Allergia

Szerencsére nem jellemző, hogy a kisgyermekek allergiában szenvednek, de pont ez az időszak rendkívül fontos a megelőzésben, különösen az allergiára hajlamos gyermekeknél. Lényeges tudnunk, hogy mik a tipikus allergének, amelyeket el kell távolítanunk a baba környezetéből, hogy minél később találkozzon velük az immunrendszere. A kisebb fertőzések viszont, - úgy tűnik - megvédenek az allergiás reakciótól. Döntő szerepe van a helyes táplálkozásnak. Az allergia nem gyógyítható, de eredményesen kezelhetők a tünetek, és főleg elkerülhető az allergiás állapot súlyosbodása.

Az eper okozta allergia Az allergiát, csalánkiütést soha nem az eper okozza hanem a felszínén megtapadó atkák. Tippek: - vagy erőteljesen mossuk meg, valósággal sikáljuk meg az epret ami sokszor elég nehéz - vagy nagyobb szemeket vékonyan hámozzuk meg - Törjük át a gyümölcsöt, és sűrű szövésű szitán szűrjük át.

Mi az allergia? A környezetben lévő anyagokat a szervezet idegenként ismeri fel, és ezekre túlérzékenységi reakcióval válaszol, ami különböző betegségi tünetek kialakulását eredményezi. A legtöbb emberben a szervezet immunrendszere ezeket az idegen anyagokat tolerálja, és betegség nem alakul ki. Ha azonban a szervezet védekező rendszere nem működik tökéletesen, allergiás tünetek alakulhatnak ki a bőrön, a légzőrendszerben és a gyomor-bélcsatornában. Allergiát a legkülönbözőbb anyagok okozhatnak: házipor (ill. a benne élő poratka ürüléke), virágporok, állati szőr, tápanyagok és gyógyszerek. Csecsemő és kisgyermekkorban a táplálékokban lévő fehérjék (tehéntej, tojás, szója, hal, dió, stb.) váltanak ki leggyakrabban allergiás reakciót. A szervezet immunológiailag a csecsemőkorban a legvédtelenebb, ezért ekkor alakul ki leggyakrabban allergiás megbetegedés. A szoptatás korai elhagyása, idegen fehérjék korai beiktatása az étrendbe és a családi allergia hajlam hozzájárulhat a gyermekben az allergia kialakulásához. Csecsemőkorban a bélnyálkahártya védelmi funkciója még nem érett, és a nem tökéletesen lebontott fehérjék a szervezetbe bejutva szenzitizációt (túlérzékenységet) válthatnak ki. Az allergiás megbetegedés kialakulására hajlamos egyéneket atópiásoknak nevezik. Kik az allergiára veszélyeztetett csecsemők? Körülbelül az újszülöttek 10-15%-a tekinthető allergiás megbetegedések kialakulása szempontjából veszélyeztetettnek. Ha az egyik, de különösen, ha mindkét szülő, vagy a gyermek testvére allergiás, akkor nagy az allergia kialakulásának a veszélye. El lehet kerülni az allergiás megbetegedést? Igen! Hiszen a veszélyeztetett csecsemőknek csak mintegy 2-3% lesz például tehéntej allergiás. Ma már az allergiás megbetegedés megelőzésére vannak olyan ajánlások, amelyeknek a betartása esetén csökkenthető a megbetegedés kialakulásának veszélye. Milyen betegségeket okozhat az allergia? Nem mindig könnyű az allergiás eredetű és az egyéb okok által kiváltott betegségek elkülönítése. Az allergia jelentkezhet hányás, elhúzódó hasmenés, étvágytalanság formájában, de okozhat csalánkiütést és ekcémát is a bőrön. Együtt járhat a szemhéj duzzanatával és a nyálkahártyák gyulladásával. Krónikus tüsszögés, köhögés légúti allergiás megbetegedés jele lehet. Ezek a megbetegedések elhúzódóvá és súlyossá válhatnak, ha nem ismerik fel az allergiás eredetet és nem térnek át megfelelően összeállított diétás étrendre. Hogyan előzhető meg az allergiás megbetegedés kialakulása? Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az allergiára veszélyeztetett csecsemő minél később találkozzon az allergia kialakulását elősegítő tényezőkkel. Ilyen módon, ha nem is 100%-os a védelem, de csökken az allergia kialakulásának veszélye. A fenti kérdésekről és az egyes allergiákról részletes információkat talál a témakör cikkeiben.