|
2. A kezdet
2006.08.25. 19:39
2.
Leérve ezért ledobtam a holmikkal teli utazóeszközt, és beosontam a könyvtárba. A legtöbb könyvet már olvastam, mert rengeteg időt töltöttem olvasással. Így könnyű volt megtalálni a keresett könyveket. Amiket még nem is olvastam, azt egyszerűen odabűvöltem, majd lekicsinyítettem és súlytalanná tettem, majd be az ugyancsak tértágító bűbájjal kezelt táskába. Mindig is szerettem a fekete mágiát. Nem embereken, nem gyilkolni vagy ilyesmi. Csak a fekete mágia használatával több dolgot tehet meg az ember: például, ki tud nyitni olyan varázslattal lezárt zárakat, amit fehér mágiával csak nehezen lehetne. Amellett hatalmat is ad. Sok ilyen témájú könyv van otthon. Szüleim soha nem zárkóztak el a fekete mágia használatától. Nem voltak gyilkosok, semmi bajuk nem volt a muglikkal sem, tudtommal. Nekem sem tiltották meg soha, bár intettek, hogy nyilvános helyen csak óvatosan. Az ezzel foglalkozó könyvek többségét átolvastam már, a hasznosabb varázslatokat megjegyeztem, de a legtöbbet még nem is próbáltam.
De volt egy zárolt részleg, ahová csak apám mehetett be. A kíváncsiságom győzött. Gyorsan feltörtem a zárat egy egyszerű zároldó bűbájjal. Bent csak egy asztal volt tele rakva könyvekkel és papírokkal. Összezsugorítottam játék méretűre, behajítottam a könyvekkel teli ládába és már iszkoltam is kifelé.
- Hol voltál? – mennydörögte apám. Láttam az idegességet a szemében, de nem tudtam, mi okozhatta.
- Csak a kedvenc könyveimet… - kezdtem, de most bátyám szólt.
- Zsupszkulccsal megyünk. Fogd meg, és visszaszámolok.
- Hová?
- Ne kérdezősködj!
- De…
- Csönd! – teremtettek le. Kénytelen voltam elhallgatni, és hallgatni bátyám mély hangját, amíg visszaszámol.
- 10… - itt kell hagyom mindent… ilyen nincs!
- 7… - az egész életem...
- 4… - és azt sem tudom, hová megyünk…
- 1… - hirtelen a köldökömnél a jól ismert érzés és én röpültem az új életem felé, amiről azt sem tudtam, hogy hol, vagy hogy milyen lesz. Valamint, hogy mért is kell elmennünk.
Írok egy kritikát!
Kövi fejezet!...->
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
