Álmaimban Amerika
Álmaimban Amerika visszainteget Álmaimban Amerika nem mondhat nemet Álmaimban Amerika visszainteget Álmaimban Amerika nem mondhat nemet
Lefeküdtünk, hogy pihentek legyünk Csodálatosak vagyunk, jó nekünk Hazudozunk, teszünk, veszünk Oh, mert jó nekünk
Álmatagon bizarul ragyogunk Csodálatosak vagyunk, mosolygunk Ahogy kívánod, teszünk, veszünk Oh, mert jó nekünk
Álmaimban Amerika visszainteget Álmaimban Amerika nem mondhat nemet Álmaimban Amerika visszainteget Álmaimban Amerika nem mondhat nemet Pimaszul, mint egy lány A bizarr boszorkány Őrült rumlizás Amerika, Amerika visszavár
Ilyenek vagyunk, s ennyire futja csak Javíthatatlanok, de így boldogabb Hát legyél szép és tartsd a szád Oh, mert így csodás Na gyerünk, nyomás
Álmaimban Amerika visszainteget Álmaimban Amerika nem mondhat nemet Álmaimban Amerika visszainteget Álmaimban Amerika nem mondhat nemet
Izzik a nap
Zűrzavar kint, zűrzavar bent Mégsincs új ügy az örök rendben Ha forradalmat akarsz, feljebb és lentebb Nem kergetem vissza testedbe a lelked
És mint a harmatcsepp, tisztán fénylik át A dolgok fáradtsága érted, értem kiált
Izzik a nap, szikrát csinál Forradalom kell, szexualitás És az érzés, ha fordul Nem is bánja tán
Amire vágysz, az a csend forradalma Amire vágysz, az a győzni tudás hatalma Amire vágysz, az egy száj közelsége Remélem, érzed! Na érzed? Ez a győztes image végre
Izzik a nap, szikrát csinál Forradalom kell, szexualitás És az érzés, ha fordul Nem is bánja tán
Ludwig Van Beethoven
Színekben jelensz meg, OK! Rendben De én nem látok, csak hazug sminket Más ez a dolog, tudom, hogy szebb volt Beethoven neked egy picit jobb volt
És nincs felmentés, nem is keresek Túl nagy a dráma és nincs vége azt hiszem Látod mostanság így szokás Mert nincs már holdfény csak bordélyszerenád
Amit megbántam, s amit még nem A Beethoven-vízió sasszézik, tovalibben Nem tudlak szeretni klasszikusan Inkább csak másképp, tudod, olyan energikusan
Még egy ékszaka a bűnben- Beethoven Fehérre feketét trilláz Klasszikus kor, ha nem látom, nem tudom Az ember csak behülyül a programon
Álmodj Beethoven, Beethoven Én lelépek, azt hiszem Álmodj Beethoven, Beethoven Látod, csak ennyit jelent
Amit megbántam, s amit még nem „Le van az egész…”-most már úgy érzem Teszem a dolgom és álmodom azt Mint plüssbabákon a rózsaszín szalag
Szép ünnepet
Úgy behavazott a vágy Mint a hóember bádog kalapját S kintről a kis szeme gombként csillogott S ez a lelkemben nyomott hagyott És csak fújja a szél rozsdás kürtjét Álmodom, együtt nézhetnénk Ahogy a kerti tűlevél jéggé fagyott
Csak egy jó szó, más nem kellett volna Tudod, s most együtt lennénk, Mikor világít a fán az a gyönyörű gyertya S az áhítat hangja a csendben él Mégsem az igazi, valahogy mégis úgy volt szebb De hát mit tegyek, az ember néha nagyon gyerek
Csak egy gazember kölyök, akik mindig szeret Csak egy gazember kölyök, akik nem mindig nevet Csak egy bohém dzsentri kölyök kíván szép ünnepet neked
Olyan magányos volt az az éjjel Olyan egyedül éreztem magam De tudtam, bármilyen sok, nagy a távolság Imába foglalva minden szavad
Szétgurultak a gyertyák, elhallgatott a szép szerenád Már csak annyit akartam mondani: szép ünnepet kicsi lány!
Csak egy gazember kölyök, akik mindig szeret Csak egy gazember kölyök, akik nem mindig nevet Csak egy bohém dzsentri kölyök kíván szép ünnepet neked
Bye-Bye
Egy esős nap volt égszínkékre festve Ügyelni nem tudtál parázna érzéseidre Egy éjjel elszállt a nagyhajó nélküled, nélkülem Mintha mindent csak álmodtunk volna És így egyedül már más, good bye Maradj szép és tartsd a szád Good bye, good bye Ezerszer átkozott, átkozott bye-bye-bye Aki akarja, ahhoz eljut a szó, gondolom De a felhők a szemeidben nem erre tanítanak, tudom Ha úgy akarod, csak egy rossz premier az egész Csak úgy szerethetsz, mint egy nő De túl sok a festék
Good bye, good bye Most már álmodj nélkülem tovább Good bye-bye-bye-bye-bye Ezerszer átkozott, átkozott bye-bye-bye
A make-up változik, a program marad Csak kurtizán bolondság Hát érezd jól magad A békére vágysz, készülj a háborúra A gyűlölet asztalán mindig mást pörög ki a kocka Good bye, good bye Most már álmodj nélkülem tovább Good bye-bye-bye-bye-bye Ezerszer átkozott, átkozott bye-bye-bye Good bye, good bye Most már álmodj nélkülem tovább Good bye-bye-bye-bye-bye Mert a lelkem nem eladó bye-bye-bye
Valami nagy szerelem
Amikor az éjszaka csak gyöngédségre vár Amikor hallgatni jobb arról, ami fáj Akkor kell, hogy vigyázz rám Kell, hogy szerelmed terítsd rám Amíg érintésig becéz a szád
Inkább legyen nehéz Minthogy egyáltalán ne legyen Bár néha átfirkál ez az édes-keserű szerelem
Ezerszer kimondott gondolat A szerelemnek mindent szabad Tudom, nem sokat jelent De néha mégiscsak kell Valami nagy-nagy szerelem Ezerszer kimondott gondolat Ha úgy akarjuk, mindent szabad Tudom, nem sokat jelent De néha mégiscsak kell Valami nagy-nagy szerelem
Igen, kell, hogy legyen egy hely Ahol nem törik minden el Ahol várnak rád, s te érzed otthon leszel
Inkább legyen nehéz, de ne add fel a reményt Amíg boldog-könnyedén egy tiszta szóval Végleg hazatérsz
Ezerszer kimondott gondolat A szerelemnek mindent szabad Tudom, nem sokat jelent De néha mégiscsak kell Valami nagy-nagy szerelem Ezerszer kimondott gondolat Ha úgy akarjuk, mindent szabad Tudom, nem sokat jelent De néha mégiscsak kell Valami nagy-nagy szerelem
És csak megy a duma
Tizenhét éves volt a lány Isteni bigyók lógtak rajta Ahogy állt Nem vitás, tizenhét éves volt Majd szétesett a szentem Ahogy hozzám hajolt
Látod, csak hazudozol És egyszerűen jót nevetsz rajtam És a szerelem csak alszik De hát mi van, ha csak én leszek Tőled zavarban
És csak megy a süket duma Expressz ajánlva És csak megy a süket duma Na nem, majd könyörgök térden állva
Oh! …és csak megy a duma Oh!…pedig úgy kívántuk egymást Oh! …és csak megy a duma Oh!…pedig úgy kívántuk egymást Mint még soha
Pofátlanul tizenhét Átkozottul fiatal Hazudozott tegnap éjjel Te buta! Fejedbe szállt a whisky-jéggel
És csak megy a süket duma Expressz ajánlva És csak megy a süket duma Na nem, majd könyörgök térden állva
Oh! …és csak megy a duma Oh!…pedig úgy kívántuk egymást Oh! …és csak megy a duma Oh!…pedig úgy kívántuk egymást Mint még soha
1967
Gyakran egyedül, nagyon egyedül Vak ablakán az égre nyújtogatja sápadt nyakát S csak ott dorombol akkor is a Tejút mellett Minden csillag elfordítva áll.
119
119 külváros és mocskos utca Imákat mormolsz, hm... az Isten tudja Úgy gördülsz lazán, besegít a lány, a lány Vörös csók siklik, csúszik a füstkarikán Direktben jársz
119 nem hiába vársz, tartsd az irányt Vörös csók siklik, csúszik a füstkarikán Nem gördül lazán, lélek-testileg megbabonáz Játszik a perc, becéz, kifiguráz fantáziád
Negatív érzés, negatív szerelem Rossz ez a hecc, nem szeretem Negatív érzés, negatív szerelem Fehéren-feketén úgy legyen Mutasd meg jeleid negatív szerelem Hisz minden út a völgybe vezet Mutasd meg jeleid negatív szerelem Rossz ez a hecc, nem szeretem
119 a bőrödön égeti 119 hát adj menedéket Ha hazárdjáték, hát tényleg az legyen Ha csak egy éjszaka, akkor se több se kevesebb Sikít a szerelem
Negatív érzés, negatív szerelem...
Utóirat: szerelmeimnek
Hang nélkül azt játszod, hogy nem játszasz semmit Csak építed a kis világot s ablakot nyitsz Megosztjuk a dolgot egymás között De kihagyunk valamit, amiről nem beszélünk Az álom bolondjaivá tesz minket a semmiség Kiloptad a szerelmet a szívemből Se szó se beszéd és tovább lépsz És nem vagyok irigy, mégis irigyellek Te csendes hazug, ha egyszer így akartad Legyen a privát dolgod, én nem leszek zavarban
Szerelmes a világ szegénye Ha koldulhat, boldogabb Szép tavaszi reggeleken könnyítsd meg az utat Igen, talán túl szép volt, de ez csak egy utóirat
Jó reggelt hely, ismét egyedül Elszakítjuk a pórázt, de legbelül Valami mégsem stimmel Valahogy vicces minden ziccer S nem jön be semmi Igazán mégsem tudok valaki mást szeretni
Szerelmes a világ szegénye Ha koldulhat, boldogabb Szép tavaszi reggeleken könnyítsd meg az utat Igen, talán túl szép volt, de ez csak egy utóirat
Nyári eső
Éjjel a hold megint trükköket játszik Téged ígér, te mégis messze jársz Csillagok arcára nézve még látom Felfénylő tested, szemed mosolyát
Én voltam, jól tudom, ki többet akart Hogy legyünk mi egymásnak víz és a part Őrült, ki néz, de semmit se lát Bár elfér két szívben az egész világ
Hallgasd az éjben a nyári esőt Mit ígér, mire kér, szeress úgy, ahogy én Hallgasd az éjben a nyári esőt Gyönyörűm te legyél, utamon te kísérj
Hallgasd az éjben a nyári esőt Mit ígér, mire kér, szerelem te kísérj Hallgasd az éjben a nyári esőt Igazam te legyél, gyere vissza, ne félj
Odakint most a szél felhőket kerget És idegen nap szórja szét aranyát Már nem is tudom, mit gondoljak rólad Megérint a fény és utamra bocsájt
Én voltam, jól tudom, ki többet akart Hogy legyünk mi egymásnak víz és a part Őrült, ki néz, de semmit se lát Bár elfér két szívben az egész világ
Hallgasd az éjben a nyári esőt Mit ígér, mire kér, szeress úgy, ahogy én Hallgasd az éjben a nyári esőt Gyönyörűm te legyél, utamon te kísérj
Hallgasd az éjben a nyári esőt Mit ígér, mire kér, szerelem te kísérj Hallgasd az éjben a nyári esőt Igazam te legyél, gyere vissza, ne félj
Hallgasd az éjben a nyári esőt Mit ígér, mire kér, szeress úgy, ahogy én Hallgasd az éjben a nyári esőt Gyönyörűm te legyél, utamon te kísérj
Páratlan páros
Ez csak egy érzés, pont olyan, mint száz más! Mondd, miért fáj úgy mégis, miért nincs rajta áldás!? Egy éjszaka kellett nálad vagy nálam, Úgy ki voltam égve, nagyot hibáztam!
Most szeretnék mindent semmissé tenni, Kifogytam a szóból, és nem maradt semmi! Csak szerelmünk éltet, vissza álmodom újra, Csókjaid emléke rám virrad néha!
Egy páratlan páros voltunk mi ketten, Két gyönyörû fél hang egy kottafüzetben. Egy páratlan páros két buta kis dallam, együtt egymás szívében!
Ha akarod még ezerszer mondom el, hogy rajtad kívül senki sem érdekel, Ha akarod még ezerszer csak, hogy megértsd, a lelkemet eladnám egy csókodért! Egy páratlan páros voltunk mi ketten két gyönyörû fél hang egy kottafüzetben. Egy páratlan páros két buta kis dallam együtt egymás szívében és örökös harcban!
Most hiányzik minden és te is hiányzol, Egyedül fekszem, érzem, hogy vádolsz! Csak szerelmünk éltet, vissza álmodom néha Csókjaid emléke rám virrad újra!
Egy páratlan páros voltunk mi ketten, Két gyönyörû fél hang egy kottafüzetben. Egy páratlan páros két buta kis dallam, együtt egymás szívében!
Ha akarod még ezerszer mondom el, hogy rajtad kívül senki sem érdekel, Ha akarod még ezerszer csak, hogy megértsd, a lelkemet eladnám egy csókodért! Egy páratlan páros voltunk mi ketten, két gyönyörû fél hang egy kottafüzetben. Egy páratlan páros két buta kis dallam, együtt egymás szívében és örökös harcban!
|