Koala
Nevének hallatán mindeki elmosolyodik, és rögtön Ausztrália, na meg az eukaliptusz jut eszébe. Nem véletlenül, hisz a kenguru mellett a földrész jelképévé vált leginkább játékmacira emlékeztető kinézetével.
Első látásra azt hinné az ember, hogy egy kifejezetten jó fantáziájú, plüssjátékokat gyártó cég találta ki. Egyszerűen bűbájos a megjelenése, turcsi bőrszerű orrocskája, nagy szemei, kajlácska pamacs fülei és hosszú selymes-puhaprém szőre mindenkit elbűvöl.
Mivel kifejezetten válogatós, a városok és mezőgazdasági területek terjeszkedése miatt bekövetkezett erdőpusztulás komolyan fenyegette fennmaradását. Az állatka ugyanis pontosan és kizárólag egy tucat, azaz 12 eukaliptuszfaj leveleit hajlandó fogyasztani. Naponta másfél kilogrammot eszik ezekből a szívós, bőrszerű levelekből. A nehezen emészthető táplálék hasznosításához egyik szerve elképesztő méretűre fejlődött, melynek teljes hossza áltagosan 2-2,5 méter, de találtak olyan egyedet, melynek nem kevesebb, mint 7 méter hosszú vakbele volt.
Nem tartozik a szapora fajokhoz, sőt, az erszényesek között kifejezetten visszafogottnak tekinthető az utánpótlás biztosítása terén, ugyanis nem minden évben érkezik a plüssmaci-pótlás. Kétévente szeptember-október táján, és akkor is csak egy pici-maci születik.
Hogy meddig él természetes élőhelyén, azt nem igazán lehet megbecsülni, de fogságban 20 év a maximális élettartama.
Családjának egyedüli képviselője, viszont "távoli unokatestvérei", a kúszó-erszényesek az erszényesek legnépesebb és legváltozatosabb csoportjába tartoznak. Kelet-Ausztrália partvidékének száraz klímájú erdeiben él, méretei igen változatosak, hisz 60-85 centisre és 4-15 kilósra nőhet meg.
Mivel kizárólag fákon él, végtagjai is ehhez alkalmazkodtak. Ujjai közül kettő fordítható szembe, mintha két hüvelykujja lenne. Ez kifejezetten alkalmas a kapaszkodásra, ágak megragadására, de a földön való közlekedésre nem igazán; ott a koala nagyon esetlenke.
Mivel általánosságban se mondható élénk mozgású állatkának, így hajdanán nem volt nehéz dolguk a prémvadászoknak. Sajnos szőrméje igencsak vonzotta a szőrmekereskedőket. Olyan nagy mértékben szállították a koalaprémeket Európa és Amerika szőrmepiacaira, hogy ez akkoriban nagymértékben lecsökkentette egyedszámukat. Egy 1924-es adat jól mutatja ennek nagyságrendjét; abban az évben több mint kétmillió koala végezte a szőrmekereskedelemben. Szerencsére ma már ez nem jelent veszélyt számukra. |