Feketefülű papagáj

Egyéb magyar nevek: Kékfeju papagáj

Angol neve: Blue-headed Parrot

Latin neve: Pionus menstruus

Német neve: Schwarzohrpapagei

Származási hely: Kelet-Kolumbia, -Ecuador és -Peru, ill. Trinidad szigete, ezen túl fellelheto Közép-Brazíliában és Dél-Costa Ricában is

Átlagos életkor: 25 év

Testnagyság (Fejtetotol farokvégig mérve) : 27-28 cm

Nemek megkülönböztetése: Ivari kétalakúság nincs. A fiatal madarak feje, torka, és begye halványzöld. A fejteto tollak szegélye kék, a torok tollai vörösesek, alsó farkfedoi sárgászöldek, vöröses beütésekkel.

Fészkeltetés: 25 x 25 x 60 cm-es faodúban. Elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy lehetoleg a legvédettebb, legnyugodtabb pontra szereljük fel, mert félénk és ideges természetu faj lévén esetenként akár a szülok a fiókáik ellen is fordulhatnak, ha megijesztik, avagy zavarják oket. Itthon a költési idoszaka általában májusban kezdodik.

Tojások száma: 3 - 4. A tojó a kotlást rendszerint a második tojás lerakásakor kezdi meg.

Kotlási ido: 24 - 28 nap

Kirepülési ido: 70 nap. A fiókák 90 napos korukban vállnak teljesen önállóvá.

Etetés: A IV. séma szerint (lásd: Tartás, idomítás). Ezen felül kapjon sok gyümölcsöt, zöldeleséget. Szépiacsont is legyen mindig elotte. Igényel lisztkukacot, reszelt sárgarépát, zabot... és jó, ha tudjuk, hogy a tejes kukorica különleges csemegeszámba megy nála. Örömmel fogyasztja az almát, narancsot , banánt, a salátát és a spenótot.

Tartás, elhelyezés: Az ajánlott röpde méret számára minimum 2.5 x 1 x 2 m. A hideg hónapok kivételével egész évben kint lehetnek a szabadban, télen viszont futött, zárt helyen tartandó. Más madarakkal nem tartható együtt, mivel a költési idoszak alatt nagyon agresszíven viselkedik. Mindenképpen dupla dróthálóval kell elválasztani a szomszédos röpdétol, mert, ha teheti azon keresztül is támad. A minimum homérséklet számára 5 és 10°C fok között van. Ideális díszmadár (Angliában az egyik legkedveltebb), mivel a többiekhez képest sem túlzottan lármásnak, sem túlzottan kártékonynak nem nevezheto. A mesterségesen nevelt példányok kedves, barátságos társsá válnak, beszédutánzásra is megtanítható. Sok példány közülük egyáltalán nem fürdik, de az esot szeretik.

Egyéb tudnivalók: Vásárlásukkor mindenképpen figyeljük meg a légézsüket, mivel a faj fokozottan hajlamos az Aspergillosis-ra. (Lásd Betegségek címszó alatt).
Eredeti élohelyén a költési idoszakon kívül kisebb (maximum 100 egyedet számláló) csapatokban él, költeni mindig párokban szoktak. Elsosorban az erdoket, illetve a fás trópusi területeket kedveli, 600 méteres tengerszint feletti magasságig, néha azonban magasabb (1500 m-es) területeket is meglátogat. A szabadban észrevenni csak a nyílt területeken lehet, illetve kedveli a megmuvelt területeket is, tehát ott is lehet észlelni. Nagy távolságokat és magasan repül, jellegzetes, eroteljes szárnycsapásokkal. Tápláléka gyümölcsök , magvak, bogyók, fák virágai. Néha gabonatáblákban, illetve banánültetvényeken fosztogat. Költési idoszaka közép-Amerikában februártól áprilisig tart, Kolumbiában Novemberben, Surinamban szeptember/október hónapban kezdodik.
Fészkét fák odvaiban, magasan (6m) rakja.

A nagy és részben egymástól elkülönülo élohelyek kedveztek az alfajok kialakulásának. A törzsalak mutatja a legnagyobb testméreteket. Az Andok keleti tájain otthonos.
Az alfajai:
Pionus
— me. reichenowi: brazil feketefülu papagáj,
— me. rubrigularis: közép-amerikai feketefülu papagáj.
A brazíliai alfaj feje sötétebb kék, s a nyakán nincs piros "szakáll". A zöld színe is mélyebb a tollazatában. Ezt az alfajt jelenleg a kihalás veszélye fenyegeti.
A közép-amerikai alfajnál — mely Costa Ricában, Panamában és Nyugat Kolumbiában, továbbá -Ecuadorban lelheto fel — szintén sötétebb a fej kékje, de a torok pirosa is kirajzolódik.