Kék cirmos perzsa: 
Az egyik legvonzóbb és legelragadóbb cirmos variáns a kék csíkos perzsamacska. A bundája alapszíne és rajzolata közötti ellentét igen látványos. A szőrzet alapszínét elefántcsont-tónusú halványkék szőrszálak adják, amelyen a rajzolat sötétkék. A kék csíkos csak márványozott (pillangórajzolatú) változatban ismert. A kék cirmos szeme a sötét narancsszíntől a rézszínig változik, a szemhéjakat sötétkék keretek szegélyezik. A sötét rózsaszínű orrtükör szegélye szintén sötétkék, a talppárnák szürkéskékek. Ez a színváltozat csak nemrégiben jelent meg a tenyészetekben. A kék cirmos perzsa pofáján a külső szemzugtól kiindulva 2-3 spirális vonal húzódik, a homlokon néhány függőleges, M betűre emlékeztető csík található. A szemek között több - az orrig lehúzódó - vonal található, amelyek a fejen át a hátig nyúlnak. A hát közepén három párhuzamos szalag található, amelyekből egy további keskenyebb, lefelé futó szalag is kiindul. Ha az ezek közötti távolság szalagnyi, akkor a cirmosmintázatot tigriscsíkozottságnak nevezik. Ha a csíkozottság a vállakon kör alakú, a test oldalán pedig ovális mintájú, és az így kialakuló rajzolat kiterítve a pillangó szárnyaira emlékeztet, akkor márványozottságról (pillangómintázatról) beszélünk. A kék cirmos mellső és hátsó lábai teljes hosszukban keresztirányban csíkosak, a farok szabályosan csíkos, a vége sötét.

Vörös cirmos perzsa: 
Ma a leggyakrabban tenyésztett változat. Cirmosrajzolata az erősen sötétvöröstől a mahagóniszínig változik, világospiros alapon. Megítélésekor döntő tényező a két szín harmóniája, a kettő közötti kontraszt. Lényegében teljesen mindegy, hogy tigriscsíkozottak vagy márványozottak. A vöröshöz hasonlóan a vörös cirmos perzsánál is zavaróan hat mindenféle fehér folt az állon, a mellkason és a farokvégen. Ezek a kiállításokon pontveszteséget jelentenek.

Csincsilla perzsa: 
Fő ismertetőjele a fedőszőrszálak utolsó nyolcadában mutatkozó spricceltség, amelyek csak egyes helyeken, így a háton, a test oldalán, a fejen, a füleken és a fark felső részén jelennek meg. A leggyakoribb fekete-ezüst csincsillaváltozatnál a szemek a feketétől a feketésbarnáig szegélyezettek. A többi színváltozatnál a mindenkori alapszínnel összhangban a szem környéke kék, barna vagy levendulaszínű. A téglapiros orrtükör környezete a szemek körüli szőrzet színéhez hasonló, ugyanilyen tónusúak a talppárnák is.

Árnyékolt ezüst perzsa: 
Az állat mellkasának, hasának és farkának alsó felülete spricceltségtől mentes, teljesen hófehér. A csincsillaváltozat ezüstösen fehér macska benyomását kelti, az árnyékolt ezüst perzsa emellett jeges, fémes csillogást is mutat. A szemek zöldek vagy türkizkékek. Az árnyékolt ezüst macskánál négy színváltozatot különböztetünk meg: fekete, kék, csokoládé- és lila színt. Az alapszínekkel összhangban van a szem, a téglapiros orrtükör keretének és a talppárnáknak a színe. Valamennyi csincsilla és árnyékolt ezüst variáns kölyke felnőttkori színénél sokkal sötétebb tónussal jön világra. Szőrzetük jóval rövidebb, mint a többi perzsakölyöké. Az első spriccelt szőrszálak csak 4-6 héttel a születésük után jelennek meg. A szemszín legkorábban 6 hónapos korban alakulhat ki, de általában csak a második évben nyeri el végleges színét. A csincsilla perzsák bőre nagyon finom, ezért a szőrzet ápolásánál óvatosnak kell lennünk