Nadia: Secret Of Blue Water

Jean és nagybátyja megérkeznek Párizsba, hogy részt vegyenek a világkiállításon. A repülő szerkezetek versenyén indulnak, de csak a sokadikak a sorszámuk szerint, szóval előbb még kipakolnak a hajóról, amivel jöttek, meg pofozgatnak még egy kicsit a repülőjükön. Nagyon bizakodnak, mert az addigi versenyzők mind gyengék voltak. ;)

 

Épp arról beszélgetnek, hogy Jean-nak kéne már szereznie egy barátnőt, amikor egy sötétbőrű, csinos lány egy oroszlánkölyökkel elbiciklizik előttük. Jean jól megbámulja, majd utána is ered. Aztán nézőpont-váltás következik, és kiderül, hogy egy nő és két férfi erre a lányra vadászik. Majd a lányt látjuk az Eiffel-torony tetején, amint azon töpreng, hogy vajon melyik országban született. Eszébe jut, hogy ha tudna repülni, talán könnyebb lenne keresgélni.

 

Ekkor jelenik meg Jean, aki közli vele, hogy ő fel tudja juttatni őt a levegőbe. A lány (na jó, most már tényleg mindenki sejtheti, hogy ő Nadia) nem hisz neki, és elutasítja Jean barátkozását is. Az nem hagyja annyiban, és egyre csak beszél és beszél, de ekkor a Nadia nyakában lógó medál villogni kezd. Majd megjelenik a három jómadár is, akik, mint kiderül, ezt a nyakéket akarják. Aztán jön a menekülés, amit Nadia nagyon szépen kivitelez egy kis korláton futással (az Eiffel-torony több, mint 300 m magas!). Meg is szökik, egyenesen a cirkuszba, ahol dolgozik. De a fellépése után már várnak rá. Azonban hála Jean-nak, ismét sikerül meglógnia. De ez sem tart soká, mert ezután megint csak elkapják Nadia-t… :S

 

Jean mindezek ellenére sem adja fel. A versenyre szánt repülőjükkel megy Nadia után, és immáron „végleg” megmenti a lányt, persze csak a mai napot figyelembe véve. :) És ezzel el is kezdődött közös kalandjuk.

 

A sorozat folyamán még rengeteg új szereplőt ismerhetünk meg, sok-sok kalandot élvezhetünk és számos titokra fény derül.

 

Annak ellenére, hogy Magyarországon nem sokan ismerik ezt az animét, azt hiszem, nevezhetem klasszikusnak. Koránál fogva még megtalálhatók benne az olyan hagyományos elemek, mint például a szereplők magukban beszélése, és a fizikát meghazudtoló magatartás, de hát pont ezek miatt szeretjük a régi animéket! :D

 

A grafikára egyáltalán nem lehet panasz, hiszen magasan fölülmúlja kortársaiét. A zene megszokott, de azért jól kivitelezett. A történethez több Verne regény szolgált alapul, így egészen rendkívüli módon változatosra és izgalmasra sikerült. Mindenkinek ajánlom, aki kedveli a klasszikusokat!