Az ukrán futballsztár hazája, de egyben Kelet-Európa jelenlegi legnagyobb futballsztárja, aki 2004 tavaszára valami elképesztő nagy formába lendült: 27 bajnokiján 20 gólt lőtt úgy, hogy néha csak félig gyógyultan játszott! Nem is csoda, hogy ő lett 2004 aranylabdása, de ebben a legnagyobb szerepe a keleti országok szavazatainak volt, nem pedig annak, hogy jobb lenne Ronaldinhónál, Decónál vagy Henrynál...

A kis Andrej 9 éves kora óta futballozott a Dinamo Kijevben, akik egy gyermektornán figyeltek fel rá. Később is szerencséje volt a tornákkal, lévén 10 éves korában egy olasz viadalon tűnt fel, majd 13 évesen lett az Ian Rush-kupa legjobbja. 14 éves korában a helyi legenda szerint Nyíregyházán is járt próbajátékon, de eltanácsolták! Talán nem véletlenül, mert 16 éves korában megbukik a Kijev focivizsgáján labdavezetésből, de a pótvizsgán átmegy, majd a B csapatban 16 gólt szerezve már igen fiatalon a felnőtt keretbe kerülhetett. 18 éves korában játszott először a nagyok között, általában csak csereként lépett pályára (az akkori idők sztárja Leonenko volt csatárposzton), s 16 fellépésén két gólt lőtt. A következő évben robbantott: 16 találatig jutott és a nemzeti csapatba is bekerült az ukrán focitörténelem legfiatalabb válogatottjaként a horvátok elleni összecsapásra, majd a törökök ellen megszerzi első gólját a sárga mezben.

Egyébként a Kijevre épülő válogatottal nem sok sikere volt, eddig egyetlen tornára sem sikerült kijutniuk, legnagyobb sikerük egy pótselejtező volt 2002-ben de a Ballack vezette németek útjukat állták. 1997-ben sérülése miatt egy fél szezont ki kellett hagynia, de az azt követő két évben klasszissá nőtte ki magát - 37 bajnoki gólt termelt majd klubjával kiverték a Real Madridot s bejutottak a BL elődöntőjébe! A világ igazán a Barcelona hazai szétcincálásakor figyelt fel rá, lévén három góllal vette ki részét a 4:0-s győzelemből, egy szezon múlva már a BL gólkirálya 11 treffelésével, így év végén az Aranylabda-szavazáson már bronzérmes! Ekkor már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a villámikreket, Rebrovot és Sevát nem lehet keleten tartani s mindketten nyugatra szerződnek: Rebrov a Tottenhambe, ő 26 millió euróért a Milanba igazolt (ahová egy év múlva követte Kaladze is), bár hívta a Real, a Manchester és a Barca is.

Milánóba már tekintélyes olasz nyelvtudással érkezve nem sokáig akklimatizálódott: első szezonjában 24 góllal gólkirály lett, rögtön első itáliai meccsén betalált, majd három hét múlva egy mesterhármast ért el - csatártársa, Bierhoff 12-ig jutott. A Sheva becenevet kapott ifjú a következő évben 10-zel kevesebbet termelt, a csapat is csak 5. lett a bajnokságban, de az örök rivális Inter elleni duplájával örökre beírta magát a szurkolók szívébe. Egy szezonnal később Bierhoffot Pippo Inzaghi váltotta s vele álltak össze legendás duóvá, ahol az olasz fenegyerek lesipuskázott és a beadásokra érkezett, Seva reszortja volt a lendületes cselezés és a távoli átlövésekkel való veszélyeztetés.

Ennek ellenére 2002 nyarán nagyon elégedetlen volt helyzetével, nem tetszett neki Ancelotti túlságosan a védekezésre koncentráló játéka, néha a kispadon kezdett - kis híja volt, hogy alá nem írt Real Madridnak, akik végül Seva elutasítása után fordultak Ronaldo felé. A 2003-as szezonja szintén nem marad örökké emlékezetes, hiszen a bajnokságban mindössze ötöt, a BL-ben eggyel kevesebbet termelt, de a legfontosabb labdát berúgta: az ő góljával nyerte meg a Milan a BL-döntő büntetőpárbaját, így örökre beírta magát a focitörténelembe! (Még Kucsma ukrán elnök is kitüntette.) A balul sikerült szezon után Pippo sérülése és formahanyatlása miatt rá hárult elöl minden teher: első 28 bajnokiján 21 gólt szerezve a hátán cipelte a vörösöket, bár a BL-ből a Depor szégyenletesen kiverte őket, a bajnoki címet lehetetlen volt elvenni tőlük...

Olasz gólkirályként ősszel is nagyipari mértékben termelt, ezzel együtt így is meglepetés volt, hogy ő lett az aranylabdás - na ja, azok a bizonyos "szövetségbe tömörült" (annak jó, aki már nem ismeri e csodás dalt!) keletiek szava(zata) sokat nyomott a latban! Tavaszi sérülése miatt nem védhette meg aranycipőjét, a bajnoki címvédésről is lemaradt de a legfájóbb számára bizony a BL-döntő két kihagyott ordító helyzete és főképpen elrontott büntetője volt ebben a szezonban.. Nyáron újra nagy viharokat kavart: a Chelsea Abramovicsa, pontosabban Abramovics Cselszkije 57 millió fontot kínált érte, amivel a támadó a világ legdrágább igazolása lett volna. A milánói vezetők egyértelműen elutasították a londoniakat, ám Sevcsenko nem sokkal ezután egy milanellói edzésen csúnyán összeveszett Carlo Ancelottival, aminek végén azzal hagyta el a gyepet az ukrán, hogy "Hagyjatok eligazolni!". Összerúgta közben a port Paolo Maldinivel is, aki kritizálta őt, amiért arcműtétje miatt kihagyta az aranylabdás az amerikai túrát - a vezetők be is jelentették, hogy amennyiben a Chelsea 60 millió fontot fizet érte, vihetik! Talán a 12 millió eurós beígért éves fizetés ill. Vieri és Gilardino érkezése lehet a viták, veszekedések háttérben?

(nemzetisport.hu)