Álomtánc
Ne bánd, ha a legszebb dallam is csöndet ér, Bárhogy szállt, végül földet ér, De mégis szól, benned él, zenél, Mintha rejteke lennél.
Ne bánd, az álom sorsa az ébredés, De mégis él, mégse tévedés, Szép emlék és ez nem kevés, Jobban fáj az ha elvész.
Álomtánc volt, csodavilág, Két parázsból gyönyörű láng, De áruló fényt minden csillag meglát, És nézd, most árnyak földje vár ránk. Álomtánc volt, csodavilág, Égig érő igazi vágy, Mégis elmúlt, elhamvadt már, Most más dallam száll.
Ne bánd, az álom sorsa az ébredés, De mégis él, mégse tévedés, Szép emlék, és ez nem kevés, Jobban fáj az, ha elvész.
Álomtánc volt, csodavilág, Két parázsból gyönyörű láng, De áruló fényt minden csillag meglát, És nézd, most árnyak földje vár ránk. Álomtánc volt, csodavilág, Égig érő igazi vágy, Mégis elmúlt, elhamvadt már, Most más dallam száll.
Álomtánc volt, csodavilág, Két parázsból gyönyörű láng, De áruló fényt minden csillag meglát, És nézd, most árnyak földje vár ránk. Álomtánc volt, csodavilág, Égig érő igazi vágy, Mégis elmúlt, elhamvadt már, Most más dallam száll.
Élj a mának
Élj a mának! Bár néha sírni volna jó, még megtalál ki pont neked való.
Hétfőn még neked ír, kedden nem jön a hír. Szerdán te keresed, vissza mégse hív. Jobb még, ha hezitálsz, nem kell, hogy belemássz. Játssza a szerepét, mindent semmiért. Te többet érsz egy esténél.
Élj a mának, majd a szíved válaszol. A holnap várhat, hogyha máshogy érzed van még válaszút. Élj a mának! Bár néha sírni volna jó, még megtalál, ki pont neked való.
Már éppen feladod, péntek a te napod. Felhív, s ha akarod ő újra kezdené. Nem kell, hogy belemássz, Jobb még, ha hezitálsz. Játssza a szerepét, mindent semmiért. Te többet érsz egy esténél.
Élj a mának! Majd a szíved válaszol. A holnap várhat, hogyha máshogy érzed van még még válaszút. Élj a mának! Bár néha sírni volna jó, még megtalál, ki pont neked való.
Várj, csak egy játék lesz vagy őt kerested? Várj, milyen része lesz az életednek? Annyi kincset felfedeznél, hogyha inkább nem sietnél. Várnak rád még.
Élj a mának! Majd a szíved válaszol. A holnap várhat, hogyha máshogy érzed van még válaszút. Élj a mának! Bár néha sírni volna jó, még megtalál ki pont neked való.
Majd megtalál ki pont hozzád való...
Hallja meg a világ
Váratlan jött, de ma utolért...
Csak keresem őt, a szívemnek jár S az élet nekem ígért Itt valahol fönt a szerelem már A csillagokban megírt
Vágytam rá már régen Bárhogy vártam, kértem Váratlan jött, de ma utolért
Kiabálnék, hallja meg a világ! A szerelem ma végre nálam járt És forog a Föld, mert szeretem őt Egy életen át Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák És forog a Föld, mert láthatom őt Egy életen át Ez a boldogság ...
Még sohase volt igazi kék A város felett az ég A Nap meg a Hold nekem úgy szép Ha láthatom a szemét
Vágytam rá már régen Bárhogy vártam, kértem Váratlan jött, de ma utolért
Kiabálnék, hallja meg a világ! A szerelem ma végre nálam járt És forog a Föld, mert szeretem őt Egy életen át Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák És forog a Föld, mert láthatom őt Egy életen át Ez a boldogság...
Túl szép álom Túl szép, mégis elhiszem Tűz ég számon Fáj úgy, folyt az érzelem
Kiabálnék, hallja meg a világ! A szerelem ma végre nálam járt És forog a Föld, mert szeretem őt Egy életen át Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák És forog a Föld, mert láthatom őt Egy életen át
Kiabálnék, hallja meg a világ! A szerelem ma végre nálam járt És forog a Föld, mert szeretem őt Egy életen át Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák És forog a Föld, mert láthatom őt Egy életen át Ez a boldogság ...
Mozdulj már
Azt mondják, hogy neked Annyit ér egy lány, Míg megszerzed és mehet, Vége, nincs tovább.
Miért csak játszol? Többnek látszol! Lépj ki már a váradból, Egy férfi mást csinál!
Mozdulj már! Látod, én is vágyom rád. Indulj már, Míg az érzés el nem száll! A pillanat, ha elragad, Engedd végre át magad, Mert ha gyáva vagy, Az élet megy tovább.
Azt mondják, a szíved Jégből van talán. De ártatlan a szemed, Én látom csupán.
Miért csak játszol? Többnek látszol! Lépj ki már a váradból, Egy férfi mást csinál!
Mozdulj már! Látod, én is vágyom rád. Indulj már, Míg az érzés el nem száll! A pillanat, ha elragad, Engedd végre át magad, Mert ha gyáva vagy, Az élet megy tovább.
Ha célba érsz, ha rajthoz állsz, Add magad, és rám találsz. Csak rajtad áll a változás, Hogy többet érj, mint bárki más! Lépj ki már a váradból, Egy férfi így csinál!
Mozdulj már, Látod, én is vágyom rád. Indulj már, Míg az érzés el nem száll! A pillanat, ha elragad, Engedd végre át magad, Mert ha gyáva vagy, Az élet megy tovább.
Miért csak játszol? Többnek látszol! Lépj ki már a váradból, Egy férfi mást csinál!
Mozdulj már, Látod, én is vágyom rád. Indulj már, Míg az érzés el nem száll! A pillanat, ha elragad, Engedd végre át magad, Mert ha gyáva vagy, Az élet megy tovább.
Titokban álmodoztunk
Sose vártam rád, és mégis jöttél. Szerelembe fordult minden érzés. Sose tudtam eltitkolni többé, hogy meglátni és megszeretni, ennyi volt, már jól tudom.
Nem akartam azt, hogy túlszeressél Mire jó, ha nem tarthat örökké De nem akartam elfordulni Tőled s elhinni, hogy nem lesz többé folytatás, csak búcsúzás.
Titokban álmodoztunk összebújva, esküdtünk az igaz szóra, hogy nem tudhatja más csak Te meg én. Titokban átkarolva, összebújva, hallgattunk sok hazug szóra, s nem tehettük azt, mit szeretnénk. Szerelem, de mondd, így mennyit ér?
Nem akartuk azt, hogy így legyen. De külön útra tértünk hirtelen. Ki vigyáz majd ránk, ha messze mennénk, útvesztőben kóborolva, merre jársz? Már nem találsz.
Titokban álmodoztunk összebújva, esküdtünk az igaz szóra, hogy nem tudhatja más csak Te meg én. Titokban átkarolva, összebújva, hallgattunk sok hazug szóra, s nem tehettük azt, mit szeretnénk. Szerelem, de mondd, így mennyit ér?
Titokban álmodoztunk összebújva, esküdtünk az igaz szóra, hogy nem tudhatja más csak Te meg én. Titokban átkarolva, összebújva, hallgattunk sok hazug szóra, s nem tehettük azt, mit szeretnénk. Szerelem, de mondd, így mennyit ér? Szerelem, de mondd, így mennyit ér?
|