Bocsáss meg!
Üdv Naplóm!
Ma elmentem Zoey-hoz. Sokat gondolkodtam az este és úgy döntöttem bocsánatot kérek. A parkban találtam rá. Egy padon ült magányosan fejét lehajtva. Összeszedtem minden bátorságomat és odamentem hozzá. Mikor megszólítottam könnyes szemeivel rámnézett.
- Mit akarsz? Most én következem? Hát rajta ölj meg!
- Nem akarlak megölni. Zoey! Bocsáss meg! Elborult az agyam! Tudod, hogy mennyire szeretlek!!!
Itt nem tudom mi ütött belém, de Zoey lába elé roskadtam, úgy néztem fel rá. Szánalmas lehettem. Ő meg csak nézett rám a nagy barna szemeivel.
- BOCSÁSS MEG!
- Nem tudok! Mark számomra nagyon fontos volt. Nem! Ezek után nem tudok! Menny innen! Látni sem bírlak!
-Zoey...
- TAKARODJ!
Ezek után jobbnak láttam, ha elteleportálok. Tudtam, hogy nem fog megbocsáltani. Nincs mit tenni, így csak még könnyebb lesz őt megölni. Hisz Sardon parancsa:
"Pusztítsátok el a vadmacsokat"
|