                              *

Tori bevágta az ajtót.

-Naaa, halkabban, mi bajod...Theó, vigyázz, néha harap...hikk

-Ki az apám?

-Jajj, kicsim, ki lenne az apád, hát apád…

-És az ki? Gyerünk!

-Hát Stephan… vagyis Sebastian… olyan egyformák ezek a férfiak, csak egyvalamire jók…

-Ez tuti?

-Mért, mire jók még?

-Anya!

-Hát semmi sem biztos, csak a halál...de azért tuti, mert én Greggel soha nem feküdtem le, mivel úgy berúgtunk, hogy  elaludtunk és másnap szakítottunk-Belle nyelt egyet.

-És az alvás előtt?

-Hidd már el, ha egy nő lefekszik Gregori Baquettel, az nem felejti el…

Theó morgott.

-Ez remek...mert az unokád már úton van, anya, csak azért.

-Nem vagyok ilyen vén! Ácsi! Akkor lefeküdtél vele?

.Miért, mit gondoltál, nem a középkorban vagyunk!

Belle kilépett az ajtón, és megrángatta Greget, aki épp Miával volt elfoglalva.

-M van? Sürgős? Dolgom van!

-Jó, jó… mondd…

Annabelle Miára nézett.

-Nem itt. Hátul.

                                           *

-Emlékszel, amikor, tudod,vuhh…

-Mármint kik között?-Greg leült.

-Greg!

-Hát úgy nagyjából mert? Akkoriban jött Sebastian, akit behálóztál.

-És Tori épp kettőtök közé esett.-bólogatott Belle.

-Hogy mi? Ne merd ezt mondani, mert meghalok…és nehogy ne tudd, tudd, mert nem lehet ,hogy ha testvérek, és házasok, akkor gáz van, de szerencsére nagy gáz nincs…

-Nem kell tudniuk. Csak 50 százalék.

-Az baj, de hogy ez pont most esküvő előtt miért nem volt az eszedben?

-Csak most kérdeztek rá

-És nekik honnan jött, hogy esetleg testvérek?-kérdezte Greg.- Mi lesz, ha nem derül ki, mi van, ha Tori terhes lesz, akkor majd foghatjuk a fejünk!

-Tori találta ki

-Vér kéne.

-Felcsaptál vámpírnak?

Mia elvigyorodott az ajtó előtt, és elment.

                                *

Greg megtalálta Theóékat.

-Itt vagy, Mia, és ti is, gyerekek...na mizus?

-Mindent tudok.-vágta Greghez Tori.

-Mit tudsz? Nem értem…

-Greg! Ne játszd az agyad!

Tori felvette az ollót

-Az minek?-remegett Greg.

Tori megvágta az ujját.

-Itt a zsepi, szorítsd rá, nem azért, mert nem szeretlek, de örülnék, ha nem lennél a lányom…

-Hát még én-dünnyögte Theó.

-Igyál vizet-javasolta Mia.

Mia odanyújtotta a poharat, Theó megsimogatta az ujjait.

Tori észrevette, és  sírva elrohant. Theó utána.

-Tori!

-Ez nem igaz, Theó, ha ez a nő a közeledben van, mintha ott se lennék!

-A mostohaanyám, és nem simogathatom meg a kezét?

-Theo mégis mit vársz, mire gondoljak, mikor a szeretőd volt, mondd? Félek, Theó, ne haragudj.

Theó átölelte.

-Félek, hogy elveszítelek. Annyira szeretlek.

-Én is, Mia…

-Tessék? Ilyen nincs, Theó, a fenébe

Tori összeesett, és nem mozdult.

-Segítség!-kiabálta Theó.

Greg odarohant

 -Tori…-nyöszörögte Theó.

-A babám…a babám…

                               *

-Segíts, apa…

Greg és Theó bevitték Torit.

Bevitték Theó szobájában az ágyra. Mindenki körülállta őket. Greg kiküldött mindenkit, csak ő meg Theo maradt.

-Én maradok.-jelentette ki Mia.-Én is családtag vagyok.

-Menj ki, Mia, kérlek…-kezdte Theó.

-Greg?

-Menj ki, ha megkért rá…

-Nem.

-Na jó, apa, Tori terhes...ezért fontos tudnunk, hogy mi van.

Mia bólintott.

-Hát ez remek, ti se totojáztatok, úgy látom.-nevetett Greg.

-Lefeküdtél vele?-kérdezett vissza Mia.-Mikor?

-Igen, nem is egyszer, de mindegy...babánk lesz, és tudnunk kell, nem vagyunk-e testvérek…

-Nem!

-Mia, elhallgatnál?-mérgelődött Greg.-Fejezzétek be, Mia, mi megbeszéltünk valamit, ugye, akkor ne izgágáskodj!

Mia lekevert egyet Theónak.

-Siess, vidd be még ma a mintát, jó?-kérte Theó.

-Rendben fiam vigyázz a feleségedre. Te jössz velem, a korházba, most. Mia! Gyerünk!

Mia leült, és összefonta a karjait.

-Mit akarsz, itt nem kell vigyázni senkire, úgyhogy jössz velem!

Mia duzzogott. Greg meg fogta a karját, és elkezdi kifelé vinni. Mia elhúzta a karját.

-Hagyd, makacs, mint az öszvér…-legyintett Theó.

-Nem megyek.

-Na jó, megyek, jók legyetek-Greg kiment.

Mia fintorgott. Theo leült Tori mellé, és simogatta az arcát. Mia nézte, megfogta a kezét, és a vállára hajtotta a fejét. Theo felállt (mármint az ágyról):

-Hagyj, jobb lenne, ha kimennél.

-Olyan álmos vagyok…

-Akkor menj, feküdj le aludni…

-Épp ezt terveztem, de egyedül félek a szötétben…

-Nem érdekel a nyivákolásod, a terhes feleségemmel akarok lenni.

Mia bőgni kezdett.

-Fejezd be, jó, mert az idegeimre mész.

-Megcsaltál! Utállak!

-Hallgass, én Torit csaltam veled, te meg apát velem, de ennek vége.

Mia elájult.

-Remek.-Theó felemelte, és átvitte a másik szobába, és letette az ágyra. Mia kinyitotta a szemét.