Több nagy csapat neve felmerült veled kapcsolatban, egyszer említetted is, hogy az Ajaxnál szívesen játszanál, mégis a PSV lett a befutó. Azért bizonyára nem vagy elégedetlen...

- Szó sincs róla, nagyon boldog vagyok, ennél jobb csapatot nem is kívánhattam volna magamnak. Hihetetlen nagy nyomás szabadult fel bennem. Három hete zajlanak a tárgyalások, de nem tudtam felhőtlenül örülni még akkor sem, amikor biztossá kezdett válni a helyzetem, mert titokban kellett mindent tartani, ami nem volt könnyű. Alig vártam, hogy a két klub végre nyilvánosságra hozza a hírt.

- Azt tudod, hogy kerültél képbe a PSV-nél?

- Szerintem az olasz meccsen figyeltek fel rám, akkor kezdődtek meg a tárgyalások, és később eljöttek néhány magyar bajnokira is.

- Hétfőn utaztál el Eindhovenbe. Hogy zajlott a napod?

- Egy nagyon alapos orvosi vizsgálaton vettem részt, délelőtt tíztől tizenöt óráig tartott. Komolyan mondom, a fülemtől a hajszálamon át egészen a sarokcsontomig mindent megnéztek. A combközelítőm néha szokott fájni, és még ezt is kiderítették, ebből látszik, mennyire precíz munkát végeztek.

- A holland klubvezetőkkel találkoztál?

- Igen és nagyon jó érzés volt, hogy BL-meccset játszottak, mégis a találkozó előtt velem, és a szerződtetésemmel voltak elfoglalva. Az igazgató, Stan Valckx lejött hozzám a szünetben, ekkor történt meg a fotózás. A végén beszéltem az elnökkel, Harry van Raaijjel is, aki elmondta, hogy nagyon várnak. Éreztem, hogy komolyan gondolják, nem mellébeszélnek. Januárig még jönnek megnézni a görögök elleni válogatott meccset is.

- A PSV vezetőedzőjével, Ronald Kuemannal sikerül beszélned?

- Vele sajnos nem, mert hétfő éjfélkor érkeztünk, kedd reggel rögtön indultam vizsgálatra, ami háromig tartott, utána az edzőközpontba mentem, ahol a tárgyalások folytak. Ekkor írtam alá a szerződést. A csapat közben készült a Fenerbache elleni meccsre, ezért sem tudtunk találkozni.

- Vannak ismereteid arról, hogy kivel kell majd megküzdened a posztodon?

- Kimondott bal oldali futójuk, támadó középpályásuk nincs. Például a tegnapi meccsen úgy játszottak, hogy az első félidőben a jobb lábas támadójuk, Farfán játszott a bal oldalon, majd a második játékrészben cserélt a szerb Lazoviccsal, aki szintén csatár. Nincs kimondottan bal lábas emberük. Hiányposzt náluk, úgyhogy remélem helyem lesz a csapatban. Szeretném majd megragadni a lehetőséget, de az biztos, kemény munka előtt állok.

- A nyelvet elkezdted már tanulni?

- A hollanddal még nem foglalkozom, de az angolt komolyan veszem. Augusztus óta nyelviskolába járok. Sok minden értek már, de még jobban kell beszélnem, az elkövetkezendő két hónapban nagyon ráállok.

- Másfél évvel ezelőtt, amikor többnyire még a kispadot koptattad, gondoltad volna, hogy idáig jutsz?

- Ez az, amiről nagyon kellemes beszélni. Olyan sok embernek tartozom köszönettel. Elsősorban édesanyámnak, aki mindenben támogatott, hogy futballista legyen belőlem. Menedzsereimnek, Vörösbaranyi Józsefnek és Fülöp Ferencnek, a szakmai stábnak és a DVSC vezetőinek, hogy ez a lehetőség létrejött. Szeretném megköszönni a szurkolók buzdítását, nagyon jól esett, amikor legutóbb a Sopron ellen a nevemet skandálták. Remélem, a hátralévő bajnokin jó teljesítménnyel hálálhatom meg a bizalmukat, szeretetüket. A csapattársaimnak is köszönök mindent, barátokra leltem bennük.

- Tudom, hogy sablonos kérdés, de hiányozni fog a Loki, hiszen teljesült egy álmod, ráadásul nagyon profi körülmények közé kerülsz?

- Debrecen olyan része az életemnek, amit senki nem vehet el tőlem. Nagyon szeretem ezt a várost, a csapatot. Már kicsi koromban a DVSC-címer díszelgett a szobában. Az elmúlt három évben annyi sok boldogság ért. Bajnokságot, Szuperkupát nyertem a Lokival és nem könnyű elmenni. Még nem fogtam fel igazán, majd amikor eljön a december, vége lesz a bajnokságnak, és lesz időm gondolkodni. Akkor döbbenek rá, mi is vár majd rám, akkor döbbenek rá, hogy itt hagyok mindent. Ugyanakkor ezt a pályát választottam, erre tettem fel az életem és most nagyon szépnek látom a jövőt.
(NyD)