Fókajegyű perzsa: 
Az akromelániás jegy az arcon, a füleken, a végtagokon, a mancsokon és a farkon jelentkező erőteljesebb pigmentáltság. Ez a sötétebb tónus az állatnak sajátos, démoni külsőt kölcsönöz, ezáltal egyes ragadozómacska-fajokhoz válik hasonlóvá. Az akromelániás jegyek különböző színűek lehetnek. A legkontrasztosabb változat közülük a sötétbarna jegyű perzsa, ahol a szőr bézs alapszíne és az említett testrészek sötét- vagy vörösesbarna akromelániás elszíneződése erősen eltér egymástól. A jegyek sötétbarna színét gyakran hasonlítják a fókaprém színéhez, innen ered az elnevezés is. Ennél a változatnál az orrtükör és a talppárnák színe a jegyek sötétbarna tónusával egyezik meg. Gyakran előfordul, hogy a bézs alapszín erőteljesen megsötétedik. Ha ez már fiatal állatokon észlelhető, akkor jelentős hibáról van szó, ezek a kismacskák idősebb korukban túl sötétek lesznek, ez a bírálatkor pontlevonást eredményez.

Kék jegyű perzsa: 
Testfelépítése ugyanolyan, mint a többi perzsáé, rövid és zömök. Gyakoriak azonban az olyan állatok, amelyeknél a nyúlánkság nagymértékű. A kék jegyek harmonikusan egészítik ki a szőrzet jeges kéktől lilába játszó alapszínét. A színváltozat orrtükre és talppárnái a szőrzet és a jegyek színével összhangban palakékek. Szemei általában szép kék tónusúak, összhangban a prém színével.