 A lelkiismeretes tenyészetből származó, egészséges szálkásszőrű tacskó egyéb tekintetben könnyen, kényelmesen tartható fajtának számít. Vadászkutya létére nem hiperaktív, átlagos mozgásigényű eb. Fajtársaival – egy-két átlagos félreértéstől eltekintve – jól kijön. Bár óriási különbségek nincsenek az egyes változatok között, a szálkásszőrű tacsi a benne csörgedező terriervér miatt általánosságban valamivel fejlettebb vadászképességekkel rendelkezik, ezzel együtt a vele egy fedél alatt élő állatokhoz (pl. macska) is eredményesen hozzászoktatható. Táplálása is könnyű, mivel nem fogyaszt hatalmas mennyiséget, ráadásul nem is kifejezetten válogatós. Karakteres megjelenését biztosító és formáit letisztultan kiemelő, sprőd szőrzete sem igényel különleges ápolást, bár egyes példányoknak a határozottan visszaütő dandie-örökség esetenként „woodstock-i borzanat” külsőt kölcsönöz, amit gazdáik – érthető okokból – igyekeznek kutyakozmetikusnál orvosolni. Noha kiváló képességeit igazán csak vadászember mellett tudja kibontakoztatni, ha kordában tudjuk tartani időnként rátörő makacsságát, kellemes jelleme miatt családi kedvencként is megállja a helyét, problémamentesen alkalmazkodva a városi élethez. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
