Kicsöngettek. Épp ideje volt. Lilly nagyon nem bírta az órát. Most lehetett menni ebédelni. Az ebédlőben összefutott Pietroval. Nagyon örült a srácnak, de ő szemmel láthatóan próbálta elkerülni őt.

-Pietro! Miért kerülsz engem?- szegezte a sráchoz a kérdést.

-Figyelj Lilly. A múltkor egy kicsit durva volt, amit csináltál. Értsd meg, még nem sikerült elfelejtenem.

Eszébe jutott, amit Agymester mesélt neki.

-Figyelj Pietro, én sajnálom, ne nem én...

-Nem te tehettél róla. Tudom, de kérlek érts meg.- vett egy mély levegőt- Félek tőled. Nem csak én. A barátaim is.

Lilly szomorúan sütötte le a szemét. Igaza volt a fiúnak. De nem hagyta annyiban.

-Megváltoztál. Azt akarod, hogy a jófiúkkal legyek? Hogy velük ebédeljek? Megijedsz egy lánytól? Én nem ilyennek ismertelek. Én egy keményebb Pietrot ismertem meg. Ő hova tűnt?

Erre Pietro nem tudott mit mondani.

-Na gyere, ülj az asztalunkhoz.

.......................................................................................................................................................

-Mi a fene történt?- Mistique üvöltözött.- Hagytad megszökni!?

-Nem tehettem semmit. Nézd meg mit tett velem.- és karjára mutatott.- Amúgy meg te sem jártál több sikerrel. Kicsúszott a lány a kezeid közül, nem? Hiába álcáztad magad a fiúnak, hiába vezetted oda a rendőröket, elvesztetted a lányt.

Mistique csak dühösen nézett. Igaza volt a lánynak, akivel beszélt. Magas volt, fekete bőrszerkó volt rajta, haja pedig lilára volt festve. Kicsit Ristyre emlékeztetett.

.......................................................................................................................................................

-Micsoda!? Hogy érted azt, hogy elmentek?- üvöltött dühösen Lilly.

-Figyelj, így lesz a legjobb. Hidd el.- nyugtatta Kurt.

-Nem. Így lesz a legrosszabb.- majd Lilly kiviharzott az intézetből.

-Hagyd csak. Hadd legyen egyedül egy kicsit.- mondta a professzor Logannek, aki a lány után indult.

-Charles, megmondtam, hogy ez nem jó ötlet.

-Tudom Logan, de Magnusnak igaza volt. Itt jó helyen lesz.

Logan csak megrázta a fejét, majd kiballagott. Az egyik ablakon látta a lányt, amint a szakadék szélén lévő pavilonba fut. Hirtelen Kurt is ott termett Logan mellett.

-Figyelj, Logan, szerinted nem lesz ennek rossz vége?

Logan csak morgott egyet válasz gyanánt, majd odébbállt.

Kurt még egy ideig nézte a magányos lányt, majd leteleportált hozzá.

-Figyelj, tudom, hogy most nem könnyű neked.

A lány Kurtre nézett és egy könnycsepp gördült le az arcán. Torka összeszorult, de nem akart sírni. Most nem.

Kurt melléült és mesélt neki egy csomó sztorit az intézetről, a suliról, az újoncokról, meg mindenről. Lilly figyelmesen hallgatta.

Úgy egy óra múlva beteleportáltak az épületbe. A többiek már vacsoráztak, de Lilly nem volt éhes. Bement a szobájába, ahol tegnap még Pyroval aludt. Elszomorodott. Direkt hagyták itt. Az egész olyan jól kezdett alakulni, de most megint minden összeomolni látszott. Lilly szomorúan dőlt le az ágyára, és mély álomba merült.