42.


A saját kezemmel véstem rá a sírkőre a jóslatot. Aug. 13.-a volt a temetés napja. Mindenki ott volt. Harry is ott állt a tömegben. Az egész Weasley-család, és rengeteg auror. Mr. Andreas mellettem állt lehajtott fejjel. Dumbledore mondta a beszédet.

-… ő egy igaz hős volt. Voldemort Nagyúr ellen kiállt, hogy megvédje a szerelmét és Harry Pottert. Békében fog itt nyugodni. A sírját a szeretteik őrzik majd, amíg világ a világ és az emberi emlékezés el nem halványul. Ő is egyike a Voldemort által elesett embereknek. Fiatal volt még, hosszú élet várt volna rá, de neki fontosabb volt, hogy később talán az egész világ éljen, minthogy ő egyedül. Köszönünk neked mindent Mark Andreas! – egy maréknyi földet szórt a koporsójára.

Lassan mindenki elment. Sokan odajöttek hozzánk, hogy hálájukat és részvétüket fejezzék ki. Már csak ketten maradtunk ott: Mark apja és én. Ő a könnyfátyol alatt rám nézett. Már korábban elmondtam Dumbledore-nak és Mark apjának a harcot. Viszont az álmomat nem. Leültünk a sírja mellé, és mindent elmondtam neki: a tisztítószerek közti beszélgetésünket és az álmomat is. Megölelt, és csak azt mondta:

- Köszönöm. – aztán megvártuk, amíg betemetik a sírt. Még egyszer elolvastam a feliratot a sírkövön.


Egy kisleány s kisfiú gyermekkori pajtások,
Jóban-rosszban barátok
A fiúnak több is e gyermek, mint egyszerű lány
Szíve felé fordul, ha jő az árny.
Ketten elindultak az éj leple alatt,
Hogy kiszabadítsák a fiút, ki a Nagyúr ellenfele maradt
De két fiú nem élhet, mert egyik az életével
Fizet a lány szíve életéért.


Mark Andreas, élt 1980. Augusztus 03.-tól 1996. Július 30.-áig
Meghalt Voldemort Nagyúr keze által egy barát védelmezése közben
Nyugodjék békében!


Hátat fordítottunk a sírnak, és elindultunk hazafelé.
Következő