Kamcsatkai medve
Ursus arctos beringianus

Angol név: Kamchatka brown bear
Előfordulás: Szibéria keleti része, Kamcsatka
Testtömeg: akár 700 kg is lehet
Marmagasság: 1-1,5 m
Tápláléka: növény- és húsevő
Szaporodás: a nőstény 7-8 hónapig tartó vemhesség után 2-3 bocsot hoz világra

A barnamedve második legnagyobb testű alfaja, mérete alig marad el a kodiak medvéétől. A kifejlett hímek felágaskodva elérhetik a 3 m-t is. Főként növényevő, de előszeretettel fogyaszt húst is, ha alkalma nyílik rá. Egész nap aktívak lehetnek, de legszívesebben reggel és este mozognak.

Magányosan élnek, de a táplálékban gazdag területeken többen is összegyűlhetnek, például a lazacok ívásakor. Előfordul a kannibalizmus is, a kifejlett erős hímek főleg a bocsokra lehetnek veszélyesek. A téli táplálékszegény időszakban nyugalomba vonulnak, de nem alszanak igazi téli álmot. A nőstények ilyenkor hozzák világra még az 1 kg-ot sem elérő, védtelen, csupasz és vak bocsaikat. A fiatalok legalább két évig anyjukkal maradnak, majd 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A teljes testnagyságukat 11 éves korukra érik el.

A barnamedvék alapvetően kerülik az embert, de hírhedten kiszámíthatatlan viselkedése révén veszélyes lehet az emberre, időnként előfordulnak tragikus balesetek.


2003-ban a kamcsatkai medvéink végre elköltözhettek régi, korszerűtlen ketrecükből. Az új kifutó hatalmas, 2000 négyzetméternél is nagyobb terület, nagy medvencével, amelyben úszni is lehet. A medvék azonban megilletődve fogadták az új területüket, hiszen mozog a föld a talpuk alatt, nem vet keretezi a napsugarat a rács... Mára azonban olyan otthonosan mozognak a kifutóban, mintha mindig is ott éltek volna.