Idézetek Hermionétól

•  Rosszul mondod – szólt rá mérgesen Hermione – Vinggar-dium-levi-o-sa, így helyes, jó hosszú „gar”-ral.

Hermione felállt, és lesújtó pillantást vetett a fiúkra.

•  Remélem, elégedettek vagytok magatokkal. Meghalhattunk volna, vagy, ami még rosszabb, kicsaphattak volna minket. És most, ha nem veszitek zokon, lefekszem.

Azzal faképnél hagyta oket.

•  Harry, mindenki tudja, hogy Tudodki egyedül Dumbledoretól fél. Amíg Dumbledore közelében vagy, Tudodki nem mer bántani. Különben is, honnan tudod, hogy a kentaurok igazat jósolnak? McGalagony professzor is megmondta, hogy a jövendomondás az egyik legmegbízhatatlanabb mágia.

•  A mandragóra vagy szerencsegyökér, hatásos regenerálószer – darálta a lány, szokás szerint úgy, mintha lenyelte volna a tankönyvet. – Megátkozott vagy átváltozott emberek eredeti állapotának visszaállítására használjuk.

•  A Százfulé-fozet átalakítja az embert valaki mássá. Gondoljatok bele! Át tudnánk változni három mardekárossá. Soha nem derülne ki, hogy mi voltunk azok. Malfoyból pedig azt szedünk ki, amit csak akarunk. Szerintem most is ott henceg a Mardekár klubhelyiségében. Csak épp innen nem halljuk.

•  De Roxmorts egyébként is érdekes hely – erosködött Hermione – A Mágaiatörténeti Helyiségkalauz szerint a falu fogadójában volt a 1612-es koboldlázadás fohadiszállása, a szellemszállás nevu kunyhó pedig a legsurubben kísértett hely az egész országban.

•  A kastélyt nem csupán falak védik – magyarázta Hermione – Mindenféle átkot és bubájt szórtak rá, kimondottan az illetéktelenek távol tartására. Idebent nem lehet csak úgy hoppanálni. És szeretném én látni azt az álruhát, ami a dementorokat megtéveszti. Ott állnak a park össze bejáratánál. Azt is látták volna, ha Black berepül. Frics pedig ismer miden titkos alagutat – biztos azokat is orzik…

•  Idonyero a neve – suttogta Hermione - , és Mcgalagony professzortól kaptam. Egész évben nap, mint nap használtam, mert csak így tudtam eljutni az összes órámra. Meg kellett esküdnöm McGalagonynak, hogy senkinek nem szólok róla. Mindenféle kérvényeket kellett írnia a minisztériumnak, hogy megkaphassam. Gyozködnie kellett oket, hogy mintadiák vagyok, és csakis tanulási célra fogom használni az idonyerot… Ha egyszerre több órán kellett részt vennem, egyszeruen visszaforgattam az idot. Érted? De…

•  Ez a hozzáállás mérgezi meg a társadalmat, Ron! – heveskedett hermione – Az ilyen lusta és közönyös emberek miatt maradtak fenn az idejétmúlt, igazságtalan intézmények…

•  Em-A-Jé-O-Em! – ismételte sértodötten Hermione – Eredetileg azt akartam ráírni, hogy „Vessünk véget a varázslények embertelen elnyomásának, és vívjuk ki egyenjogúságukat!”, csak nem fért rá. De a kiáltványunk elején ez a jelmondat szerepel.

•  Tényleg? Kitaláltam? – Hermione szeme vészjóslóan villogott. – lehet, hogy furcsán hangzik, Ron, de rajtad kívül más is észrevette, hogy lány vagyok! És nem is három év után.

•  Harry! Itt van Ron! Megjött Harry! Nem is hallottuk, amikor megérkeztél! Hogy vagy? Ugye jól? Ugye nincs semmi baj? Nagyon dühös vagy ránk? Biztos… tudom, hogy idegesíto voltak a leveleink, de nem írhattunk meg semmit. Meg kellett ígérnünk Dumbledorenak, hogy hallgatunk. Jaj annyi mindent el kell mondanunk, és neked is mesélned kell… A dementorok! Mikor hallottuk, te jó ég… na és az a fegyelmi tárgyalás! Egyszeruen nevetséges. Utánanéztem, nem csaphatnak ki, képtelenség, van egy olyan kivétel a kiskorúak bubájgyakorlását korlátozó rendeletben, ami életveszély esetén megengedi a varázslást…

•  Hát…öhm… Tudjátok, miért vagyunk itt. Öhm… öö… Harry arra gondolt… (Harry csúnyán nézett rá) pontosabban eredetileg én gondoltam rá… hogy jó lenne, ha azok akik sötét varázslatok kivédését akarnak tanulni – mármint akik rendesen akarnak tanulni, nem úgy ahogy Umbridge gondolja… - Hermione hangja egyszerre sokkal erosebben és magabiztosabban csengett - … mert amit o tart az nem nevezheto sötét varázslatok kivédése órának… - Úgy van – helyeselt Anthony Goldstein, amire Hermione még jobban kihúzta magát. – Szóval arra gondoltam, jó lenne, ha önállósítanánk magunkat.

•  Az a helyzet, hogy az a … az a fiú, aki az elobb itt járt, Draco Malfoy… szóval o a barátom, és akarok venni neki valamit a szülinapjára, de ha, mondjuk, félretetetett magának valamit, akkor… szóval, nem akarok ugyanolyat venni…

•  A bájitalnak semmi köze ehhez! – Tiltakozott elvörösödve Hermione. – Csak felelotlenségnek tartom, hoyg ismeretlen hatású varázslatokat próbáltok ki egymáson! És dühít, hogy úgy beszélsz arról az emberrol, mintha tényleg valami foúr lenne, pedig ez biztos csak egy önreklámozó muvésznév! Egyébként egyáltalán nem szimpatikus nekem az a pasas!

•  Egyszer azt mondtad nekünk – szólt csendesen Hermione - , hogy ha akarunk, van idonk visszafordulni. Már épp elég idonk volt nem?

By:Em