|
| 4.1.1 |
A helyi szervezet a Szövetség alapszintű, önállóan működő szervezeti egysége. |
| 4.1.2 |
A helyi szervezet legalább 10, illetve – azon településen, melynek lélekszáma az ötezer főt nem haladja meg – 5 tisztségre választható, az adott településen állandó lakhellyel vagy munkahellyel rendelkező taggal hozható létre. |
| 4.1.3 |
A helyi szervezet önállóan rendelkezik a tagjaitól beszedett tagdíj felett. |
| 4.1.4 |
A csoportok olyan önállóan működő szervezeti egységek, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a szövetség területi struktúrájába. |
| 4.1.5 |
A csoportok megalakulásáról az Országos Elnökség dönt. Az Országos Elnökség dönt továbbá arról, hogy a csoport a szervezeti felépítés (helyi, megyei illetve budapesti, országos) mely szintje alá tartozik. |
| 4.1.6 |
Egyéb tekintetben a helyi szervezetre vonatkozó szabályok érvényesek a csoportra. |
| 4.2.1 |
A helyi szervezetek és csoportok megyei és budapesti (továbbiakban: megyei) szervezeteket alkotnak. |
| 4.2.2 |
A megyei szervezet megalakulásának feltétele 5 helyi szervezet vagy legalább 50 nyilvántartásban szereplő tag, illetve az elnökség által jóváhagyott, megyei szervezetre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése. |
| 4.2.3 |
A helyi illetve megyei szervezet működési szabályait maga alkotja meg, a helyi szervezetét a megyei, a megyeiét az Országos Elnökség hagyja jóvá. |
| 4.3.1 |
A küldöttgyűlés a szövetség legfőbb szerve. |
| 4.3.2 |
Küldött a helyi szervezet elnöke, továbbá minden betöltött 5 fő után egy választott tag. |
| 4.3.3 |
A küldöttgyűlést az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, az Országos Elnökség által meghatározott időpontban. (rendes küldöttgyűlés) |
| 4.3.4 |
Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni, ha a küldöttek 1/3-a a cél megjelölésével azt kéri, vagy az Országos Elnökség határozatában azt elrendelte. |
| 4.3.5 |
A szövetség küldöttei a küldöttgyűlésen személyesen vesznek részt. |
| 4.3.6 |
A küldöttgyűlést az elnök vezeti. |
| 4.3.7 |
Minden küldöttnek egy szavazata van. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szabályosan meghívottak több mint fele jelen van. |
| 4.3.8 |
A küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell tartani az országos elnökség tagjainak és a tisztségviselők megválasztásánál, felmentésénél, továbbá ha a jelenlévők 1/3-a vagy a küldöttgyűlés elnöke javaslatára a küldöttgyűlés ezt elfogadja. A küldöttgyűlés eseti jelleggel előírhatja a minősített többséggel (2/3-os) történő döntést. |
| 4.3.9 |
A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
| a.) |
az Alapszabály megállapítása, módosítása; |
| b.) |
a szövetség egyesülése, feloszlás kimondása; |
| c.) |
a szövetség elnökségének megválasztása, visszahívása; |
| d.) |
a szövetség elnökségének beszámolójának elfogadása; |
| e.) |
a küldöttgyűlés által saját hatáskörébe vont ügyek. | |
| 4.3.10 |
A tisztségviselőket a küldöttgyűlés választja titkos szavazással. A küldöttgyűlés által választott tisztségviselők: elnök, alelnökök, ügyvezető titkár, külügyi titkár. |
| 4.3.11 |
A mandátum elnyeréséhez a jelenlévők több mint felének támogató szavazata szükséges. Sikertelen szavazás esetén a egyszer meg kell ismételni a választást. |
| 4.3.12 |
A tisztségviselők visszahívhatók, ha a visszahívást a küldöttgyűlés tagjainak 1/3-a kezdeményezi írásban. A visszahívás akkor eredményes, ha a küldöttgyűlés 50%-a plusz egy fő titkos szavazással azt megszavazza. |
| 4.3.13 |
A küldöttgyűlésen a szövetség bármely küldötte felszólalhat, javaslatot tehet. |
| 4.3.14 |
A küldöttgyűlésen a küldöttek csak személyesen szavazhatnak. |
| 4.3.15 |
A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a megválasztott jegyzőkönyvvezető, az elnök és hitelesítőként két tag írja alá. |
| 4.4.1 |
Az Országos Elnökség a szövetség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésező ügyintéző és képviseleti vezető szerve. |
| 4.4.2 |
Az elnökség a két küldöttgyűlés közötti időben az Alapszabály és a küldöttgyűlési határozatok szellemében és végrehajtásuk érdekében jogosult egyedi ügyekben döntést hozni. |
| 4.4.3 |
Tevékenysége során kapcsolatot tart a sajtóval, társadalmi szervezetekkel, és az egyházakkal, valamint nemzetközi szinten képviseli a szövetséget. |
| 4.4.4 |
A 50 főnél több tagból álló és legalább öt helyi szervezettel rendelkező megyei szervezet elnöke - illetve az elnök megbízottja - az elnökségnek hivatalból tagja. Az országos elnökségnek tagjai: az elnök, az alelnökök, az ügyvezető titkár, a külügyi titkár. |
| 4.4.5 |
Az elnökség ülésein az ötvennél kisebb taglétszámú megyék elnökei tanácskozási joggal vesznek részt. |
| 4.4.6 |
Az elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. A határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. |
| 4.4.7 |
Az elnökségi ülést az elnök vezeti. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet az elnök, az ügyvezető titkár és egy alelnök írja alá. |
| 4.5.1 |
Két országos elnökségi ülés között az ügyvezető elnökség rendszeresen tartja üléseit. Halasztást nem tűrő, sürgős ügyekben az ügyvezető elnökség - az elnökség utólagos jóváhagyásával - megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek az elnökség hatáskörébe és feladatkörébe tartoznának. |
| 4.5.2 |
Az ügyvezető elnökség állandó tagjai:
| a.) |
elnök |
| b.) |
ügyvezető titkár; |
| c.) |
külügyi titkár; |
| d.) |
az MKDSZ-szel való kapcsolattartásért felelős személy; | |
| 4.5.3 |
Az ügyvezető elnökség ülésein állandó tanácskozási joggal vesznek részt a szakmai kabinetek vezetői és az alelnökök. A kabinetek vezetői szavazati jogosultsággal rendelkeznek a kabinetjüket érintő ügyekben. Az alelnökök szavazati joggal bírnak a rájuk bízott feladatok végrehajtásával kapcsolatban felmerülő ügyekben. |
| 4.5.4 |
Az ügyvezető elnökség üléseire az elnök és az ügyvezető titkár javaslatára további személyek hívhatók tanácskozási joggal. |
| 4.5.5 |
Az ügyvezető elnökség hatáskörébe tartozik a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat megállapítása és módosítása. |
| 4.5.6 |
Az ügyvezető elnökség ülésein az elnökség tagjai elektronikus (fax, internet, sms stb) úton is leadhatják szavazataikat. Amennyiben a határozatok végrehajtása vagy meghozatala során nincsen egyértelmű döntés az ügyben, úgy az elnök véleménye szerint kell eljárni. |
| 4.5.7 |
Az ügyvezető elnökség testületének működésével kapcsolatban (határozatképesség, ülésvezetés, jegyzőkönyv, stb.) az elnökségre megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni. |
| 4.6.1 |
A szakmai kabinetek a szövetség szakmai szervei. |
| 4.6.2 |
A szakmai kabinetek számáról, létrehozásáról és megszüntetéséről az ügyvezető elnökség dönt. |
| 4.6.3 |
A szakmai kabinetek vezetőit az ügyvezető titkárral egyetértésben az elnök nevezi ki. |
| 4.6.4 |
A szakmai kabineteknek jogukban áll a szövetség nevében tevékenységi körükkel összefüggően nyilatkozatot kiadni. |
| 4.6.5 |
A szakmai kabinetek maguk dolgozzák ki szervezeti és működési szabályzatukat, melyet az ügyvezető elnökség elé terjesztenek elfogadásra. |
| 4.6.6 |
Állandó szakmai kabinetek:
| a.) |
Külügyi Kabinet |
| b.) |
Oktatási Kabinet |
| c.) |
Média és Kommunikációs Kabinet | |
<< Előző oldal Következő oldal >> | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
