Hip-Hop

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha rock And Roll lesz az éjjel,
S ha túl zúzós az egész hét,
Mondd, miért ne keljek vasárnap délben?
Hát inkább hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál, s ne szólj!
Hát hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál!

Ici-pici helyhez túl nagy ez a fej,
Szétbulizott alakok a tévémben.
Mind dumál, vagy mutogat és ide-oda szalad,
Ha computer zseni vagy, ne mondd zenésznek magad!
Lehetsz most kemény, aki nem ért a szóból,
Csak ne felejtsd el kivenni a részed a jóból,
Mert gyorsan múlnak el a Casanova-évek,
S, a rossz időkre őrizd meg a legjobb éned!

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha rock And Roll lesz az éjjel,
S ha túl zúzós az egész hét,
Mondd, miért ne keljek vasárnap délben?
Hát inkább hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál, s ne szólj!
Hát hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál!

Hiába robotolsz egy gépgyárban,
Ha csak idiótán kóvályogsz egy képtárban.
Csak alszol, eszel, arcod, mint az agyag,
Hát ne hagyd, hogy színtisztára töröljék az agyad,
És ha azt kivánod, hogy üvöltsön a Rock,
Rám számíthatsz, amíg meg nem halok,
Hiszen kit érdekel, ha bárki furcsán nézi
Mikor dübörög az AC/DC!

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha rock And Roll lesz az éjjel,
S ha túl zúzós az egész hét,
Mondd, miért ne keljek vasárnap délben?
Hát inkább hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál, s ne szólj!
Hát hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál!

Ne hidd el,hogy a rockzene halott!
Csak figyelj rám, én a jövőre hagyok
Minden problémát, amiben én sem hiszek,
Magammal majd csak egy gitárt viszek.
Hogyha mennem kell a hosszú útra,
Lehet szép, s lehet durva.
De bármi lesz is, soha ne felejtsd el,
Hogy délnél előbb ne kelts fel!

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha Rock and Roll lesz az éjjel,
Mikor zúzós az egész hét,
Kicsit korai a vasárnap dél?

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha rock And Roll lesz az éjjel,
S ha túl zúzós az egész hét,
Mondd, miért ne keljek vasárnap délben?
Hát inkább hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál, s ne szólj!
Hát hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál!

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha Rock and Roll lesz az éjjel,
Mikor zúzós az egész hét,
Kicsit korai a vasárnap dél?

Lehet Hip-Hop minden reggel,
Ha rock And Roll lesz az éjjel,
S ha túl zúzós az egész hét,
Mondd, miért ne keljek vasárnap délben?
Hát inkább hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál, s ne szólj!
Hát hagyjál, még hagyjál,
Még hagyjál!

Aprócska Blues

Hányszor kértelek,
Hogy táncolj nekem
Te csak mentél tovább hűtlenül.

Még látom az arcod,
És hallom a hangod,
Mikor a kezed nyomát
Otthagytad az autóbusz ablakán,
És szemedből a könny majd kicsordult.

Ó, te csak játszol velem,
És nem fogod két kezem!
Én mennék, de valami visszahúz!
Ó, te csak játszol velem,
És nem fogod két kezem!
Én mennék, de valami visszahúz!

Hányszor éreztem,
Hogy fázom, de lehet
Már a kezem sem nyúlt feléd!
Még egyszer hozzám értél,
Megszorítottál!
Azt mondtad, nem engedsz el!
Mégis itthagytál!

Úgy fáj a szívem,
Úgy fáj, el kell hogy higgyem! Nem vagy már!
Úgy fáj a szívem, úgy fáj!

ó, te csak játszol velem
És nem fogod két kezem!
Én mennék, de valami visszahúz!
Ó, te csak játszol velem,
És nem fogod két kezem!
Én mennék, de valami visszahúz!
Játszol velem,
És nem fogod két kezem!
Én mennék, de valami visszahúz,
Talán egy aprócska régi-régi blues...

Most élsz

Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
Addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.

Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Most, most, most, most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.