Terület: 88 880 km2
Földrajzi elhelyezkedés (az Azori- és a Madeira-szigetek nélkül): északi szélesség 36o58’-42o12’ és nyugati hosszúság 6o11’-9o29’ között
Lakosság: 9 862 700 fő
Népsűrűség: 112 fő / km2
Főváros és legnagyobb város: Lisszabon (2 128 000 lakos) (A részletes leíráshoz kattints a főváros nevére)
Hivatalos nyelv: portugál
Főbb behozatali cikkek: gépek, vegyi termékek, járművek, vas és acél, gyapot, gyémánt, gabona, hús, nyersolaj
Pénznem: euro régebben escudo volt
Bruttó hazai termék (GPD): 87 993 USD
Jeles napok Portugáliában
A portugálok január 1-én ünneplik az Újévet. Szintén ünnepnap Húshagyó Kedd, Nagypéntek és Húsvét hétfő. Április 15-e a felszabadulás ünnepe, amely az 1974-es forradalomra emlékezik. Portugáliában is ünneplik a Munka Ünnepét május 1-én. A májusban vagy júniusban ünnepelt Úrnapja (corpus christi) 1264-es bevezetése óta az ország egyik legfontosabb vallási ünnepe. Ponta Delgada városának lakói ezen a napon virágszirmokból szőnyeget szórnak több, mint egy kilométer hosszan.
A portugál Nemzeti Nap (június 10.) az 1524-ben született nemzeti költő, Luis de Camoes halálának napja.
Szent János ünnepén (június 24.) felvonulásokkal, bikaviadalokkal és tűzijátékkal ünnepelnek a portugálok, de sok helyen máglyát is gyújtanak. Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja.
Október 5-e a Köztársaság kikiáltásának napja. November 1-e a Mindenszentek és egyben a halottak napja is. Ezen a napon különleges miséket tartanak, az emberek pedig kimennek szeretteik sírjához a temetőbe.
December 1-e a Függetlenség Napja, amely napon 1640-ben Portugália függetlenedett Spanyolországtól.
A Karácsony ünnepe december 25-ére esik.
Ünnepek:
Portugália bővelkedik festaban (ünnepeken), romariaban (vallási felvonulásokban) és feiraban (vásárokban), melyek alkalmával szünetet tart az egész város. Legtöbbjük lényege a vallási menet. Minél északabbra jutunk, annál hagyományosabbak és annál kevésbé szolgálnak turisztikai látványosságként ezek az ünnepek.
A Karnevál a legnagyobb esemény, kifestik az arcukat, tánc és parádé jellemzi ezt a húsvét elott hat héttel tartott ünnepet.
Húsvétkor vagy a Szent Heti Fesztiválkor hatalmas és színes felvonulást tartanak.
A júniusi Festa de Sao Juao a legnagyobb Portóban, ahol mindenki az utcán táncol és barátságosan fejbe ütögetik póréhagymával egymást. A novemberi Feira de Sao Martinho-t Golegában tartják, mindenféle lovas mutatvány, lóverseny és bikaviadal kíséri.
Karácsonykor a portugál családok tagjai a tűzhely mellé sorakoztatják fel a cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikbe becsempészett meglepetéseket. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, amely sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll.
Földrajza
Rövid kis bemutató, amely a földrajz feleletnél jól jöhet!
Terület: 88 880 km2
Földrajzi elhelyezkedés (az Azori- és a Madeira-szigetek nélkül): északi szélesség 36o58’-42o12’ és nyugati hosszúság 6o11’-9o29’ között
Lakosság: 9 862 700 fő
Népsűrűség: 112 fő / km2
Főváros és legnagyobb város: Lisszabon (2 128 000)
Hivatalos nyelv: portugál
Főbb behozatali cikkek: gépek, vegyi termékek, járművek, vas és acél, gyapot, gyémánt, gabona, hús, nyersolaj
Pénznem: euro régebben escudo volt
Bruttó hazai termék (GPD): 87 993 USD
Államforma: köztársaság
Természeti viszonyok
| Az ország északkeleti része a legmagasabb fekvésű, itt a hegyvidékeket és fennsíkokat folyók-például a Douro- mély, keskeny völgyei szabdalják. A legmagasabb csúcs a Tejo folyótól északra lévő Serra de Estrelában emelkedik. Portugália Lisszabontól délre eső fele túlnyomórészt alacsony fekvésű alföld, amelyet széles folyóvölgyek szelnek át. Legnagyobb az Alentejo-síkság, amelyen a Sado folyó halad keresztül. |
|
Éghajlat
Az óceáni hatás igen fontos, de az alacsony szélességi fok miatt mediterrán a klíma. Az esős évszak a tél. Az északon fekvő Portóban a januári középhőmérséklet 9 oC, a júliusi 20 oC, az éves csapadékmennyiség 1100 mm, ez nagyrészt télen hullik le. A déli parton lévő Faróban a januári átlaghőmérséklet 12 oC, a júliusi 24 oC, a csapadék 450 mm. Lisszabon éghajlati jellemzői az alábbi rajzon láthatóak:
Mezőgazdaság
Portugália erősen falusias jellegű ország, mégsem önellátó élelmiszerekből. Északon törpegazdaságok vannak, gyakran 2 hektárnál is kisebbek. Az Alentejo-síkságon nagyobbak a birtokok. Algarve és Baixo (Alsó-) Alentejo vidékén jellegzetes mediterrán növénytermesztés folyik (olajbogyó, füge, szőlő, mandula, ciprusfélék). Északabbra is sok a szőlőskert és az olajfaliget. Az olívaolaj nélkülözhetetlen a halkonzerviparban.
Ipar
Portugália mérsékelten iparosodott ország. Sok hagyományos iparág a mező- és erdőgazdálkodással, illetve a halászattal függ össze: parafadugó-gyártás, papíripar, borászat, olajsajtolás, szardíniakonzerv-gyártás. Portóban, Bragában és Lisszabonban régóta számottevő az importált nyersanyagot felhasználó textilipar. Az utóbbi években fém- és gépipari, valamint fogyasztási cikkeket gyártó üzemek is létesültek. Lisszabonnak és Portónak acél-, gép- és vegyipara van. A fővárosban és Azambujában járműgyártás folyik. A lábbeli- és emléktárgykészítés az idegenforgalom növekedése nyomán lendült fel.
Városok
Lisszabon hét dombon épült a Tejo tölcsértorkolatának északi partján, 14 km-re az Atlanti-óceántól, védett kikötővel. Porto (1 683 000) a Douro északi partján terül el, nevét világszerte híressé tevő borvidéken. A borkereskedelem központja Vila Nova de Gaia.
 
Erdőgazdálkodás
Az ország 20 %-át borító erdők létfontosságúak a gazdaság szempontjából. Az erdőterületek felét a paratölgyesek adják, főleg a Tejo völgyében és Alto (Felső-) Alentejóban, így Portugália a világ legnagyobb parafatermelője (évente kb. 110 000 tonna).
Halászat
Sok kis part menti település él a halászatból, néhány nagyobb kikötőből pedig az Atlanti-óceán messzi vidékeire is indulnak halászhajók. A legfontosabb zsákmány a szardínia (évente több mint 100 000 tonna), főleg a Matozinhos, Setúbal, Portimăo és Olhăo környéki vizekben. Ennek köszönhető, hogy az egyik fő exportcikk a szardínia. A déli part mentén a tonhalhalászat is jelentős. A nagyobb hajók fő fogása a tőkehal.
 
Közlekedés
A vasúthálózat hossza 3588 km, a közutaké 52 000 km, bár ebből csak 18 878 km tartozik az országos hálózatba. A fő közlekedési útvonal a part menti síkságon húzódik, Portót köti össze Coimbrán át Lisszabonnal. A legnagyobb kikötők Lisszabon és Leixoes, nemzetközi repülőterek Lisszabon, Porto és Faro mellett vannak, az utóbbit nemrégiben építették ki az Algarve-part növekvő idegenforgalmának kiszolgálására.
Bányászat és energiaipar
Porto közelében kisebb kőszénkészleteket termelnek ki, de az ország energiahordozókból behozatalra szorul. Az érclelőhelyeket csak kevéssé aknázzák ki. Bányásznak némi piritet (vasércet) és volfrámércet, továbbá kaolint, aranyat, uránt és márványt. Az elektromos áram 51 %-át hőerőművekben állítják elő, a fennmaradó 49 %-ot a Tejo, a Douro, a Zezere és más folyók vízi erőműveiben.
Idegenforgalom
Az idegenforgalom fontos jövedelemforrás, főleg az Algarve nevű vidéken és Lisszabon nyugati szomszédságában. A fő vonzerőt a napfény, a strandok, a golfpályák, a műemlékek jelentik, no meg az, hogy az üdülőhelyek csöndesebbek a spanyolországiaknál. Évente 13 millió turista jön az országba.
 
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT.jpg "Manchester United és a Portugál válogatott oldala")
Boldogságot a Névnaposoknak !
